Digitális turkáló

Létrehozok egy új címkét, turkáló néven. Már emlegettem egyszer, hogy indexkép keresgélés közben mennyi mindenbe beleszaladtam. Egy részét le is mentettem a dolgoknak, érdekes, vicces, felkavaró, izgalmas vagy szexi dolgokat. Olyanokat, amelyek inspirálhatnak. Én olyan gyűjtögető fajta vagyok, nem dobálom ki a régi anyagokat sem, szétszortírozom őket, hogy ez felkerült a blogba, ez az eredetije, amiből a kis képecskét csináltam, ez meg az, amit végül nem használtam fel. Ha elég sok összejön, akkor elpakolom őket a többihez. Ha olyan hangulatom van, akkor turkálok is egy kicsit. Aztán mindig eszembe jut valami, amiről egy másik, és talán leírhatnám ezeket. Inkább asszociációs játék az ilyen, mint tudományos ismeretterjesztés vagy társadalomkritika, elemzés vagy szórakoztató irodalom. Néha csak szellemi malackodás.

A múltkor hallottam a rádióban, hogy állatvédők szeretnék elérni, hogy a delfineknek meg egyes cetféléknek, elismerjék bizonyos korlátozott személyiségi jogait. Nem kezelnék őket emberként, de mondjuk kimondanák, hogy nem tekintheti senki a tulajdonának, nem szabad őket kínozni, fogságban tartani. Mindezt azon indokokkal, hogy ezek az állatok képesek magasrendű gondolkodásra és érzelmek átélésére. Magas az intelligenciájuk, van énképük, énfogalmuk. Példa rá, hogy tudják, a tükörben saját magukat látják. Értik a múlt és a jövő fogalmát, előre gondolkodnak, terveznek. Képesek vidámságra, szomorúságra, örülnek, bánkódnak.

Van valami skála az állati intelligencia mérésére. Ezen a delfinek nagyon jól teljesítenek. Hajazzák a csimpánzokat meg a gorillákat is rendesen. Persze vitatott a skála, mert ugye intelligenciát az emberit szoktuk mérni, és ehhez képest egy állat nagyon más körülmények közt él, és nagyon más dolgokra van szüksége, hogy boldoguljon, különösen egy vízi környezetben. Akit érdekel részletesebben is, találtam egy cikket róla.

Delfinekről nekem Robert Merle könyve jut még eszembe, az Állati elmék. Meg Douglas Adams, akitől megtudjuk az ember a Földön élő harmadik legértelmesebb faj. A második helyen a delfinek vannak. (Az elsőn a fehér egerek. Ez utóbbiak szuperintelligens négydimenziós lények, akiknek a háromdimenziós vetülete úgy néz ki mint egy laboratóriumi fehér egér. Ezek kísérleteznek velünk emberekkel. Az általunk épített labirintusokban mozgatják az egér alakú vetületeiket, és tanulmányozzák, hogy erre hogyan reagálunk.) Volt még egy delfines sci-fi, az annyira nem maradt meg, de mintha nem lett volna rossz az se, egyszer újra kéne olvasni.

És itt a kép. A delfinek ultrahanggal tájékozódnak a vízben. De az ultrahang a magzatvízben úszkáló babát is megmutatja. Ez a delfin egész biztosan látja, hogy a nő terhes. És ha látott már terhes nősténydelfint, akkor pontosan tudja, hogy mi az ábra. Nem hiszem, hogy egyszerűen csak be lenne idomítva, hogy nagy pocakokhoz odatolja az orrát. Szerintem kíváncsi.