Oldalak

2012-10-24

Pillangók a gyomromban

Tudom, tényleg egy csapodár ribi vagyok. Jobban csapongok, mint egy marék pillangó. Egy hét se telik el, és nem egy, hanem kettő csajba is belezúgok. Pedig folyton azt mondogattam, hogy á, első látásra az lehetetlenség, mert ilyen nincs, most meg aztán mégis. Nem tudom, mi jött rám, én tényleg nem szoktam, én inkább az a "lassan, megfontoltan alkotok véleményt" típus vagyok, mondjuk első látásra tudok utálni, szóval inkább azt mondanám, hogy bizalmat lassan szavazok. Mert az tényleg eltart nálam egy darabig, amíg úgy igazán megkedvelek valakit. OK, szimpatikus, meg minden, tetszik ahogy kinéz, tetszik ahogy beszél, a mozgása, a mosolya, a mosoly az rohadt fontos, most is a szájak fogtak meg, ami szembe megy minden hülye pasi sztereotípiával. Azt mondják egy nőben szintén az az öt részlet a fontos, ugyanazon múlik a szépség, mint egy ló megítélésénél. Hogy milyen a fejtartása, a sörénye, a lábának állása, a szügye és a tompora. Hát én meg a szájakért bolondulok, és most láttam kettőt is, amiért odáig vagyok.
Az egyik nem is teljesen első látásra történt, mert egy éve, vagy kettő már, láttam őt a hülye Chuck Bartowski oldalán. Walker ügynök, alias "Nyuszifog" miatt néztem pár epizódot, de aztán nem bírtam tovább. Viszont most ismét feltűnt, mint Hanah McKay, a jelenleg futó legsármosabb pasi mellett. A pasiért is odáig vagyok, és bevallom ő nem csak kisfiús bájával, hanem a lelkével is nagy hatást gyakorol rám. Pár epizód után még semmit nem lehet tudni, de két évaddal ezelőtt a csodás Julia Stiles szintén megmozgatta a fantáziám, és nagy veszteség volt, hogy kiírták a történetből, szóval okvetlen kellett valaki helyette, de Yvonne Strahovski több mint megfelelő erre a pozícióra. Elképzelem Dex mellett az ágyban... Aztán meg magamat kettőjük között... Hmmm...
A másik ifjú versenyző (OK, annyira nem ifjú, pár hét eltéréssel egyidős velem), Mamie Gummer, és ne mondjátok, hogy most szőke korszakom van, mert nem ez a lényeg, hanem a szája sarkában megjelenő nevetőráncok. Meg az egész személyisége. Mármint nem Mamie személyisége, őt nem ismerem, és nem is nagyon érdekel, akiről én beszélek, az Emily Owens. És igen, orvosos sorozat, mert Dr. House után sem áll meg az élet, sőt bevallom, én őt már nem is nézem (ha megy még egyáltalán, ha nem akkor meg az utolsó évadokat nem néztem). Mert az a helyzet, hogy a mindentudó, arrogáns, hülye pöcs pasi helyett nekem inkább bejön ez a kissé (jó, rohadtul) önbizalom hiányos, hússzor akkora IQ-val mint EQ-val rendelkező, szakmailag jól képzett, de az emberi kapcsolatok hálójába alaposan belegabalyodott kezdő medika.
Az már csak hab a tortán, hogy összehaverkodik egy leszbi kollegina csajjal, akinek a kérésére ki akarja deríteni az egyik nővérről, hogy az szintén a csajokra bukik-e, mire az összes nővér azt hiszi, hogy fel akarja szedni. Innentől úgy kezelik, mint egy orvost, aki szexuálisan zaklatja a nővéreket, vicces, de szerintem egy férfi orvosnak jobban elnéznék, de nem ez a lényeg, hanem, hogy nem csak a leszbi vonatkozás miatt, hanem egyébként is tökre tetszik. Nem csak a csaj, hanem a sorozat is, a dilis pletykagépezet, a rezidenseket felügyelő zseniális sebész, aki persze nő, bár ez nem akadályozza benne, hogy gyilkosabb stílusa legyen mint Dr. House-nak, a rivalizálás, a kicseszősdi, a szerelmi ügyek, hogy a mottó szerint is egy ilyen kórház (legalább is a medikusoknak) nem sokban különbözik a gimitől. Szóval ez az egész hangulat, a pörgés, hogy minden halálosan komoly, közben meg mégsem, de azért halnak meg emberek, szóval mégiscsak, és szóval értitek.

13 megjegyzés:

Névtelen írta...

Sorozatokat elvből nem nézek.
Viszont az éjjel megnéztem a Gigola c. filmet. Minden szereplő elég jól játszott, főleg a gazdag, öreg nő, de a főszereplő karakterét hosszú ideig nem fogom elfelejteni.

Martes.

http://www.port.hu/dzsigola_gigola/pls/fi/films.film_page?i_film_id=119375

http://olvassbele.com/2011/12/26/a-szerelmes-termeszetu-strici-tortenete-laure-charpentier-gigola/

Névtelen írta...

Bocsi, ez még az előzőhöz tartozik:

http://leiterj.blogspot.hu/2008/09/letem-divat-tkrben-lou-doillon.html

Martes

Névtelen írta...

hú, Mamie Gummer egy az egyben úgy néz ki, mint unokatesóm, vagy régen anya, akár rokonok is lehetnénk :) az orr és a kicsit féloldalas vigyor megvan nekem is :D
köszi az ajánlót, asszem elkezdem nézni én is :)

b332

AncsaT írta...

Csókoltatom a családot. :) A sorozat meg aranyos, és totálisan PC (politikailag korrekt). Üdítő változatosság.

Rosabella Sanchez írta...

Az első bekezdés olvasásakor megrémültem,hogy szerelmes lettél és lecseréled Katát. Vagy egyszerre két csajt is tartasz. Egyet otthonra, a másikkal meg titkos viszonyt folytatsz. :)

AncsaT írta...

Igyekszem izgalmas dolgokkal meglepni benneteket és Katát is, de ez már nem annyira az izgalmas, mint inkább a sokkoló meglepetés kategóriájába tartozna. :)

Rosabella Sanchez írta...

Ebben egészen biztos vagyok. Így is lefagytam egy pillanatra, hát még Kata mit szólna? :)

AncsaT írta...

Ahogy ismerem, addig jó nekem, amíg nem tudom. :)
A "családi dráma" és a "háborús dráma" két olyan műfaj, amit filmben sem szeretek keverni, nem hogy az életben. :))

Névtelen írta...

Gondolod, hogy van olyan, hogy "szőke korszak" vagy "vörös" ? és ez csak korszak, vagy ez az a fura dolog, amit mindenki kérdez, hogy mi az ideálod...
Lego

AncsaT írta...

Ha Picassonak lehetett kék korszaka, miért ne lehetne valakinek vörös vagy fekete korszaka? :)

10 év együttélés után az én ideálom néma. :))

Tesóm mesélte, hogy egyszer látogatóban voltak az anyai nagymamájánál, és valamin összevitatkoztak apa, meg tesóm anyukája, aztán a nagymama is beleszólt. Végül apám kiment az udvarra. Tesóm utánament, ahol apa azt mondta neki, "Fiam, ne nősülj meg soha! De ha mégis megtennéd, hát néma nőt vegyél feleségül!". Tesóm visszakérdezett, "De édesapám, hol keressék én néma lányt?". Mire az öreg visszanézett a ház felé, és azt válaszolta, "Az árvaházban fiam, az árvaházban."

Névtelen írta...

Nahát, az én apukám is folyton néma árvalányról ábrándozott, pedig anyám még nem is olyan nagyon pofázós, de az apa új párja belőlem is előkotkodácsolta a taplót - csak én hazajöhettem tőlük, amikor akartam :-)
Remélem, azóta kidumálta magát a hölgy, és békében nyugszanak.
A.

AncsaT írta...

Az én apám már igen, szegény, nyugodjék békében.

De azt hiszem, te nem így gondoltad. :)

Névtelen írta...

De, így... ők is kiveszekedhették magukat életükben.

Megjegyzés küldése