Sorozatfüggő

Most, hogy letudtam az irodalmi szerkesztést (az irodalmit csak, mert egy szakkönyvvel azért most is lefoglalom magam), marad némi szabadidőm, mikor sötétedéskor leteszem a baltát, bejövök, kibújok a favágóingemből (a kockás ing is alkalmi öltözet, amennyiben a megfelelő alkalomhoz viseljük), lezuhanyzom, és egy órányi szakszöveg javítgatás után sorozatot nézek. Teljesen odáig vagyok, van néhány új kedvencem. Sőt, jónéhány. Párat abba kellett hagyjak, mert nem bírtam idővel. Az Arrow (valami Robinsonból Robin Hoodá változó Batman van benne) uncsi volt, akárcsak a modern Szépség és a szörnyeteg sztori. A Terra Novát szinkronosan csak Fecónak szedem, én nem nézem, a Chase gyorsan cancelt kapott nálam, ahogy a Privileged is. A Castle és a Grimm már rég óta nem hoz lázba, akárcsak Jackie nővér.

Nagy favorit nálam a Misfits. Az öt elcseszett "sittes", a közmunkára ítélt fiatalok, akik egy villámcsapás következtében "szupererőre" tesznek szert. Van, aki halhatatlan, a másik vissza tudja pörgetni az időt, vagy hallja mások gondolatait, de az egyik csajnak az jutott, ha valaki megérinti, rögtön dugni akar vele. Persze mások még rosszabbul jártak, aki egy métert tud teleportálni, vagy a srác a "laktokinézissel" (tejet tud mozgatni). Szuper képességek ide vagy oda, elég sok zűrbe keverednek, időnként véletlenül megölnek valakit, aztán nem győzik eltüntetni a hullákat. De ami tetszik, hogy mintha lassacskán látszana valami fejlődés rajtuk. Már nem olyan önzők, seggfejek, pöcsök és picsák, mint az elején. A kedvencemet nem is kell találgatni, naná, hogy nem a dögös kiscsaj, hanem a másik, aki olyan bájosan ordenáré tapló módon tud beszélni. (Mi van má', mit nézőőő, tuthattad vóna.)

Bár a főszereplő cicus nem jön be, a történet kellően komplikált, így leköt a Revenge. Átverések, kibabrálások, hogyan tegyünk valakit tönkre, és még melegek is vannak benne, ha nem is a legszimpatikusabb figurák. De az alap, hogy egy okos csaj szénné szívatja az idióta pasikat (meg a picsákat, és persze kicsit magát is), az nem rossz. Hasonlóan bonyolult, sőt még szövevényesebb a Justified, ami már a 3. szinkronos évadnál jár, de a karakterek igen jól el vannak találva, a kedvenc Ava Crowder (Joelle Carter játssza), aki rántottát tálalt éppen, mikor beszólt neki ez egyik pasi, erre szó nélkül lecsapta a serpenyővel. (A férjét korábban sörétes puskával szilánkokra lőtte a vacsoraasztalnál, azt hiszem valami viccesnek szánt megjegyzést tett a kajára.)

Van néhány friss dolog, mint a Ringer, amiben Sarah Michelle (alias Buffy a vámpírok réme) a saját ikertestvérét játssza, ebben is van bőven kavar, ki kivel csal kit, ki kit akar eltenni láb alól stb. A Drop Dead Diva kissé elcsépelt alapötletre (valaki más testébe kerül a főszereplő) épül, de jogi ügyek is vannak benne, és a Shark meg a Fairly Legal óta rájöttem, az ilyesmi jól elszórakoztat. Aztán van még a The Client List, amiről még nem tudom, mi a véleményem. Jennifer Love Hewitt dögös benne, egyelőre ez elég, majd kiderül, a sztori megéri-e. Meg persze a kihagyhatatlan Dexter és a The Walking Dead, bár ez utóbbi  mostanában mintha kicsit gyengélkedne.

Nem beszéltem az orvosos műfajról. Az említett Jackie nővér és Dr. House nélkül is van mit nézni. A múltkor már írtam róla, hogy az Emily Owens az milyen jó a bénázós doktornénivel. Valamiért ez a szakmailag csúcs, okos, szuper, de a magánéletben kegyetlenül bénázó orvosnő karakter bejön nekem. Egy ilyet találtam a (szerintem) Bridget Jones német verziójának szánt Doctors Diary c. sorozatban is, amiben a főszerepet Diana Amft játssza. Talán így nem mond semmit a neve, de ha azt mondom, ő volt Inke a Csajok a csúcson-ban, aki élete első orgazmusát biciklijének nyergében élte át, akkor szerintem tudjátok kiről van szó. A csaj tíz évvel és tíz kilóval több lett, és azt kell mondjam, mindkettő határozottan jót tett neki.