Tavaszodik

Már most úgy döntöttem, hogy végképp tavaszodik. Elővettem egy farmerkabátot, hogy inkább azt hordom egy vékony pulóverrel, mint a télikabátomat pulóver nélkül. De szerintem hamarosan elhagyom a pulóvert is, és ingekben fogok járni. Nagy és bő ingekben, feltűrt ujjal. A miniszoknyás anyukák a fogadóórám után, amíg a magas sarkúban eltipegnek az autóig, megtárgyalják egymás közt, hogy remélhetőleg a tanításhoz jobban értek, mint a divathoz. A kolléganők már csak legyintenek, tudják, hogy reménytelen eset vagyok. Már nem is szólnak, ha valahol leárazáson jó kis divatos rucikat lehet olcsón beszerezni. Cserébe én sem osztom meg velük a legújabb processzorok műszaki adatait.

A tavasszal a tavaszi esők is jöhetnek, de remélem egy pár napig még nem. A télen az extra vastagságú hó megnyomta a tetőt, és olvadáskor a kémény tövénél beáztunk. Szerencsére nem nagyon, csak egy kicsit. De nem akarom megtudni, hogy egy felhőszakadás mit csinálna. Inkább kerítek egy bádogost, aki rendesen megcsinálja a szigetelést. Azt hittem, hogy ez egyszerű dolog, de persze a mesteremberekkel sosem az. A kipróbált bádogosunk, aki már javított nálunk ereszcsatornát, nem veszi fel a telefonját. Nyugdíjba ment, vagy nyaral, nem tudom. Hirdetőújságból nem nézhetek ki számot, mert Katának referencia kell. Így majd körbekérdezek a kolléganők közt, ki tud ajánlani egy jó bádogost. Boldogok lesznek, ha selyemblúz helyett legalább bádoggalért keríthetnek nekem.

A kertben hónapok óta halomban álltak a levágott faágak. Nem mi metszettünk, hanem Kata egyik barátnőjéék. A nyesedéket elhozták nekünk. Jókora kupacban csúfította az udvart a diófa tövében. Sajnos tüzelni még nem lehetett vele, mert nedves a fa, ezért letakartam egy gigantikus fóliadarabbal az egészet. Mikor belepte a hó, nagyon jól nézett ki. Majdnem szánkóztunk is az oldalában. De olvadás után egyre csúfabb lett, így a családi béke kedvéért a hosszú hétvégén elhatároztam, hogy felaprítom. Én a tőkén csapkodtam az ágakat a kisbaltával, Fecó összegyűjtötte a szétrepkedő darabokat, Kata meg szétszortírozta a gyújtóst és a tűzifát. Két nap végeztünk, közben napoztunk is kicsit, egész jó családi program volt. Kár, hogy még mindig nyögök, ha meg kell emelnem a krétát vagy a filctollat, mikor a táblára akarok írni. Még nem múlt el az izomlázam.

A múltkori cosplayezés után rákattantam az animékre, megnéztem a "Macross Zero"-t. Leginkább a gyönyörű rajzok tetszettek, a dzsungel, meg a tenger alatti színes élővilág. Az akciójelenetekben gépek lőtték egymást, az érzelmi rész az lehelet finom volt, ez nem ecchi, a legmerészebb jelenet egy ártatlan csók volt egy kamasz kislány és a főszereplő srác közt. Már ha csóknak lehet nevezni, mikor a víz alatt valaki levegőt fúj a másik szájába. Szerintem a mesterséges lélegeztetéshez több köze van a dolognak. De mondjuk így a tavasz kezdetén ez is elmegy erotikának. Az erotikáról jut eszembe, hogy a múltkor kimaradt egy jó kis cosplayes kép. Mondtam már, hogy odavagyok a japánokért?