Csábító könyvek

Nagyon vissza akartam fogni magam, mert egy csomó dolgom lenne még az évzárás kapcsán, meg ugye tanulni kéne, kidolgozni az államvizsgatételeket stb. Erre a Teen Wolf 2. évadnak kijött az első két epizódja. És bevallom, tegnap megnéztem a Szingli fejvadász felét is. Katie Heigl nem igazán a kedvenc típusom, de aranyos, és jól játszik ebben a filmben. Lehet, ma megnézem a végét is. Talán tiltólistára kéne tennem a torrentoldalak címét, mert hogy fogok így tanulni. Pedig olyan összeszedett és szorgalmas vagyok, Komolyan elhatározom, hogy márpedig rendesen felkészülök. Ütemezem a tanulást, minden nap ettől-eddig. Aztán az lesz a vége, hogy elolvasok valamit (valami rövidet, mondjuk Susan Collinstól Az éhezők viadala trilógiát), megnézek valamit (A Miért éppen Alaszkából négy évadot), esetleg kidolgozom egy írás struktúráját (fullosra a statikus story pointokat, egy másiknak meg összerakom a cselekményvázát, amiben három korábbi novellaötlet összeolvad egy többkötetes mű koncepciójává). Mert bennem megvan a szándék, csak aztán ahelyett amit kéne, azt csinálom amihez kedvem is van.

Ma se bírtam megállni, hogy ne menjek könyvek közelébe. Pedig megfogadtam. De amikor megláttam, hogy kipakoltak a könyvhétre, nem bírtam ki. Meg kellett tapogassam, szagolgassam a "Bjútiful Krícsörz"-t. Megnéztem benne magamat. Persze elírták a nevemet, egy szóközt tettek a "T" betűm elé. De előtte az állt: "A szöveget gondozta:". Nem ám szerkesztette vagy izé, hanem "gondozta". Aztán, nem elég a té előtti szóköz, kinyitottam a könyvet, és az első pillantásom egy olyan mondatra esett, amin még lehetett volna igazítani. Ez azért valamit rontott az elégedetlenségemen. Azt hiszem, a következőnél sokkal de sokkal jobban oda fogok figyelni. És szólni fogok a kiadónak is. Hogy ők is nagyon figyeljenek oda. És írják egybe az Ancsát a Tével! Ja, és azért a szerkesztést is még gondosabban kell csináljam.

Aztán láttam egy másik könyvet is. A szerző az első számú kedvencem, Orson Scott Card. Ami vicces, hogy ennek kapcsán az jutott eszembe, hogy én tulajdonképpen már 8 évvel ezelőtt is szerkesztettem. Egy lelkes rajongó nekiállt lefordítani, és az addigi segítője cserben hagyta. Én meg beszálltam. Itt egy korabeli, muzeális blog, a munka folyamatáról. Vicces, hogy már akkor is az volt rám jellemző, hogy alaposan dolgozom, de lassabban a csigánál is. Aztán mégsem csak nálam akadt el a dolog. 2005 december végén a fordító írt nekem, hogy folytathatnánk (másfél év szünet után) a munkát. 2010-ben véletlenül megtaláltam a fészbukon. Mondta, hogy folytatná a fordítást csak már nincsenek meg neki a fáljai. Nekem megvoltak, átküldtem. Idén februárban írtam neki, hogy szerkesztek egy kiadónak, és ha gondolja, megkérdezem, érdekelné-e őket a könyv. Ma megírtam, hogy megelőztek minket, kiadta az Alexandra.

Erős maradtam, és nem vettem semmit. A szerkesztésemből állítólag jár majd egy tiszteletpéldány. Remélem keményfedeles, mert azért az mégiscsak, de mondjuk ilyen kicsiségen nem fogok kiakadni, ha csak puhatáblásat kapok, azt is örömmel teszem a polcra. Az O.S.C. könyv felét meg ugye már olvastam, ha nem is ebben a fordításban. Ráadásul azt hiszem, valahol lapul pár kötet Szingli fejvadász a gépemen, lehet hogy a nagy tanulás mellé jobban illik majd az ilyen könnyedebb olvasmány. Ráadásul bűnöztem is. Tesóm bankszámlájával meg az eBay jelszavával. Még régebben adott nekem egy könyvet, ami egy trilógia második kötete volt. A harmadik már megjött, és már az első is postán lehet. Vicces, de a szállítás négyszer annyi mint a könyv ára, és még így is milyen olcsón (kb. 1.800 Ft) lehet Angliából repülőgéppel könyvet hozatni.