New Wave

Miután abba kellett hagyjam a "Vérkönny"-et, mert ha tovább olvasom, az komolyan árthatott volna az egészségemnek (heveny allergiás reakciókat okozott, mindenütt viszkettem, magyarán kiütést kaptam tőle), elkezdtem "Az elcserélt"-et Brenna Yovanoff-tól. Ezt viszont letenni nem bírtam. Izgalmas is volt, meg jó is, és ez az új hullám. Valahol emlegettem, hogy vámpírok helyett zombik lesznek a romantikus-tini-horrorregényekben az új divatnak megfelelően. És már itt is van egy ilyen mű. Mondjuk a főhős nem teljesen az az oszlásnak indult fajta, mert ahhoz azért kéne egy kis gyomor, így várni kell még kicsit, amíg ennyire elfajulnak a szerzők, de aki már unja a vámpírokat és a vérállatokat, annak mindenképp felüdülés lesz.

A történetnek erőssége, hogy nem triviális minden. Szép lassan derül ki, amit tudnunk kell. Az eleinte csak kicsit szokatlan dolgokból egyre nagyobb furcsaságok lesznek, miközben kibontakozik a háttér, hogy mik a szabályai, jellemzői ennek a világnak. Talán az ír mondavilágból származnak egyes elemek, de az összhatás akkor is üdítően más, mint amit már (az unalomig) ismerünk. A pozitív szereplők alapvetően lúzerek. Tele egy rakás elcseszett lelki problémával. Mondjuk nem csoda, mert ahol laknak, az egész városka némileg elmebeteg. De ettől olyan otthonosan érezzük magunkat.

A szörnyetegek is hordoznak tulajdonságokat, amiért valamennyire szerethetőek. Ha másért nem, amiatt, hogy szenvednek az állapotuktól, és főképp a normális(abb) népek elutasításától. Pedig a rémek is szeretetre vágynak. Még a legszörnyebb szörny, főgonosz főszörny is emberi és esendő annyira, hogy ne tudjuk felhőtlenül utálni, és kissé együtt érezzünk vele. Szóval nem a szokásos kliséket kapjuk. Annyiban sem, hogy bizony meghal valaki, aki nem szolgált rá, aki jó volt. Az egyetlen sablon, hogy a legutálatosabb személy természetesen a suli legmenőbb csaja. Ki más.

A szerzőről nem sokat tudni, de az alapján majdnem olyan fura szerzet, mint a szereplői. Ha ez nem a marketing része, akkor a karakterek azért olyan emberien bénák, és a szétesettségük ábrázolása azért tűnik hitelesnek, mert Brenna tudja miről beszél. A szexjelenetek ugyan nem durvák (tiniregény), de az alkonyi vámpírok éteri és steril csókjaihoz képest majdhogynem vérbőnek mondhatók. Első regény, de remélem ír még mást is ez a csaj, mert jól csinálja. Állítólag lesz film is a könyvből. Remélhetőleg nem rontják el.