Nemrégiben, a Kossuth rádióban hallottam, hogy valaki Magyarországot a "lúzerek országának" nevezte. Hivatkozva arra , hogy a környező országokhoz képest jobban megszenvedjük a gazdasági válságot, hogy lemaradtunk, megrekedt a fejlődés.
Mikor ezt hallottam, nagyon nem tetszett, és nem is igazán értettem egyet vele. Azóta azért kicsit másként hallgatom a híreket, és megakadok némelyiknél: Az osztrákok Heiligenkreuzban (ha jól irom) szemétégetőt építenek a magyar határtól (Szentgotthárdtól és az Őrségi Nemzeti Parktól) néhány száz méterre. A románok megtagadták a március 15-i ünnepségre Erdélybe igyekvő magyar köztársasági elnöktől a repülőgépe leszállási engedélyét. A szlovákok megint államnyelvtörvényt hoznak. Úgy tűnik a szomszédaink nem tisztelnek minket. Valamint szórakoznak velünk és szivatnak minket. Mi meg nem tudunk/akarunk tenni semmit ellenük.
Ebből mi következik? Lúzer ország vagyunk? Vagy a szomszédaink genyák? Gondolkodom nagyon, volt-e példa rá, hogy Magyarország ilyen szinten rohadt dolgot művelt valamelyik szomszédjával. Jobbára a külmagyarok jogaival kapcsolatos magyar nyilatkozatokat nehezményezték. Ami ugye szóban hangzott el. A szomszédok folyóit nem is nagyon tudjuk szennyezni, mert hogy többnyire onnan folyik a víz ide. A tiszai szennyezések csak átfolytak rajtunk. Atomerőművet az ország közepére építettünk, nem a határ mellé. Kihátráltunk a bősi vízierőműből, amit nélkülünk csináltak meg, de ott is velünk szúrtak ki, elterelve a vizet a mederből. Fegyvereket szállítottunk a balkáni háború alatt. Hát mondjuk ez tényleg cikis lehet. De ugye ekkor is a horvátokkal rendesek voltunk, csak a szerbek rágtak be ránk, és ha úgy vesszük, ők voltak a hunyók a buliban.
Szóval úgy tűnik, a szomszédokhoz képest szentek vagyunk. Bár lehet, hogy csak én látom így, remélem valaki majd ír ellenpéldákat, ha nincs igazam.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése