2010. február 28., vasárnap

Szumma

Elérkezett február utolsó napja. Teljesítettem a kitűzött penzumot. Sőt, túlteljesítettem. Ha ezt még éjfél előtt elpostolom, akkor megvan mind a 28 bejegyzés, nem használtam ki a négy pihenőből egyet sem. Illetve behoztam az elmaradást. Úgy izgulok, mint a gyerekek Karácsony előtt, hogy mi lesz, amivel bátyám segít. Pedig valószínűleg vér, verejték és könnyek társulnak majd hozzá. A tudás fájának csak a gyümölcse édes, a gyökere keserű.

Aranycsapat

Nem, a foci továbbra sem érdekel. Színházban voltam. Katám elcipelt az "Aranycsapat" c. előadásra. Ellenálltam, de hát ember tervez, asszony végez. Nagyrészt a várt hajrámagyarok bugivugi nosztalgia buli volt, néhány élvezhető pillanattal. A zenéjét ugye "A Fenyő" szerezte, tehát jórészt ilyen Hungária-Dolly-Raken-Roll féleség volt. Pár szám tényleg a Hungária régi slágere lehetett, de pl. a fodrászos jelenetben eldalolt figaro-figaro-figaro-figaro-figaro-fiiiiigaroooo az gyanús, hogy Mozart dallam volt.

2010. február 27., szombat

Színek jelentése

A tegnapi bejegyzést ma sikerült befejeznem. Este, olyan álmos voltam már, hogy nem bírtam tartani a fejem. Lefeküdtem a szőnyegre és agyam csikorgó fogaskerekeit erőltetve fogalmaztam a szöveget. Felkeltem, begépeltem, majd vissza a szőnyegre. Egyszer csak arra ébredtem, hogy fázom. Beírtam, hogy folyt köv. és mentem Katám mellé a puha és meleg ágyikóba. Reggel írtam tesómnak, hogy jártam. Nem hülyézett le, csak annyit kérdezett, mi a tanítások veleje. Persze igaza van, "Ha éhes vagy egyél, ha álmos vagy, aludjál!". Ma kicsit hamarabb ejtem meg a napi bejegyzést.

Cenzúrázott történelem

Köszönöm, a borzasztó dolgok linkjeiből elég volt. Senki ne küldjön napisz@r.hu és csibef@sz.com meg hasonló oldalakról semmit. Igen, belátom, van olyan lökött csaj is, aki saját magát fotózza pucéran, és teszi közzé a képet. A gyerekei majd büszkék lesznek rá. De a rádió jóvoltából van más érdekesebb is, ami ma foglalkoztatott.

2010. február 26., péntek

Multifunkciós száj

Rendszeresen olyan későn jutok a gép elé, hogy majd leragad a szemem. Pötyögöm be a betűket, s közben azért izgulok, nehogy a billentyűzetre borulva elaludjak. Másnap meg nem győzöm javítgatni a helyesírási hibákat. Az irományaim színvonala, tesóm szavaival: "enyhén szólva is hullámzó". Most is kellően sok az idő, akkorákat ásítok, hogy ha macska lennék, ijedtében elbújna az egerem. Ami nem is ártana, mert így kézzel kell arébb lökdösnöm, hogy a kurzor ne lógjon ide a betűkre. Így is alig látom, mit írok. Teljesen kiszikkadt az agyam, semmi okos nem jut az eszembe, ezért a mai nap kiakadása következik.

2010. február 24., szerda

Hydrocodone/Vicodin

Egy új sorozat első két epizódját néztem meg ma. Jackie nővér kaladjait. Dr. House női változatban. Nem doki, hanem nővér, nem annyira goromba, mert a beosztása nem engedi, de hasonlóképp cinikus és drogfüggő. Ráadásul ugyanazt tolja. (Hydro-t kért a kollégától. Utánanéztem, hogy az micsoda. Hydrocodone, House Vicodin-jának a hatóanyaga. Félig szintetikus ópiát származék.) Szóval a sorozat. A pilot kifejezetten jó, főleg a végén a csavar. A második részben előkerül pár blőd jelenet. Azért nem Dokik (Scrubs), és Dr. House-t így is kenterbe veri, de kicsit csalódás.

2010. február 23., kedd

István a Király

Pontosabban "Stephen the King". Elolvastam a könyvet. Azok kedvéért, akik nem követték napról-napra a februári bejegyzésmaratont, elmondom, hogy tesóm házi feladatot adott. Stephen King: Az írásról c. könyvét kellett elolvasnom. Úgy szólt az alku, ha végigrágom magam a kötelező olvasmányon, és februárban legalább 24 bejegyzést írok a blogomba (ez már a 22.), azaz tanújelét adom a kellő elszántságnak, akkor segítséget kapok, hogy kibontakoztathassam a bennem rejlő írói tálentumot.

2010. február 22., hétfő

Pofozkodó ribancok

Ma a King könyvről akartam írni. De nem jutottam még a végére. Közbejött egy Grindhouse műfajú film, a "Bitch Slap". Nem lehetett nem végignézni. Vér és szex mega dózisban. Talán az aktuális vámpíros divatot is ez a recept viszi sikerre. De itt vámpírok nem voltak, így a sok vér pocsékba ment. Viszont volt erőszak, kegyetlenség, fájdalom, halál, vonagló testek, rezgő keblek, riszáló seggek, begerjedt pasik és egymásra gerjedő csajok. A folytonos flashback-ek mindig csavartak egyet a történeten. Kár, hogy a végső nagy csavart borítékoltam a 20. percben.

2010. február 21., vasárnap

Piros hó

Az éjszaka esett egy kis hó. Reggelre beállt a fagyos hangulat bent is. Katám morcos, mint a bolhás kutya. Morog és harap. Fecót kiosztotta a lecke ürügyén, én meg kaptam a citrom miatt. Hogy miért nem hálósat hoztam a boltból. (Szeretem magam összeválogatni, ha morgás az ára, hát legyen.) A morgást nem veszem magamra, mert egészen biztosan a csökkent ösztrogén szint okozza. Megjött, ami idáig késett.

2010. február 20., szombat

Politikatudomány

Fecóval amíg az ebédet készítettük, meg a játékait rendezgettük, szólt a rádió. A közelgő választások kapcsán az egyes pártok stratégiáit elemezgették. Fecó kérdezgette, hogy milyen pártok vannak, melyik mit akar. Mondtam, akarni mindegyik ugyanazt akarja. Hatalmat, befolyást, pénzt. A különbség abban van, mit ígérnek. De ennek sincs túl sok jelentősége, mert nem azt fogják majd csinálni, amit ígérnek. Kiscsillag meglepetten kérdezte, hogy akkor a pártok nem mondanak igazat, becsapják az embereket?

2010. február 19., péntek

Rajzfilm és vallás

Fecóval megnéztük az UP (Fel) című rajzfilmet. Először úgy gondoltam, csak elindítom neki, aztán majd olvasom a King könyvet. De ott ragadtam, és végignéztem az ölemben a kölyökkel. Ilyet még nem láttam, gyerekeknek való rajzfilm, melankolikus hangulattal, filozófiai mélységekkel. Az első 10 percben tanúi lehetünk, amint egy kisfiú meg egy kislány összebarátkozik, felnő, egymásba szeret, összeházasodik, csalódások érik őket, megöregszenek, egyikük meghal, a másik szomorúan, magányosan tengeti életét. Ez a háttér, igazából innen indul a mese.

2010. február 18., csütörtök

Időjárás, görögök, csimpánzok

Melegszik az idő. Reggel, zuhanyzás közben rettentő zörgést, surrogást hallottam. Mintha Fecó összes legója és Kata asztaláról az egész rumli egyszerre csúszott volna lefelé a lépcsőn. De csak a tetőről zuttyant a kertbe az olvadó hó. Enyhülés van a házon kívül, belül. Katám korábban ébredt, és átvackolta magát az én térfelemre, és az óra csörgéséig a nyakamba szuszogott. Kicsit duzzadtak és keményebbek a mellei, tehát változik a hormonszintje. Úgyhogy lesz még itt fagyos is a hangulat.

Guszti bácsi bölcsessége

Katám drága, a napokban olvasott valamit, vagy a rádióban hallgatta, nem tudom, de bogár ült a fülébe. Egész lefekvésig bírta, akkor sokáig igazgatta a párnáját, majd felém fordult. Rágta kicsit az alsó ajkát, rámnézett, aztán félre. Elharapta a levegővételt, végül kibökte: "Te Ancsa, szerinted a mi kapcsolatunk kiegyensúlyozott?" Nem éppen az élet értelme, a világ, a mindenség, meg minden, de azért a válaszhoz el kellett gondolkodnom. Először is, mi az, hogy kiegyensúlyozott?

2010. február 17., szerda

Közvéleménykutatás

Érdekel, hogy a kb. kettő és fél rendszeres olvasóm mi iránt érdeklődik a blogomban. Mivel úgy látom nem szeretitek a hozzászólás funkciót használni, tettem egy kérdőívet az oldalra. Csak pipálni és kattintani kell. (Meg lehet jelölni több dolgot is.) Remélem fogtok szavazni, mert kínos lesz, ha senki nem nyilvánít véleményt. Ha kiderül, hogy csak magamnak firkálgatok, áttérek a papír alapú naplóra.

2010. február 15., hétfő

Juli és Júlia

Tegnap (vagyis ma hajnalban) későn kerültem ágyba. Nem bírtam abbahagyni a Julie és Julia - Két nő egy recept című filmet. Persze ebben benne volt Katám hangulata is. Jót veszekedtünk, majd amíg Fecó a mamáéknál volt, előre hoztuk az esti "romantikus" programot, amiből Kata jellemzően napi egyre van csak hitelesítve. Szerintem, sajnálja erre "vesztegetni" az időt. Viszont így leülhettem a gép elé. Emileket és dévédéket írtam, majd belenéztem az említett filmbe. És nem bírtam abbahagyni.

2010. február 14., vasárnap

Az elszúrt Valentin

Valentin napra Kata nagy sütés-főzést ígért, én meg, hogy végre megcsinálom a fürdőbe a csodás üvegpolcait a kozmetikai vackainak. Este meg jöhet a naphoz illő "romantika". (Tudjátok, mint a nyulak.) Remek hangulatomban még verseltem is a kedvesnek:
Holnap szent Bálint napja lesz,
Mindjárt reggel korán;
És ablakodnál, párodul,
Ott leszek, én leány.

2010. február 13., szombat

Ezt elszabtuk

De szó szerint. Nem eufemizmus a cím. Fecó farsangi jelmezén dolgoztunk tegnap este. Kincsem valami félelmetes szeretne lenni. Kata előszedte minden ügyességét és nekiállt megalkotni valami rettentő figurát. Szilveszterről maradt csillogó műhaj. Piros meg kék. A piros jobban illett volna az álarcához, de Fecó ragaszkodott a kékhez. Kata erőltette volna a másikat, de én örültem. A piros lányos, a kék fiús szín. Szerintem Fecó óhajában nemi szerep választása nyilvánult meg. Ha két csaj mellett kénytelen felnőni, minden ilyen jelet üdvözölni kell.

2010. február 11., csütörtök

Kristálygomba



Kata megint kitett magáért. Balhézott, hogy milyen mérgezó gombákat hozok a lakásba. Ez alatt értve a vízkefirt. Ezt tesóm szerezte valahonnan, majd amikor nála elszaporodott, adott nekem is. A vízkefirben a "gombák" úgy néznek ki, mint a beszáradt ragasztócseppek. Költőibben kristálygombának hívják, de nem tisztán gomba. A zuzmóhoz hasonlóan ez is szimbiotikus telep. Csak a gombák mellé itt nem algák, hanem baktériumok társulnak. Többféle faj is előfordulhat, de leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy élesztőgombák és tejsavbaktériumok közössége.

2010. február 10., szerda

Kés alatt

Plasztikai műtétre szántam el magam
No, nem a saját testem vonatkozásában. Amint észrevehettétek, némi ráncfelvarráson esett át a blog. Kicsi képecskéket tettem a bejegyzésekhez. S ezentúl, a teljes szöveg helyett csak egy kis ízelítő olvasható a nyitólapon. A blog megjelenését könnyebb csiszolni, mint az írásom stílusát.

2010. február 9., kedd

Párnakönyv

Mesterséges megtermékenyítésem története
A szokásoshoz képest feltűnően termékeny blogoló lettem. Nos ezt a termékenységet mesterségesen idézték elő nálam. Egy ideje foglalkoztat a gondolat, hogy írnom kéne. Hozzá is kezdtem az "emlékirataim"-hoz, de megfeneklettem, elakadtam vele. Fecó meg nemrégiben azzal állított haza, hogy könyvet fog írni. Bekapcsolta a szövegszerkesztőt, és pötyögtette befelé a betűket. Meg másnap is. Meg utána is. A színvonal... szóval én elfogult vagyok bogárkámmal, de azt hiszem ezt rajta kívül senki más nem tudja élvezettel olvasni. Viszont mennyiségre előrébb jár, mint én.

2010. február 8., hétfő

Csongor és Tünde

Közösülés és orális szex a színpadon
Kaptam kérdést, (persze e-mailen, miért is használná bárki a blog hozzászólás funkcióját,) hogy mi nem tetszett az előadásban. Hát akkor most ismét egy színházi élménybeszámoló. Ha a szabadtérin a három tenort is számítom, akkor már a harmadik. De hát, ha erre van igény, miért ne. Megértem, az unalmas párkapcsolatom nem valami szórakoztató téma. A szexuális életem exhibicionista kiteregetése sem érdekel senkit. Mesélek hát a darabról, amit láttam.

2010. február 7., vasárnap

A kelet, az kelet

Tegnap, szokás szerint, hallgattam a rádiót. Amrita Sher festőnőről beszéltek. A modern indiai művészet egyik megalapozójának tartják. India nemzeti galériájában két nagy modern festő képei vannak kiállítva. Az egyik nagy, a nálunk költészetéről inkább ismert Rabindranath Tagore, a másik pedig Amrita. Aki egyébként Budapesten született. Festészetet Párizsban tanult, aztán Indiában élt, alkotott és halt meg. 27 éves korában.

2010. február 6., szombat

Vírus

Folyik az orrom. Talán kicsi hőemelkedésem is van. Kata még puruttyább állapotban van. Neki a feje is fáj és kapar a torka. Mondjuk ez jellemző, nekünk Fecóval erősebb az immunrendszerünk, mi könnyebben viseljük a fertőket. Egyelőre, hogy lekopogjam, Fecónak kutya baja. Igyekszünk, hogy ez így is maradjon, nem ölelgetjük, csókolgatjuk, sőt az esti mese elmondásához sem bújok mellé az ágyba. Ami a legrosszabb, hogy amíg a kórság el nem múlik, Katámmal is fel kell függesszük a "testnedvek cseréjét".

2010. február 5., péntek

Tanulj, tinó!

Ilyet se sűrűn mondok, de tesóm rá akar beszélni valami marhaságra. Azt akarja, hogy üljek vissza az iskolapadba. Fejeljem meg a diplomámat, és szerezzek master fokozatot. Miért nem mindjárt PhD-t?

2010. február 4., csütörtök

A végső megoldás: Halál‎

A rádió kifogyhatatlan tárháza a témáknak, melyekről írhatok. Most épp azt hallottam, hogy országos háborgás lett a Rákellenes Liga plakátkampányából, ahol egy kislány fekszik egy nyitott koporsóban. Főorvosok nyilatkoznak, hogy ez már mégiscsak nodekérem. Sokkoló és felháborító. Aki rákos, elveszi tőle a reményt, aki nem rákos, lehangolja. A Liga kampányával lerohanja az embereket, hogy az adójuk 1%-át kivasalja belőlük.

2010. február 3., szerda

Megszólít az éjszaka

Esténként jógázom. A legnyugisabb hely a pici hálószobánk. A hatalmas franciaágy mellett, a tetőtéri ablak alatt van annyi hely, hogy elférjek. A múltkor, ahogy gyakorlás közben kinyitom a szemem, hát mit látok! Az ablak tiszta, ahogy leolvadt róla a hó, lemosta a port is. Az ég is tiszta, ragyognak a csillagok. Velem szemben az Orion csillagkép. A bátyám jut róla az eszembe. Mondhatni, nem nagy dolog, elvégre én úgy vagyok ezzel, mint a Móricka, akinek mindenről "az" jut az eszébe. A második gondolatom rögtön az, hogy nem véletlen szokás a jógát csukott szemmel gyakorolni. Kissé elkalandozott a figyelmem, szem becsuk, hess, hess, mély lélegzet, lazítás, gondolatok kiürítése.

2010. február 2., kedd

Mobil

Randiztunk bátyámmal a boltban. Dobott egy üzenetet, hogy átmegy vásárolni, ezért én is úgy találtam, hogy nagyon fogytán már a kenyér. Felöltöztem és mentem jamesbondosat játszani. Úgy konspirálunk, mint egy rossz kémfilm. Pl. ha véletlenül összefutunk az utcán, átnézünk egymáson, egy arcizmom sem rándul, úgy megyek egy sarkot, míg kapok egy SMS-t, hogy hol találkozhatunk.
Mondjuk én könnyen viccelek, Kata legfeljebb a szemöldökét vonja össze, ha megtudja, tesómmal találkozom. Esetleg Fecó volna kellemetlen, ha megkérdezné, ki ez a bácsi. Tesóm viszont nehezen magyarázná meg a feleségének, hogyan láthat engem, aki ugye virtuális vagyok. Vagy az anyósa, ha megkérdezné, ugyan ki az a nőszemély, akit ilyen szívélyesen ölelget az utcán. Persze hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem élvezem. Én az ágyban is vevő lennék a szerepjátékra, csak sajnos Katám ehhez túl prűd.

2010. február 1., hétfő

Az utolsó ház balra


Hazaérve finom tömjénillat fogadott. Tegnap körbefüstöltük az összes helyiséget és az udvart is. Több mint egy év után Kata késznek nyilvánította, és ezért felszenteltük a házat. A füstölőt én lóbáltam, Fecó hordozta a gyertyát, Kata pedig szentelt olajjal dörzsölte be a tenyerét, majd gyengéd mozdulatokkal végigsímogatta a ház auráját. Az olajos simi nekem is bejön, mondtam, hogy este felszentelhet engem is.