Oldalak

2012-04-01

Fecó tanárai

Majdnem nem írtam ma bejegyzést, mert álló nap a szakdolgozatommal vacakoltam. Elküldtem egy részt a konzulensemnek, hogy lássa, dolgozom rajta. De nem emiatt ragadok billentyűzetet, hanem Fecóra fogok panaszkodni. Kata kissé elkényeztette, és ennek most isszuk a levét. A drága valami vírust szedett be, vagy csak időjárásai front közeledik, nem tudom, de egész nap bágyadt volt, panaszkodott, hogy nem érzi jól magát. És Fecó nem volt valami nagy segítség ma. Piszkálni kellett, hogy csinálja már a leckéjét, rendetlenséget csinált. Mondtam is neki, hogy új szabály van mától, a szobájában széthagyhat dolgokat, de másutt nem. Például, ha eszik valamit, a piszkos tányért nem az asztalon, és nem is a mosogatóban kell hagyni, hanem szépen mosogassa el.
Érdekes, hogy még járni is épp csak megtanult, széket kellett neki odatenni, hogy felérje, de imádott a mosogatóban pancsolni. Most meg húzza a száját. De mondtam neki, hogy jó lesz, ha tartja magát az új rendhez, mert ha ott hagyja a mosatlan tányért, a fazekat is neki kell majd elsúrolnia. Kata meg a számítógéptől való eltiltással fenyegette meg, ha gond lesz a leckéjével. Kiderült, hogy az angolja nem volt készen. Ráadásul nem is nagyon érti. Jó, ez részben az inkompetens tanárának köszönhető, akinek nem tűnik fel, hogy a csoportból azzal a négy gyerekkel dolgozik és halad, akik különórára járnak hetente kétszer, a többinek meg nem sok fogalma van róla, mi zajlik az órán.
Fecó nem érti a munkafüzetben lévő utasításokat. Mert nem ismeri a szavakat. Nekem kellett elmagyarázzam, hogy a tense az is idő, csak nem úgy mint a time. Mikor a do igére kellet rákérdezni, zavarba jött. Kellett vele használtatni másik öt igét, aztán ez is ment lendületből. Nem értette, hogy az egyik do az segédige, és csak véletlenül egyezik meg a kérdéses igével. Amitől meg agyvérzést kapok, hogy lassú mint egy csiga. Látom rajta, ahogy fejben pörgeti a szótárat, és legózza össze a kifejezéseket. De már nem itt kéne tartani! A Nekem van... és a Van-e neked... kezdetű mondatoknak az elejét nem kell kitalálni, összerakni, azoknak egyben kell kiesniük a száján, anélkül, hogy külön-külön az egyes szavak jelentése eszébe jutna.
Aztán mikor magyarra fordít. OK, hogy először szavanként meg végig a mondaton, minden felesleges szó is ott van, rossz sorrendben, de azért utána nem igaz, hogy nem lehet ezt magyarul is elmondani. Ő takarítja az ő szobáját minden pénteken délután. Ötször kellett nekifutni, mire lett belőle egy Péntek délutánonként a szobáját takarítja. Úgy tűnik, nem csak az angollal van gondja, hanem a magyarral is. Valószínűleg nem olvas eleget. Annak meg az az oka, hogy az anyjához hasonlóan ezer dolgot csinál egyszerre. Minden napra jut valami plusz elfoglaltság, szakkör stb. Van amelyik nap kettő is.
Nem akarnám én korlátozni a gyereket, de szemmel láthatóan szétaprózza magát, szétforgácsolja az idejét, az energiáit. Mindenből egy picike, aztán egyikkel se jut sehová. Mikor meg hazajön, még mindig van egy csomó leckéje, de már fáradt, hogy nekiálljon és megcsinálja. Előbb kicsit pihenne, de közben vége lesz a napnak. Mondjuk idióta a tanára is meg a napközis kolléga is, mert túl sok a lecke, és a napköziben meg nem csinálják meg. Szépen mutogathattak egymásra, egész addig, míg egyszer az osztályfőnök helyettesítette délután a napközist. Aznap sem volt kész minden lecke, ráadásul a matek, ami kész lett, az meg rossz volt. És ez messze nem a legrosszabb iskola a városban, és messze nem a legrosszabb tanár az iskolában. Milyen lehet a többi?

7 megjegyzés:

Szabi írta...

Ez tök ismerős, az én fiam két évesen ha csúnyán evett, a kézébe adtam a kis söprűt meg a lapátot és szépen feltakarított maga után. Ma meg, ha azt akarjuk kinézzen valahogy a szobája, vagy én vagy a párom tesszük rendbe, mert Ő 17 éves fejjel nem képes rá. Eleinte próbáltam követni egy pszichopedagógus tanácsát, és nem foglalkoztam vele. Vártam, hogy magától rájön - senki nem fogja megcsinálni helyette és az Ő érdeke, hogy rendbe legyenek a cuccai. De sajnos ez nem vált be. Hisztizik, ha nincs meg valamije, de nem erőlteti meg magát, hogy meg legyen. Ha elfogy a tiszta gatyája vagy zoknija gond nélkül fölveszi a koszosat. Majd biztos engem fog szidni a barátnője, hogy elrontottam - de már az sem érdekel. Alig várom, hogy más kínlódjon vele. A párom gyereket akar. Nagyon szurkolok, hogy lány legyen.

AncsaT írta...

Egy áruházban egy kiskölyök berágott az anyjára, mert az nem akart valami drága játékot megvásárolni neki. A gyerek elkezdett hisztizni, levetette magát a földre, ordított és rúgkapált. Hatalmas csődület támadt, mindenki a gyereket bámulta, az áruház ügyeletes vezetője is megjelent, kétségbeesetten álldogált és tördelte a kezeit, számolgatva, mibe kerül a botrány és ha valamiért beperelik őket. Ekkor egy biztonsági őr tört át a bámészkodók sorfalán. Letérdelt a gyerek mellé, a fülébe súgdosott, mire az elhallgatott. Felkelt, megfogta az anyja kezét, és békében távozott vele.

A biztonsági őrhöz odalépett egy idősebb férfi, bemutatkozott és megszólította. Elmondta, hogy ő gyermekpszichológus, és le van nyűgözve. Ilyen súlyos hisztériás rohamot még életében nem látott, és ilyen villámgyors és hatásos megoldást sem. Kérte, hogy árulja el neki, mit mondott a gyereknek. A biztonsági őr válasza a következő volt:

"Azt mondtam neki, édes fiam, az én dolgom, hogy rendet tartsak ebben az áruházban, és kurvára utálom ezt a felfordulást, amit itt csinálsz, ezért ha most rögtön abba nem hagyod ezt a cirkuszt, kipofozlak az ajtón kívülre, és olyat rúgok a valagadba, hogy a taknyodon csúszol hazáig!"

Szóval a szép szó után most következett el a csúnya szavak ideje. Ha ez se működik, jönnek a spártai nevelési elvek. Reszkess Fecó! :)

Szabi írta...

:D
Kíváncsian várom a fejleményeket.

hoember írta...

Kiskamaszokat nevelni az egyik legnehezebb és legreménytelenebbnek látszó meló :) Amúgy nem tünik nálatok annyira vészesnek a helyzet.
Hány éves Fecó?

AncsaT írta...

Fecóval nem is volna reménytelen, Katával az. Panaszkodott, elege van belőle, hogy esténként későig a leckét kelljen csinálnia a gyerekkel. Mondtam, rendben, Fecó este 6-7 közt laptopozhat csak, ha addigra elkészítette a leckéjét. 7-től vacsora, fürdés, egy kis szöszmögés, és 9-kor megy az ágyba.

Na, tegnapelőtt úszós nap volt, Fecó lerakta a cuccát, felkapta az úszóholmit, elment. Kata ment érte az uszodához, aztán nem haza jöttek, hanem a mamához. Kilenc után értek haza. Igazából nem volt semmi fontos dolguk, csak ott maradtak későig. Nem is lenne ezzel bajom, ha másnap nem kéne reggel kelni, és nem előtte beszéljük meg a napirendet. Aminek a drága alaposan keresztbe tett.

Fecó egyébként még csak negyedikes, 10 éves. Alapvetően jó gyerek, a kortársaival összehasonlítva pedig egy angyal. Te a tendencia nem tetszik. Inkább most keménykedek kicsit, minthogy később kezelhetetlenné váljon a helyzet.

hoember írta...

Igen, azt mondják az okosok, kamaszkor elött érdemes és lehetséges nevelni. Sok sikert, a következetesség biztos bejön hosszú távon.

AncsaT írta...

Ebben reménykedem én is. Bár vannak kétségeim. Kata szellemileg néha úgy tűnik, mintha még a kamaszkort sem érte volna el, mégis hasztalan nála minden nevelési próbálkozás. :))

Megjegyzés küldése