Oldalak

2022-04-04

Totalitarianizmus, eltörlés, globalizmus

A virtuális világok lényege, hogy ezekben olyan módon is történhetnek a dolgok, ahogy a valóságban nem. Meg persze hasonlóan is. Egy megfelelően modellezett virtuális világban olcsón, gyorsan és kockázatmentesen megvizsgálhatunk, kipróbálhatunk, lejátszhatunk dolgokat. Vizsgálható a fizikai univerzum, a csillagok, galaxisok, galaxisklaszterek formálódása, fejlődése, kémiai folyamatok, bonyolult molekulák, gyógyszervegyészeti kutatások, lemeztektonika, kontinensek mozgása, hegységképződés stb. A számítógépes játékokban lehetünk bátrak, hősiesek, és főként győztesek. A digitális közösségi terekben megnyilvánulhatunk, kapcsolatba léphetünk másokkal, hathatunk az emberekre, megváltoztathatjuk a gondolkodásukat, a szándékaikat, a cselekedeteiket, ezáltal hatást gyakorolhatunk a valódi, fizikai világra.
Azt, hogy valaki a szándékai szerint meg tudja változtatni a világot, úgy hívjuk, hogy hatalom. A történelem során az emberek mindig törekedtek a hatalomra. A hatalom megszerzéséhez és megtartásához igyekeztek felhasználni minden kezük ügyébe kerülő eszközt. Nincs ez másképp a virtuális, közösségi terekkel sem, melyek kiválóan használhatók propaganda célokra. És ez veszélyes. A náci Németország sikerei mögött nem az ipari potenciál, nem egy karizmatikus vezető, hanem a hatékony propaganda volt a legfőbb tényező. Ha megfigyeljük a totalitariánus rezsimeket, ez mindegyikre jellemző.
Észak-Koreában nem csak az újságokban nem jelenhetnek meg bizonyos dolgok, de ha valaki csak kiírja a blogjába, vagy csak hangosan kimond valamit, ami szembemegy az uralkodó nézetekkel, az súlyos retorziókkal nézhet szembe. Elhurcolják, megkínozzák, bebörtönzik, kivégzik. Nyilvánosan nem jelenhet meg, csak egyfajta vélemény, egyfajta gondolat. A totalitarianizmus lényege nem az egypártrendszer, hanem ez a kikényszerített eszmei homogenitás. Ezért van a nyugati civilizációban totalitárius uralom. Megszűnt az eszmei sokszínűség. Ha valaki szembemegy a fősodratú média által terjesztett véleménydiktatúrával, vagy ha csak elterjed róla, hogy másképp vélekedik, az súlyos retorziókkal nézhet szembe.
El nem hurcolják, nem kínozzák meg, nem börtönzik be, nem végzik ki, de elveszítheti a munkáját, megélhetését, ellehetetlenítik az életét, kiközösíthetik, kizárhatják az egyébként bárki számára hozzáférhető szolgáltatásokból. Elég egy rossz mondat, és színészek nem kapnak többé szerepet, íróknak nem árusítják a könyveit, zenészeket nem hívnak fellépni. Politikusokat hallgattatnak el, törlik a posztjaikat, megszüntetik a profiljaikat. Ez az úgynevezett "cancel culture", az eltörlés kultúrája.
Amiért elsőre nem nyilvánvaló, hogy itt egy totalitariánus rendszerről van szó, annak az az oka, hogy ez  fajta hatalomgyakorlás nem korlátozódik egyetlen állam határain belülre. Az eltörlés kultúrája nem az USA sajátja, csak ott nyilvánul meg a legerősebben, mert ott alakult ki, és mert onnan irányítják. De a hatásait érezni az egész világon. Pontosabban a világnak azon a részén, ahol a (balliberálisnak mondott) média, és az internetes tech óriások komolyabb korlátok nélkül tudnak működni.
Ezek a korlátok lehetnek adminisztratívak, Kínában cenzúrázzák az internetet, illetve versenyjellegűek, a Youtube ellenében ott a TikTok. Európa nagyjából védtelen, az amerikai közösségi platformokkal szemben nem tud felmutatni versenyképes alternatívákat, a bátortalan adminisztratív intézkedésekkel pedig lemaradásban van. Elvileg a GDPR is erről szól, de ennél sokkal erősebb szabályokra lenne szükség, és az európai bürokratikus elit nem érdekelt a meghozatalukban, a tagországok pedig önállóan talán nem is hozhatnak ilyen intézkedéseket.
A törekvésnek, hogy az USA a saját képére formálja a világot, neve is van, globalizmusnak hívjuk. Ahol ezt nem akadályozza megfelelő gazdasági, politikai ellenerő, ott társadalmi szinten vajmi keveset lehet tenni ellene, csupán az egyén szintjén tudunk védekezni. A védekezés komoly erőfeszítést kíván, és csak korlátozott sikereket érhetünk el.
folyt.köv.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése