Talán furcsa, hogy ez a szabály itt van az elején, a személyes pontok közt, és nem hátrább, a világra vonatkozóaknál. De ez azért van, mert ez rólad szól. A külvilág iránt tanúsított érdeklődés inkább téged fejleszt, és nem annyira a világ hasznára szolgál. De ne értsd félre, nem azt mondom, hogy állandóan lógj a hírforrásokon, de ha olvasunk róla, hallgatjuk, megbeszéljük őket, az segít lépést tartani az eseményekkel. Akik sikeresen játsszák a "szabályjátékot", nem szoktak leragadni az életük apró kis részleteinél, nem élnek burokban. Tekintsd feladatodnak, hogy tudd, mi folyik a világban - mik az aktuális események, mi a divat a zenében, az öltözködésben, hol tart a tudomány, mik a legújabb filmek, akár még azt is, mi megy a tévében. A jó játékosok képesek szinte bármiről elcsevegni, mert képben vannak. Nem kell szükségszerűen birtokolnod a legújabb holmikat, de legalább vázlatos képed kell legyen róla, mi újság van, mik a változások, mi zajlik mind a szűkebb környezetedben, mind a világ túlfelén.
És hogy ez mire jó? Nos ez minimum érdekesebbé tesz téged mások szemében, és ráadásul fiatalon is tart. A múltkor találkoztam egy idősebb hölggyel a postán, aki a PIN-számok miatt morgott: "Még, hogy pin számok! Mit akarnak tőlem már az én koromban?" Márpedig a helyzet az, hogy szüksége van rá, ha szeretne egyszerűbben hozzájutni a nyugdíjához, nem akar készpénzt hordani magával, és a párnahuzatnál biztosabb helyen akarja tudni a pénzét. De ez ennél is többről szól. Nagyon könnyű beleesni abba a csapdába, hogy: "Eddig se kellett, ezután is megleszek nélküle." Aki így gondolkodik, jó eséllyel le fog maradni.
A legboldogabb, legkiegyensúlyozottabb, legsikeresebb emberek az életben azok, akik részei valaminek. Részei a világnak, nem szakadnak le róla. És a legérdekesebb, legnagyobb hatású emberek azok, akik nagyon is érdeklődnek az iránt, hogy mi zajlik körülöttük. Az egyik reggel hallgattam a rádiót, amiben az amerikai büntetés-végrehajtási intézmények legfőbb vezetője beszélt a büntetőreformról, egy olyan témáról, ami engem személy szerint nem igazán érint (mert egyetlen ismerősöm sincs odabent). Mondhatnád, hogy a büntetés-végrehajtás nem érdekes számomra, még annyira sem mint az öreg hölgynek a PIN számok, de engem érdekelt a téma, és egészen felvillanyozott. És ez az érzés nem rossz.
Nyolcadik szabály: Foglalkozz a külvilággal! (A külvilág iránt tanúsított érdeklődés inkább téged fejleszt, és nem annyira a világ hasznára szolgál.)
Ez kicsit összecseng a hétfői hírolvasós írásommal (pedig esküszöm, nem nézem meg előre, milyen szabály következik). El kell gondolkodnom ezen a szabályon, mert a helyzet az, hogy bizonyos témákban (pl. atomerőmű-baleset lehetséges hatásai, hitelkárosultakat megsegítő kormányzati tervek, fogyasztói elektronikai fejlesztések) naprakész vagyok, más dolgokhoz (pl. divat, tévéműsorok, celebek) meg annyit értek, mint a néni a PIN-kódokhoz. Mondjuk ez utóbbiakról nem is óhajtok beszélgetni senkivel, még akkor sem, ha így "unalmas"-nak tartanak. Akinek ezek a dolgok jelentik az érdekességek csúcsát, azokkal egyáltalán nem akarok beszélgetni. Olyan rohadt kevés ideje van az embernek, sajnálnám ezzel vesztegetni.
Lehet, nem leszek népszerű ezzel a hozzáállással, de mondjuk a kollégáim már megszokták, hogy én nem kávézom velük, nem tudok a valóságsókról csevegni, sem a magazinokban megjelent sztárpletykákról. Viszont ha valakinek betojt valamelyik kütyüje, MP3 lejátszótól a számítógépig, akkor általában tudok segíteni, lehet tőlem kérdezni a törvények, rendeletek homályosabb pontjairól. Mondjuk ezek olyan dolgok, hogy akkor jönnek hozzám, ha valami gondjuk van, és nem jókedvükben, csacsogni, de nekem ez így tökéletesen megfelel. Lehet antiszociálisnak kikiáltani, de én nem szoktam késni az óráimról, mert pletykálkodom a folyosón, és az adminisztratív teendőimet is elintézem a szünetekben, sőt még a diákjaimra is szokott időm maradni. Hozzám be lehet jönni a szertárba, ha valakinek olyanja van. A szociális késztetéseimet meg kiélem az interneten, olyanok közt, akikkel több közös vonás van bennünk, mint a kollégákkal. És most nem (csak) "arra" gondolok.
Azt hiszem, ennek a szabálynak ott lehet a lényege, hogy valahol én leszek kevesebb az által, hogy ezekről a dolgokról lemaradok. De ha belekalkulálom, hogy miről maradnék le akkor, ha ezekkel szúrnám el az időt, hát nem tudom... OK, biztos van egy középút, és lehetnék nyitottabb, és talán egyszer letöltök egy epizódot valamelyik valóságsóból (mert abban lehet tekerni az uncsi részeken), meg talán elolvasok valami pletykát a halivúdi akárkiről. (Miért érzem úgy magam, mintha nőgyógyászhoz ígérkeznék?)
10 megjegyzés:
Nem vagy egyedül. És ezt most nem úgy kell értelmezni, hogy rajtad kívül hol lehet még intelligens faj a világegyetemben. :))
Eléggé foglalkoztat mostanában ez a kérdés, mivel a kis Tücsik, az unokhugijaim, (nagyon) lassan abba a korba kezdenek érni, amikor hatással lesz rájuk a tágabb környezetük, nem csak a család. Olyan dolgokról beszélnek majd nekem, amiről nem biztos, hogy a leghalványabb lövésem is van. Tudnom kell majd a korosztályuk Take that-jéről és hasonlókról. :) Tágítani fogják a látóköröm és majd hálás leszek nekik érte. :)) De valóságsót a kedvükért sem fogok nézni. :) Már az is borzasztó, hogy hónapok óta be se kapcsoltam a tv-t, mégis hallottam Alekoszról meg társairól. Pedig nem kávézom, nem cigizek, szóval máshol szivárog az agyamba az ilyesmi, ehh.
"Take that", ez jó. Köszönöm az ilyen szakkifejezéseket, élvezettel tanulom őket, mint múltkor Tyúktól azt, hogy mi az a "strap-on". :)
Művelődtem azóta, néztem a jutyúbon valóvilág részletet. Boá... talán lesz belőle post. De nem ígérem biztosra mert nem igazán tetszett, és csak egy részletet láttam, de nem nagyon vágyom többre, viszont így nem lettem szakértő a témában.
Az eddigiek alapján szimpatikus ez a könyv, viszont ez a mostani szabály számomra is enyhén szólva vitatható.
Ha kihagyod a vv-s postot én biztos nem fogom követelni rajtad.
Most is inkább Starbuck pilótanőt bámulom a Battlestar Galacticában, mint a macákat a VV-ben. Scifi meg minden, de valóságosabbnak tűnik, mint a műemberek műbalhéi.
Nem is értem, mikor emberek folyamatosan szidják a különböző műsorokat, de közben meg teljesen képben vannak belőle - tehát folyamatosan nézik, mintha kötelező lenne.
Pontosan tudják, hogy szar, sekélyes, értéktelen, és primitív műsor. Illetve azt gondolják, hogy mértékadó személyek szerint ilyen. Ugyanakkor tetszik nekik. Nem akarják, hogy szarnak, sekélyesnek, értéktelennek, és primitívnek gondolják őket, ezért fikázzák. De akkor is tetszik neki, és nézik.
Engem nem érdekel, ki mit gondol a béna vámpíros regényekről, és szívesen olvasom őket. Lehet, hogy felszínes vagyok, komolytalan és nincs ízlésem, de akkor is szórakoztat az ilyesmi. És ha így érzem, nem fogom senki kedvéért leszólni azokat.
A Take that-et nem szakkifejezésnek szántam, csak épp az jutott eszembe. :D De ha már itt tartunk, a "strap-on" mit takar igazából?
Amúgy az ember nem mindig eszik késsel-villával, terítő felett, szalvéta mellett, hanem bizony olykor folyik a könyökén a ketchup és kilóg a szájából egy fél marha. Vagyis ha Bulgakovot szalvéta helyett kézzel fogod és esetleg telibenyomod egy adag szósszal, attól még mindkettő élmény, ezen kívül fogyasztható és emészthető. Az más kérdés, hogy mennyi idő alatt és milyen eredménnyel. ;) De én se mondanék le egyikről sem. :) (jó, a marháról simán, de így érzékletesebb volt a példa :) )
Itt a BDSM szótár, jó nagy, ezért CTRL+F és 'strap' aztán ENTER. :)
A hasonlat szerint meg vannak, akik a makrobiotikus ételekről papolnak, meg, hogy a gyorskaja milyen egészségtelen, otthon meg csipszet esznek fornettivel és leöblítik kólával.
Kösz a felvilágosítást. :)
Köszönöm a jelzést, hogy a kettővel fentebb linkelt BDSM szótár linkje nem működik.
Helyette itt egy másik: Dictionary of BDSM Terms. (Ez talán még jobb, ebben van pár kép is.)
Megjegyzés küldése