Megjelent az újabb epizód a szabad akaratról. Ahogy így együtt olvastam a két dologról, az jutott eszembe, talán az entrópia fogalma lehetővé teszi az élet definiálását, de mindenképpen a jelenlétének kimutatását. Végig kéne gondolni, de olyan sejtésem van, hogy ahol jelen van az életnek valamilyen formája, ott azt találjuk, hogy az entrópia (második főtétel ide vagy oda), nem növekszik, hanem csökken. Mert az élet mindig "rendet" igyekszik csinálni a "rendetlenségben". Jön egy sejt, és a tengervízben egyenletesen eloszlott ionok közt válogat. A sejtfalán belül eltérő koncentrációt tart fent. Az egyszerű molekulákból bonyolultakat épít, melyek az élet megszűntével gyorsan vissza elbomlanak.
A növények szabályos szerkezete, a korallok, a hangyák, de még az emberek tevékenysége sem áll másból. Meg kell nézni egy légifelvételt. Az érintetlen természethez képest, ahol minden közel homogén, például egy esőerdő felülnézetből, az emberi jelenlétet elárulja a szabályosság. A növények sorokban nőnek, a földek parcellázva, utak, vasutak, szabályos hálózata, települések utcahálózattal. Már az űrből ki lehet szúrni, hogy itt valami nagyon átalakította a bolygó felszínét.
Az élet definíciója mellett izgalmas kérdés az intelligencia definíciója is. Ez meg talán azért jutott eszembe, mert a világűrben szokás keresni az élet nyomait, meg az intelligens élet nyomait is. Ami felvet egy olyan kérdést is, hogy az intelligenciának előfeltétele e az élet? Lehet-e intelligens egy gép? Persze felmerülhet az is, ha egy gép képes reprodukálni önmaga másolatatait, esetleg önmaga javított, fejlettebb másolatait, akkor tekinthető-e élőnek? (Igen, például a Cylonok a Battlestar Galacticában.) De lehet-e intelligens egy algoritmus? Sőt, tekinthető-e élőnek? A számítógépes vírusok szaporodnak és képesek önmaguk módosított, javított változatait előállítani, azaz létezik evolúciójuk. Ami vicces, hogy az entrópia fogalma az információra is értelmezve van, elméletileg itt is használható lehet a definíció, de ne kérdezzetek róla.
Most elrugaszkodom nagyon, és talán csak azért, mert valahol mégis ez a téma, de felmerül bennem, lehetne-e az intelligencia kritériumának tekinteni a szabad akaratot? Pontosabban nem is kritériumának, hanem a mértékének. Mert ilyen alapon egy mesterséges intelligencia minél kevésbé determinisztikus, annál inkább intelligens. Tehát, ha egy kvantumszámítógépet a szubatomi részecskék állapota vezérli, és ha azok kellően "bizonytalanok", akkor ezek szerint "intelligens" lesz a végeredmény, közben meg ki tudja milyen hülyeséget eredményez. Á..., azt hiszem ez marhaság, és az intelligenciát a célja felől kéne megközelíteni. Hogy mit csinál az intelligencia? Ez is jó kérdés, nem is tudom megmondani. Talán kérdéseket vet fel? Mondjuk képes olyan kérdést feltenni, amire nem csak, hogy nem tudja a választ, de a kérdés eleve nem eldönthető? Talán az intelligencia ott kezdődik, hogy képes felvetni a szabad akarat kérdését? :)
9 megjegyzés:
Szerintem nem fogsz megharagudni, ha Asimovhoz hasonlítom a gondolataidat. Nekem legalábbis abszolúte ő ugrott be, ahogy elolvastam az elmélkedésed. Ha innen közelítem, akkor pedig azt kell mondjam, a mesterséges intelligencia igenis képes a szabad akaratra. Jó, amolyan "igazi" példa nincs erre, de tudjuk, hogy az írói elme nem mindig állt bődületes távolságban a valóságtól.
Asimov? Ez egy komoly bók! :)
A szabad akarat kérdése kicsit olyan mint Isten léte. Nem hiszem, hogy bizonyítani vagy cáfolni lehetne. Ez olyan dolog, amiben hinni kell. Nem logikai, hanem erkölcsi kategória.
Az élet a világTudat kontrollja alatti rendezettség, az entrópia [S = k lnW] a rendezetlenség (ergo, a nem élet).
Hááát, az élet az egy jelenség, ami körül elég nagy a bizonytalanság, valójában a definíciójával is bajban vagyunk, míg az entrópia egy fizikai mennyiség, aminek nem csak definíciója, képlete is van, pontosan ki tudjuk számolni. Ezt a kettőt így párba (ellentétbe) állítani, nem mondom, hogy merész, de mire jutunk általa? És a világtudat (felteszem Isten szinonimája) megint egy új fogalomkörbe vezet át minket. Mondjuk a szabad akarattal összekapcsolható az egész. :)
(Egyébként az entrópianövekedés az kimondottan a zárt rendszerekre érvényes megfigyelés. Kérdés: az univerzum nyíl vagy zárt rendszer? Egy sci-fiben felvethető teória, hogy ennek eldöntése adhat választ arra, létezik-e Isten.)
Az élet leírása Grandpierre Attilánál (Nap-é), Várkonyi Nándornál (kő-é). Nálam: gyergyak.blogspot.hu.
Az entrópia kiszámolása? Talán a hőtartalommal összefüggésben lehet: dS = dQ/T, de fentebb láttuk, hogy egy valószínűség. Tökéletesen zárt rendszerek?
Azt tanítják, hogy a világegyetem végtelen és a világegyetem tágul!? Hová is, még végtelenebb lesz?
VilágTudat = mindenható (magyarul: mindenenáthatoló) Tulajdonképpen ez a végtelen.
Az élet egy olyan szexuális úton terjedő fertőző betegség, aminek a halálozási aránya 100 %. :p
A világegyetem véges vagy végtelen volta szintén eldöntendő kérdés. És ugye, ha tágul, akkor nem is lehet végtelen, mert a tágulás azt jelenti, hogy a határai közt egyre nagyobb a távolság. :) De a tágulás sem biztos. A környező galaxisok fényének a spektrum vörös széle felé való eltolódásából következtettek arra, hogy az összes galaxis távolodik egymástól. Időközben kicsit javultak a műszerek, és egy rakás (több ezer) galaxis sebességvektorainak feltérképezése alapján valami nagyon érdekesre bukkantak. A Nature cikkéből kiderül, hogy szó sincs arról, hogy a világegyetem egyetlen hatalmas táguló gömb lenne.
Szabi! :) Bár praktikus szempontból lehet, hogy ennek a szarkasztikus definíciónak több hasznát vesszük, mint a kozmológiának. :)
Az élet nemcsak szexualitással "terjed". (spórák, osztódások, bojtás, stb.) Lényege születés, élet, halál, folyamata az idő. A galaktikák is születnek, élnek, majd elhalnak.
Megjegyzés küldése