Oldalak

2012-07-04

Cipellők

Többen is megjegyezték, túl pihent vagyok, aminek bizonyítéka a tegnapi post is. Ezért ma valami könnyedebb témát gondoltam. (Nem, nincs benne részecskefizika.) A múltkori brutális orvosi vizsgálat úgy felzaklatott, hogy cipővásárlással óhajtottam helyreállítani a lelki egyensúlyomat. De nálam ez sem egyszerű dolog, mert nagyon kényes az ízlésem és a lábam is. Vannak 5-6 éves, szívemhez nőtt cipellőim, amelyekhez nagyon ragaszkodom, de ha az amortizációnak előrehaladott fázisába kerülnek, akkor kénytelen vagyok a pótlásukról gondoskodni. A legmegfelelőbb megoldás az volna, ha tökéletesen ugyanolyan topánkára tudnám őket lecserélni, de persze ez kizárt, időközben vagy tíz divathullám követte egymást, és még csak hasonlóakat sem gyártanak.
Valami nagyon egyszerűt szeretnék, de persze az ilyesmi bonyolult. Könnyű kis bőrcipőt gondoltam, egy mokaszint, valami természetes színben, de egy barna bőrcipő lapos sarokkal az valami extrém dolog lehet. Mályvaszín, lazac, lime, cián, pink és vasarely mintás az van, arasznyi sarokkal vagy hernyótalpas kivitelben. Azon se lepődtem volna meg, ha egy akváriumot találok aranyhallal a cipőtalpba beépítve. Átmentem a férficipőkhöz, egy mokaszinon nem látszik, milyen nemű indiánra szabták, de ott sem jobb a helyzet. A színek talán egy fokkal szolidabbak, a formák öt fokkal, viszont ami igazán bosszantó, hogy az elfogadható kinézetű lábbelik kivétel nélkül 46-os méretben kaphatók.
Gondoltam, lejjebb adom az igényeimet, és beérem egy normális sportcipővel. Azért az olyan dolog, hogy folyamatosan van rá igény, a használat célja meghatározza a formát, nem lehet túl kényelmetlenre gyártani, mert a funkcióját nem tölti be, szóval olyan nagyon nagy marhaságot nem csinálnak egy ilyen cipővel. Persze nem számoltam a cipőtervezők kreativitásával. A női részen dominálnak a gyomorforgató színek. És a férfirészleg is (pontosabban a gyerekcipők, mert a 46-os toppantók nem hoztak lázba) hemzseg a műanyagok legkülönfélébb fajtáitól. Ha nem műanyag, akkor tömör bőr, amibe szintúgy belerohad az ember lába. A vékony, hasított bőr textíliával kombinálva nem fordul elő. Viszont csinálnak cipőtalpat valami bakelitféleségből, ami kemény, kényelmetlen, nem hajlik, nem tapad, szóval egyáltalán nem sportcipőre való.
Igazán agyvérzést azonban az árak megtekintésekor lehet kapni. Minél kevesebb anyag felhasználásával készül, és minél csúnyább egy cipő, annál magasabb az ára. A kedvenceim meg a 300 Ft-os fekete, kínai dorkók, amikre ötágú csillagocskákat szitáznak, meg Converse feliratot, és 10.000 Ft-ért kínálják őket. Ha kék színű a dorkó, vagy sárga (600 Ft), és ragasztanak rá egy pólóra vasalható kicsi, zöld krokodilt (50 Ft), és ráírják a talpára, hogy Lacoste, akkor az 17-23.000 Ft. hozzátenném, nem butikba mentem, meg divatszaküzletbe, hanem oda, ahol a plebs vásárol, az óriási cipőosztályokra. Végül gondoltam, jobb híján veszek egy gumicsizmát, de abból sincs olyan, ami fekete és gumiból van, ellenben lágy PVC-ből rózsaszínt, piros-fehér konyharuha-kockást, és teljesen átlátszót lehet kapni. Az árakat már meg sem mertem nézni, mert féltettem az egészségem.

23 megjegyzés:

Névtelen írta...

A lányom első cipőjét én varrtam nyúlbőrből, de ezt tudod. :-)

Martes

AncsaT írta...

A nyúlbőrt és a közeli kapcsolatot igen, hogy a lányodról szólt a történet azt nem tudtam.

Azon egyébként gondolkodtam, hogy egy méretre csináltatott cipő talán nem is lenne olyan kirívóan drága, és a kényelmességét tekintve valószínűleg megérné az árát.

Névtelen írta...

Soha nem volt méretre készített cipőm. Viszont volt szabóm. Máig emlékszem a nejem arcára, amikor először mondtam neki, hogy az újonan vásárolt konfekció öltönyt elviszem a szabómhoz átalakíttatni. Szabályosan ledöbbent, mert neki az arisztokrata származás, és diploma ellenérenem volt szabója. :)
Akkor lepődött meg hasonlóképp, amikor a színházból kifelé mindenki egymást lökdösve rohant a ruhatárba, kivéve engem. A mi kabátjaink már ki voltak készítve, soron kívűl kaptuk meg őket. :)
Apróságok amikkel jelentősebbé válhatunk a meghódítandó lány szemében. :) Bár akkoriban nem gondoltam erre, számomra természetes volt a "saját" szabó, és hogy a ruhatárosnő pár forintért az előadás végére előkészíti a kabátjainkat.

Martes

AncsaT írta...

Sokat számít ilyenben a családi háttér, a neveltetés. Nálunk sem járta a ruha méretre igazítása. "Majd belenősz kislányom". :)

Névtelen írta...

Én is mindig belenőttem, a "saját szabó" később alakult ki. De nem lehetett megtartani, mert nem vásároltam annyi öltönyt, ráadásul elég idős volt, szerintem már nem is él. Viszont van tőle egy egyedi spanyol öltönyöm, abban esküdtem, de sajnos már jócskán kinőttem.

Martes

AncsaT írta...

Ami nagyobb gáz volt, többnyire másoktól örökölt ruhákba kellett belenőnöm. Nem az én méretem, nem az én ízlésem. :( Kár is lett volna szabóval igazíttatni, meg ciki, odavinni a kopott holmit.

Laura Arkanian írta...

egy mokaszinon nem látszik, milyen nemű indiánra szabták :D :D :D

amúgy ezt a bejegyzést vihetném, szó szerint :(

AncsaT írta...

Valamiért a spamba rakta a kommented, onnan kellett kibányásznom.

Egyébként semmi bajom a férficipőkkel és -nadrágokkal. Még férfialsóból is van boxer típusú, ilyenkor nagy melegben rövidnadrág helyett kiváló. :)

Megnyugtat, hogy nem csak én szívok a cipővásárlással. Katám szerint válogatós vagyok.

Névtelen írta...

Engem idegesít a boxerszerű alsó.

Martes

AncsaT írta...

Mert neked harangoznak benne az "alkatrészeid". :) Mondjuk szerintem ilyen őrült hőségben ez kifejezetten előnyös. :)

Tyúk írta...

Esküszöm, nem azért diétázom, hogy szép legyek (mert amúgy is matyóhímzés volt a jelem az oviban, kalocsai, na), hanem hogy rám jöjjön a 42-es loose fit férfifarmer, amelynek ugyanazt a példányát 1 kerek éve látom ugyanott a teszkóban, úgyhogy a következő gatyaméretnyi fogyásnál még ott is lesz...

Ma problémánk: mit vegyek fel a holnapi nemvonulásra, amiben botrány nélkül el lehet indulni itthonról, és nem halok meg a hőségtől már a buszmegállóban. Szóval azt hiszem, mindenkinek vannak ilyen izéi.

AncsaT írta...

Ez olyan lelombozó. Erről írtam a mai postban, hogy azt gondolná az ember, hogy ő más, nem egy divatbarbi, nem egy HP, nem hord hülye kis retikült, de ugyanaz a kupi van a hátizsákjában, oldaltáskájában, és nem kisestélyivel, spagettipántos bugyivillantó koktélruhával, hanem férfifarmerrel meg kockásinggel, de ugyanúgy előadjuk a "nincs egy rongyom amit felvegyek", meg a "nem jön rám a tavalyi rucim" című hisztérikus műsorszámokat. Rögvest megyek is a Tiszának. :)

Névtelen írta...

Egyrészt valamikor megfázott ott alul, had ne ragozzam, hogyan, miért. Másrészt egész életemben alá volt ducolva, szokatlan másképp. Harmadrészt - ez egy kicsit intim -, kihullik belőle az a pár lap WC papír, amivel ki szoktam bélelni, mert bármennyire is rázom a slagot, valamennyi mindig marad benne, és csúnya a fehér alsón a sárga folt. Inkább kibélelem pár lappal, ami felszívja. Randin persze igyekszem kicsenni a lapokat, mielőtt a hölgy keze odaérne, mert ciki volna. :)

Martes

AncsaT írta...

A csöpögés prosztata gondokra is utalhat, mindenképpen megérne egy orvosi kivizsgálást!

Ezzel párhuzamosan pedig javasolnám az asvini mudra nevű, nagyon egyszerű jógagyakorlat végzését. Prosztatának is jót tesz, és az egyik előnyös hatása, pont a korral, egyéb kóros problémák nélkül is, csak az izmok lazulásával együtt járó vizeletcsepegés megszüntetése.

Névtelen írta...

A prosztata gondok kissé odébb vannak. :-)

AncsaT írta...

Ne gondold, hogy az 60 alatt kizárt! A csepegés tünet, amit nem szerencsés ignorálni. Ha nincs semmi kezelést igénylő orvosi gond, akkor a jógagyakorlat megoldja a problémát.

Névtelen írta...

Nekem ez elég kellemetlen téma, de most még válaszolok. A záróizmok nem a makkban vannak, ezért minden fiúnál marad valamennyi a csőben, általában egy csepp, vagy töredéke. Csak, napi több vizelés által összejön pár csepp, ami meglátszódhat az alsónadrágon. Ha ez betegség, akkor születéskor kezdődik. :-)
Na látod itt látszik a nemed, mert csak egy nő képes ennyit foglalkozni vele. :-))

Martes

AncsaT írta...

Jó, leszállok róla, csak mivel még senki gatyájába nyúlva nem találtam itatóspapírt, illetve én nem nagyon nyúlkálok gatyákban, de másoktól sem hallottam ilyet, azért gondoltam, hogy a szokásosnál erőteljesebben jelentkezik nálad ez a tünet.

Egyébként nincs ebben semmi halálosan kínos, egy bugyin a halvány törtfehértől a rozsdavörösig mindenféle árnyalatú folt megesik, és amíg nem viszket és/vagy furcsa a szaga addig nem különösebben kell aggódni a színek miatt, bár én egyszer egy kolléganőnél a zöldre felkaptam a fejem, hogy azt talán nem ártana megmutatni egy dokinak.

Névtelen írta...

Tudom nem férfias dolog, de nem akarok egy sárga pöttyöt sem, ha alsóban állok a nő előtt. Úgy vélem, igencsak illúzióromboló lehet. :-)

Martes

AncsaT írta...

Fekete színű alsón nem látszik. A fél guriga klotyópapír jobban rombolja az illúziót. :) És szex előtt lehet zuhanyozni is.

Névtelen írta...

Értem. Te feketét hordasz, félgurigányi akármi van az alsódban, és még soha nem szexeltél spontán. :-P
:)

Martes

Névtelen írta...

Azon gondolkodtam, hogy jutottatok ide a beszélgetésben. :) Határozottan TMI. :)

(A férfiak titkos élete, persze, azt se tudom, hol az elejük, úgyhogy mindenképp érdekes...) Bocs.
Ty.

AncsaT írta...

Én már meg se lepődöm, ha az öltözködéstől a részecskefizikához jutunk el, vagy fordítva. :)

A szex mindig is érdekes téma, meg kell csak nézni oldalt, melyek a legnépszerűbb, legtöbbet olvasott postjaim, és az olyan intim részletek, amik többnyire rejtve maradnak, különösen érdekesek. Szóval nem baj, ha így elkanyarodik a téma. :)

Megjegyzés küldése