Kormányunk hihetetlen kreativitásról tesz tanúbizonyságot, ha sarcolásról van szó. Példa rá a legújabb ötletük. Legközelebb talán bevezetik az életadót is. Minden egyes levegővétel és szívdobbanás után meghatározott összeget kell majd fizetnünk. Ez szociálisan igazságos elképzelés, mert ez az adó a munkanélkülieket kevésbé terheli, így azok fizetnek többet, akik dolgoznak, és munka közben a megerőltetéstől intenzívebben lélegeznek, hevesebben ver a szívük. Így például azok is, akik feketén dolgoznak, és nem fizetnek SZJA-t és járulékokat, azok is bevonhatók az adózásba. De ez még nem minden. Népünk bölcs vezetőinek zsenialitásáról akkor kaphatunk csak közelítő képet, ha alaposan végiggondoljuk, milyen helyzetekre jellemző még az intenzívebb respiráció és pulzus.
Azok a polgártársaink, akik magasabb jövedelemmel rendelkeznek, és megengedhetik maguknak, hogy lovagolni, teniszezni, raftingolni (vadvízi evezés), bándzsizsámpingolni (gumikötéllel a lábadon leugrasz a szakadékba), ejtőernyőzni járjanak, azok magasabb adót fognak fizetni, mint akik munka után hazaérve a fáradtságtól beájulnak az ágyba, és alvás közben minimálisra csökkennek az életfunkcióik. Így ez tekinthető egy fajta luxusadónak. Furcsán venné ki magát, ha a parlament baloldalán ülő képviselők nem támogatnák ezt az intézkedést.
De a zöldeknek is tartogat olyat, ami mellé felsorakozhatnak. Köztudott, hogy természetközelben, oxigénben dús környezetben megnyugszunk. Mélyebbeket, és lassabban lélegzünk, csökken a vérnyomásunk, lelassul a szívünk. Aki kevesebb adót akar fizetni, az "zöld" környezetet teremt maga körül. Fásít, erdősít, parkosít, de legalább pár cserepes virágot nevel majd a panelban, aki szeretné mérsékelni az adóját. Az intézkedésnek egy másodlagos hatásaként csökken a légköri széndioxid mennyisége, nő a zöldterületek nagysága.
Az állatvédők is örülhetnek. Empirikus kutatások kimutatták, hogy a macskatartók hosszabb ideig élnek. Mivel az ölükben doromboló macskát simogatva vegetatív működésük lelassul. Az idegrendszer lecsillapodik, agyfajta relaxált állapotba kerülnek, mikor is lelassulnak az életfunkcióik, következésképp csökken a befizetendő adójuk. Ez kóbor állatok befogadására sarkallja majd az embereket, az állatmenhelyekről megnő majd a hazavitt állatok száma. És ez nem csak a macskákat érintheti. Kisebb mértékben a kutyák is csökkenthetik az adónkat, mikor helybe hozzák nekünk a papucsot, és nem kell megerőltető mozgást végezve elmennünk, lehajolnunk érte.
A nőpártiak, a feministák is nyugodt lelkiismerettel támogathatják a javaslatot. A szexiparban dolgozó nők tevékenysége is adóbevételt eredményez, de ez a megemelkedett összeg nem a nőket sújtja. Ők általában nem élvezik a fizetett szexet, alkalmi partnereiktől nem dobban meg a szívük. Ellenben a férfiak, függetlenül attól, hogy egy prostituált karjai (lábai) közt, vagy egy pornófilmet nézve jutnak élvezethez, lihegve és össze-vissza kalimpáló szívvel, emelt összegben fizetik ezt az adót. Kiszolgáltatott és megalázó helyzetben lévő nőtársaink, társadalmilag fontos tevékenységet végezve, visszanyerhetik önbecsülésüket, mert szexuális kizsákmányolóik péniszével együtt az államkasszát is duzzasztják.
2 megjegyzés:
Egy élmény volt olvasni, ahogyan ezt levezetted. Nem is rossz ötlet... Bár én jelenleg a gyalogos bérlet bevezetésén töröm a fejem. Abban is lenne ráció. ;)
Gyalogosbérlet, ez is remek ötlet. :) A középkorban adót szedtek a kémények száma, az ablakok, a kapuk után. Nem mintha precedensre lenne szükség a jelenlegi kormánynak az adóztatáshoz. Hogy mondjuk a cipőméret szerint vessenek ki dézsmát. Mondván, hogy aki nagyobb lábon él, az járuljon hozzá többel a köz kiadásaihoz.
Megjegyzés küldése