Oldalak

2011-07-22

Depi Borgiákkal, csoki nélkül

Kata ma elment kirándulni a tanfolyami csoportjával. Fecó holnap indul táborozni. A jövő hét gyerekmentes lesz, várhatóan felvirágzik a szexuális életünk, viszont a vasárnap az csak az enyém. Mivel háborítatlanul találkozhatunk, eljön tesóm. Főzök neki, úgy gondoltam a "hagyomány" szerint lecsót. Főleg, mert mióta Kata kitalálta, hogy nem bírja a fűszerpaprikát, ez nálunk nem szokás, és most végre lehet. Persze valamit neki is kell, de majd párolt zöldségre ütök tojást, az gyorsan kész. Nem tudom, mikor fog hazaérni, és így friss lesz. Ha egyáltalán akar majd enni, mert lehet jó későn ér haza. Egy darabig filmezek valamit, de ha elálmosodom, meg se fogom várni.
Próbálom fékezni magam a sorozatokkal, de teszik fel szinkronosan a Caprica első évadát, ami a Battlestar Galactica előzménye, a harmadik évadot a Tara alteregóiból, a dilis disszociatív csajról, és a Borgiák is jönnek, Jeremi Irons-szal. Ez utóbbi különösen közel áll a szívemhez, a Borgiák irigyelt családi életéről majd két éve írtam is. Van két farkasos dokumentumfilmem, meg egy kínai romantikus történelmi dráma, vagy hogy soroljam be műfajilag, lesz benne szerelem, röpködős kungfu meg csaták, ahol a statiszták annyian vannak mint a kínaiak. Meg valami krimik is, de ezek jelenleg nem igazán vonzanak.
Olvasnivalóm is akad. Kreatív írásról, angolul. Már többedszerre olvasom, csak be is kéne vennem a fejembe. Mert nehezen megy bele. Mondtam tesómnak, hogy nekem valami "Kreatív írás idiótáknak" jellegű könyvre lenne szükségem. Azt írta vissza, hogy van ilyen. Rákerestem, és letöltöttem egy csomagban 2,5 GB kreatív írós doksit angol nyelven. Ezt kb. 550 év alatt tudnám elolvasni, szóval teljesen felesleges, de legalább van. Ennek örömére el is kezdtem olvasni egy Nalini Singh vérpárducos-farkasos-mentalista izét, a második könyvet a sorozatból. Úgy tűnik teljesen ellustulok, és tompára fogom henyélni magamat.
Pedig büntiből megdupláztam a hasizomgyakorlataim adagját. Sőt, lábemelés mellett felüléseket is csinálok. Hátha ismét övet kell majd tennem a nadrágomra. ezzel a fegyencedzéses dologgal kicsit kilazítottam, de most majd megint elkezdem növelni az ismétlésszámokat. Csak elkedvetlenített, hogy Fecóval felszereltük a diófára a gyűrűt, és összesen egy alkalommal sikerült felhúznom magamat, rettenetes kínlódással, aztán másodszorra már nem ment. Jó, nem ezzel kell kezdeni, de azt hittem, jobb kondiban vagyok. Mérgemben le is szedtem, és most egy hinta lóg a helyén, amit Fecó nem nagyon bán, csak engem emlékeztet, hogy milyen gyík lettem.
Plusz lövésem sincs, miből akarok szakdolgozni. Pedig gondolkoztam több témán is, de amihez van anyag, konzulens és képes is lennék rá, az rohadtul nem érdekel, ami meg érdekelne, alig van magyar irodalma, nem tudom, ki vállalná, és szerintem kevés lennék hozzá. Tisztára depis hangulatban vagyok, mint a tegnapelőtti Candice, talán folytatnom is kéne, mert ez a megfelelő hangulat hozzá. Vagy benyomni néhány vodka-sört. Vagy csak egy cent vodkát. Intravénásan. Az előbb bánatomban majdnem megettem egy tábla csokit, de mielőtt kibontottam volna, mégis inkább kivágtam a szemétbe. (Lejárt a szavatossága, ami engem marhára nem szokott érdekelni, de Katának jó lesz magyarázatnak, ha rákérdez.) Azt hiszem új életet kéne kezdenem, vagy valami, de még alszom rá egyet.

7 megjegyzés:

Manéla írta...

Én is most nézem a Borgiákat, csak az frusztrál, hogy orrba-szájba szenvedélyesen kefélnek benne. Én meg ugye.

AncsaT írta...

Az 5. részig néztem csak, de még semmi incesztus, én is csalódott vagyok. :)
Sajnos semmi vállalható tippem nincs a helyzetedre, ami meg nem vállalható, az neked magadtól is az eszedbe jut. Freud dr. szerint esetleg ha "szublimálnád" az energiáidat... de azt hiszem a tegnapi éjszaka után, ma nincs jogom ilyeneket írni. :)

Manéla írta...

Ancsám, sportversenyekre járok, szkanderben lenyomtam pl. egy nálam kétszer nagyobb szlovén csajt. Hajnalokig táncolok, még kemény rockra is. Jövő héten megyek őrjöngeni a szigetre, utána szombaton sportversenyen pingpongozok és focizok. Nem tudok jobban szublimálni :)

AncsaT írta...

Azért ez megnyugtatóan hangzik, máris nem sajnállak annyira. :)

Manéla írta...

:) Biztos a foci miatt :D

Szabi írta...

Nekem az a hatalmas előnyöm, hogy soha életemben egyetlen egyszer sem sikerült a húzódzkodás és a szabályos fekvőtámasz - tehát most a fegyenctől várom a csodát. Félelmetes mekkora különbség van abban mennyire lehet elfáradni és izmot remegtetni még a legegyszerűbb gyakorlattal is, mindez csak átélés kérdése. :P

AncsaT írta...

Igazad van, ez elég relatív. Ha nem ment volna a húzódzkodás, tökre boldog lennék ez egy darabbal. De most jól eltettem a gyűrűket, és ha egy év múlva előveszem, és meg tudok csinálni ötöt, milyen boldog leszek majd. :)
Fogyókúrának meg azért is jó lehet, mert sajgó hasizmokkal nem lehet annyit enni. :)

Megjegyzés küldése