Tegnaptól itt a meteorológiai nyár. Mondjuk a hőség nem jött el vele, de egy ideje már nyitott ablaknál alszunk, és én hetekkel ezelőtt átálltam a nyári takaróra. Kata viszont még mindig azzal a vastag paplannal alszik, amivel télen szokott, bár az öt négyzetméteres órási ágytakarót már nem teríti a tetejére. Gondolom kiskorában a mamája a széltől is óvta, vastag pizsamát adott rá, és éjszakánként ötször felkelt hozzá betakargatni, ha a kánikulában lerúgta a takaróját, nehogy megfázzon. Én meg mióta csak emlékszem rá, nyaranta mindig bugyiban, trikóban aludtam. Vagy csak bugyiban, ha nagyon meleg volt.
Ezért aztán rettentően furcsa számomra, hogy az én drágám úgy alszik, hogy a vastag paplannak a szélét is behúzkodja körben maga alá. Mintha attól félne, valami szélroham egyszer csak megpróbálja felkapni és elfújni a takaróját. Így reggelente, mikor felébredek és hallom, hogy mocorog, hozzá akarok bújni, de mintha egy bank páncéltermébe próbálnék meg behatolni. Ki kell rángassam alóla a takaró szélét, hogy mellé tudjak csusszanni. A szaunába. Mivel a takaró alatt a légkör fülledt. Mindenfajta értelemben. Az én drágám bőrét vékony filmként izzadtság borítja, a paplan alól érkező kipárolgásokat eufemisztikusan az "odor di femina" kifejezéssel lehet leírni, aztán ahogy összebújunk, annak is van egyfajta fülledt hangulata.
Persze először morog, hogy hagyjam aludni. De azért a lábát az enyémbe akasztja, hogy ne tudjak elhúzódni. Ha azonban "közeledni" próbálok, újabb morgás az eredmény. Viszont ha megpróbálok visszaaludni, akkor egyszer csak lehúzza a bugyiját. Rászoktam, hogy kiveszem a kezéből, és begyömöszölöm a kispárnám alá (mindketten csak kispárnával alszunk, semmi nagyvánkos), mert utóbb nem találja és cirkuszt csap miatta. Mellérakom a sajátomat is. Nem keverjük össze, mert az övéinek keskenyebb oldalt a pántja. Emiatt az enyém nagyobbnak látszik, de ez csak a látszat. Legalább akkora segge van mint nekem.
A bugyiból való kibújással többnyire le is tudta az előjátékot. Ha csak hozzábújok és átölelem, hamarosan a fülcimpámat kezdi harapdálni. Tudja, hogy ez beindít. Ha erre sem aktivizálom magam, akkor fogja a kezem és az ölébe húzza. Ezzel juttatva kifejezésre abbéli véleményét, hogy jöhetne már a "kisállat-simogató", azaz összeborzolhatnám a "mókuskájának" a bundáját. Aztán kámaszútrázunk. Következik "a szezám- és a rizsszemek keveredése", aztán a "tej és víz vegyülése". Vagy ha játékosabb kedvében van, akkor a "hollópárosodás". Vadabb dolgok, kertben, kádban, konyhapulton stb. előadott játékok csak ha Fecó nincs itthon. Mert mondjuk kirándulni van, mint ezen a hétvégén. Plusz telihold lesz. Ígéretesnek tűnik. Hacsak nem veszünk össze, mert ilyenkor ez is sanszos.
12 megjegyzés:
Hát, nekem a kánikuláról más ugrik be, igaz, ez 2005-ös írás. :)
Kánikulai randevú
Ez az évszak nem tesz jót a lángoló szerelemnek. Gondold csak el! Otthon a hűs szobában vágysz egy szellő hajú, madárhangú illatos tüneményre. Megbeszéled vele a randit, mondjuk koradélutánra, nehogy neked kelljen elvinned ebédelni. Úgy véled egy romantikus mozi belefér, aztán séta a ligetben, zöld növények hangulata, virágok illata, csalogány a lány hangja, ergo csók a hárs alatt. Aztán mikor a kispolgárok hazabattyognak megnézni az esti filmet, üresen marad a park, és egy elhagyott romantikus helyen bármi megtörténhet.
Találkoztok a megbeszélt helyen, a megbeszélt idő után egy órával a csúcsforgalom miatt. Megjelenik a lány.
Parfümének illata keveredik a verítéke szagával. A haja csapzott az izzadtság sós vízétől, a szemöldök és szempillafestéke szétkenve, a testnedvtől csillogó arcán. A szájáról félig lenyalta a rúzst, mivel a rafinált gyártó ánizst kevert bele, ami enyhíti a szomjat, valamint a nő megfeledkezett arról, hogy guanóból készült. Neked bezzeg eszedbe jut a tévében délelőtt látott filmbe szereplő paradicsommadár tollazatáról. Ellenben elfelejted a csalogány hangot, mivel a közlekedés miatt, olyan szavak hagyják el a száját, mint pl. „kurva anyját, bazdmeg, strici, geci, picsába,” és így tovább. Hatalmas dekoltázsa miatt dudorodni kezd a slicced, legyűröd méla ellenszenved, és elindultok a moziba, ahova újabb óra után be is juttok. Viszont rossz a klíma ezért, kb. ötven fokban aszalódsz mellette, és amint megpróbálsz elhúzódni, egyre jobban savanyodó testétől, megcsap a másik oldalon egy kétmázsás pasi kanszaga. Döbbenten meredsz rá. Észreveszi, rád kacsint. És kicsit közelebb húzódik hozzád. Megragadva a lány izzadtságtól sikamlós karját menekülsz a legközelebbi liget felé. Szerencsére már esteledik, enyhül az idő, csipeszt teszel az orrodra, és megcsókolod. Aztán leheveredsz vele egy tisztáson. Papír zsebkendővel letörlöd a nedves púdertől nyálkás arcát, visszatuszkolod az ebédet a gyomrodba, szemeid figyelemelterelésként a dekoltázsára mereszted. Nadrágod zipzárja magától elindul lefelé, magadhoz szorítod, és újra megcsókolod. Illetve csókolnád, mivel beindul az automatalocsoló, és a hideg víz lehűti a vágyaidat. A lovagiasság kedvéért kapuig kíséred a lányt, hazaérve hűs zuhanyt veszel, majd kihajítod a fotóját.
Martes
Más egy alkalmi kapcsolat, meg ami már 10 éve tart. Nem muszáj kimozdulni a hűvös szobából, hogy megteremtsük a látszatot, nem a szex az elsődleges célunk. Nem kenünk magunkra kilónyi festéket. Máskor sem, mert egyébként sem szoktunk, meg ismerjük egymás testének minden négyzetcentiméterét, felesleges is bármit álcázni belőle. Másrészt meg szeretem az anyajegyeit is, a forradást a karján, az oltási hegeit, az arcbőrén helyenként átsejlő ereket, meg a nevetőráncait.
Itthon bármikor zuhanyozhatunk, előtte, utána, vagy eleve szexelhetünk a kádban. Ehetünk utána, ha megéhezünk, és nem kell az éttermi számla miatt aggodalmaskodnunk. Esetleg ágyba visszük az epret, és egymás köldökéből, melléről, fenekéről faljuk a szemeket. (Sajnos most tejszínhab nem volt itthon, pedig az egyetlen szexuális segédeszköz, amit mindketten egyformán kedvelünk, az a flakonos tejszínhab.)
Az enyém kitalált történet. Valamikor láttam a villamoson három erősen kisminkelt, ordenáré stílusban csevegő lányt.
Martes
Én inkább jó szexet szeretek fantáziálni. :) Mondjuk ennek se lett rossz vége, az öntözőrendszer megmentette a helyzetet. :))
Valami ilyenről szeretsz fantáziálni?
"André Lazoore hangjában van valami különös, valami vészjósló. Isabelle felpattan a székről, a szobaajtóhoz rohan. A férfi utána. Követi őt a folyosóra, a lépcső előtt kapja el a derekát, rántja vissza, nyomja a falhoz. A nő, hátán érzi a faburkolat keménységét, derekán André erős karját. Kapálózik, szabadulni akar, de kemény izmok tartják fogva. Arcába csap a férfi mohó lélegzete, amikor ajkát az övére tapasztja, érzi a tenyerét amint a selymen keresztül a mellébe markol. Elfordítja a fejét, letépi a magáról a férfit kezét, de André, nem adja fel. Csókolja a fülét, arcát, nyakát, szinte mindenhol ott van. Forró szája, a tenyere pedig, mint a tűz járja be a nő bőrét. Gyűrődik a selyem, szikrázik a levegő, egyre erősebben izzik Isabelle teste. Az elméje még tiltakozik, de a teste önálló életet él. A testét nem tudja becsapni, a teste vágyik az ölelésre, vágyik a szeretkezésre. A nő védekezése gyengül. Orra telítődött a férfi illatával. Bőrén érzi a férfi bőrének súrlódását. Mellének bimbóján a férfi tenyerének gyöngéd, forró simítását. Nem! Akkor sem! Főleg nem így! Löki el magától a férfit. Lihegve állnak egymással szemben. A szemük beszél. A nő pupillájában ott a felháborodás, a férfiéban a tűz. Az egyre erősebb, egyre szenvedélyesebb lobogás, a mérhetetlen vágy, a ragadozó vágya, hogy magáévá tudja a gazella nyúlánk testét. Isabelle úgy érzi, elhagyja az ereje, gyengülnek a lábai, remegni kezd. A férfi puhán lép hozzá, szinte összeérnek, érzik egymás izzó melegét, egymás leheletét. Összefonódik a tekintetük. A férfi lassan megfogja a nő fejét, közelít hozzá az ajkával. A nő lehunyja a szemét. Az első gondolata, milyen száraz a férfi szája, mennyire szomjazhatott a csókra, aztán André hajába túr."
:-)
Martes
Ó, jaj! Egy komoly félreértést kell tisztáznunk! Ezzel a jelenettel van egy hatalmas nagy problémám, ami miatt ez nekem nem jön be. Lányok, erősítsetek meg, vagy javítsatok ki, de ez nem egy női fantázia, ezen a pasik csorgatnak nyálat, illetve azt képzelik, hogy egy nő ilyesmire izgul.
Hogy úgy mondjam, a jelenet nem PC. Egyrészt a nőt tárgyként ábrázolja, aki a férfi vágyainak és saját ösztöneinek játékszere, a saját akarata (amivel egyértelműen nemet mond a férfi közeledésére) lényegtelen, figyelmen kívül hagyható. Rengeteg szexuális erőszak indul így, hogy a férfi a nő elutasítását tettetett vonakodásnak értelmezi, amit a nő nem is gondolhat komolyan, csupán az előjáték részeként, meg valamiféle erkölcsi látszat fenntartása végett játszik el.
A férfi szereplőd fizikai erőszakot alkalmaz egy nő ellen, hogy közösülésre bírja. A nő nemet mond, a férfi tovább erőszakoskodik. Ott válik hazuggá a történet, hogy ettől a nő felizgul, és ő is akarja a szexet. Úgy kellett volna folytatni, hogy a nő harap, karmol, mire a férfi leakaszt neki két nagy pofont. A nő sír, a férfi csókolgatja, lerángatja a ruhát a zokogó nőről, majd szétfeszegeti a lábait és megtörténik a behatolás is. A nő fájdalomkiáltását a gyönyör jeleként értelmezi, így egyre vadabbul közösül vele, amivel elég ronda hüvelyi sérüléseket okoz.
A történetnek a bíróságon kéne folytatódnia, ahol a férfi értetlenül áll, arról beszél a bírónak, hogy milyen jót szeretkeztek, és a nő is mennyire élvezte. Csodálkozva tekint a nő gyűlölettől izzó szemeibe, nem érti az egészet. Akkor kezd sápadni, mikor az orvosszakértő ismerteti a nő sérüléseit tartalmazó látleletet, amit még a randevú estéjén vett fel. Az jár a fejében, hogy biztos hazafelé menet megtámadta valaki a nőt, és az erőszakolta meg, csak rá akarja fogni. De a vizsgálat egyértelmű, csak az ő spermáját találták a nőben.
Az utolsó jelenet a börtönben játszódna, az első éjszakáján, ahol egy drabális cellatársa szexuálisan közeledik hozzá. Ő tiltakozik, de az csitítja, hogy jó lesz neki is, higgye el, nem akar rosszat, itt bent így megy ez. Aztán leszorítja, lerángatja a nadrágját, suttog a fülébe, hogy lazítson, úgy nem fog fájni. Az utolsó mondatban pedig egy az éjszaka csendjébe hasító fájdalmas ordítás szerepelne.
Na, egy ilyen sztori már tetszene!
Hát, eredetileg nem ilyen volt...
Egy nő javasolta, hogy írjam át ilyenre, mert vele így történt. No, nem a férjével, hanem mással, és sokáig tartott a kapcsolatuk.
Sajnálom.
Martes.
Az eredetit lehet jobban kedveltem volna. :)
Biztos van olyan is, aki így szereti, és még az is lehet, hogy én vagyok egyedül ilyen hisztis, de részemről, ha nemet mondok, akkor az komoly mint egy orrvérzés. Mint AZ orrvérzés. Ami az egyenes folytatása lesz a "hódítási kísérletnek". De ha választhatok, inkább vagyok alperes egy ilyen félresikerült randit követően. :)
A nói nemet mindig tiszteletben tartottam, de az igent jobban kedveltem. :)
Martes
A Te sztoridra szavazok Ancsa :)
Egy szavazat arra, hogy egy erőszakos férfi szexuálisan nem izgató élmény. :)
Legalábbis a férfiak számára, ha ő az áldozat. :D
Egyébként a "Postás kétszer csenget" c. filmben is megjelenik, amin annak idején igencsak megdöbbentem. Igaz, azt is férfi írta, rendezte. :)
Martes
Megjegyzés küldése