2012-12-31

Santa (9. rész)

Ösztönös mozdulattal a hajába túrtam volna, de az nedvesen a fejére tapadt. Végigsimítottam rajta, és magamhoz húztam. Örültem, hogy egy hete igazítottam a fazonon, és tegnap este bevetettem a szőrtelenítő krémet is. Felszabadultan engedtem át magam az élvezetnek. Gyengéd volt, mégis szenvedélyes. Egyik kezem a tarkóját simogatta, a másikkal pedig a zuhany csövét markoltam, hogy el ne dőljek. Ez egy darabig megtette, de miután elélveztem, a lábaim gumivá változtak, és nem akartak megtartani. Az elválasztófalnak dőlve lecsúsztam, egyenesen Santa karjaiba. Az ölébe vont, és ringatott, miközben kellemesen meleg víz folyt ránk a zuhanyból. Kábultan hevertem az ölelésében, egyszerre volt rugalmas és lágy a teste, ahogy magához szorított.

2012-12-30

Calderon

Karácsonyra tesómtól kaptam egy dedikált Calderont. Sűrű volt a program, de erre szakítottam időt, és elolvastam. Időközben többen írtak róla kritikát, a stílusát is hasonlították Rejtőhöz, ismertették és méltatták a cselekményt, így ezekről nem szólnék. Engem a részletek fogtak meg. Például a háttérben felsejlő, sok-sok csillagrendszerre kiterjedő birodalom, a maga sajátos, feudális politikai rendszerével, ahol az irányítás egy császár és egyfajta leszármazási arisztokrácia kezében van. A modern technika ellenére hihetetlenül fontos a tradíció, a hagyomány szentesítette szokások. Aztán ott van még a dekadens főnemesség által életmódszerűen űzött "játék", ami a többi ember manipulálását jelenti. Szerintem a könyvben ez a legzseniálisabb dolog. És nagyon bírtam a remekül megrajzolt karaktereket.

2012-12-29

Kata - karácsonyi különszám

Az én Katám mindig egy külön szám, bármelyik cirkusz önálló műsorszámot biztosítana neki, amekkora cirkuszt ő tud rendezni néha, de most szerencsére a jobbik oldalát csillogtatta. Voltak kifejezetten aranyos megmozdulásai a karácsonyi tébolyda közepette. Hagyomány, hogy a szenteste a mamáéknál telik, ahol betegre zabáljuk magunkat, és megesik, hogy nem az étel, hanem a mama fekszi meg a gyomromat, mert olyan mennyiségű felesleges információt, amit ránk zúdít, nehéz megemészteni. Aztán a karácsony maradék napjaiban Kata nővérééknél és nálunk még kétszer végig kell szenvedni az egész rettenetes összejövetelt. (A szilveszterről még nem beszéltünk, de ez olyan, mintha a homokba dugtam volna a fejemet, félő, akkor sem úszom meg a családot.) Idén azonban a szokásosnál kevésbé volt rettenetes az ünnep, Katinkámnak köszönhetően. Tán a közelgő telihold tehetett róla, vagy egy huncut kisördög, ami megszállta, de egészen felvidított.

2012-12-26

Santa (8. rész)

Valaki gyertyával a kezében belépett a zuhanyzóba. A gyertyát lerakta az ajtónál a sarokba, óriási árnyéka a falra vetült. Ahogy közeledett, csak a körvonalait láttam. Annyit ki tudtam venni, hogy nő, és nincs rajta ruha. Sorra odalépett a zuhanyfülkékhez, és kinyitotta a melegvizes csapokat. Hamarosan vastagon gomolygott a gőz, a saját kezemet is alig láttam. Elméletileg lehetett volna egy darabolós gyilkos, de gyakorlatilag biztos voltam benne, hogy Santa az, a titokzatos télapóm. Télanyóm. Akármim. Nem igazán tudtam végiggondolni, csak álltam remegve a zuhany alatt, pedig a víz kellemesen meleg volt, de tombolt bennem a türelmetlen vágy. Reszketve vártam, hogy végre odalépjen hozzám, és megérintsen.

2012-12-25

Karácsony, maják, túrógombóc

Nem akartam karácsonyi postot írni, de aztán valahogy most az jutott eszembe, hogy egy kicsit mégis. Ránéztem a Fészbukra, hogy mindenki túlélte-e a nagy szentestei zabálást, és láttam oldalt a reklámok közt a linket ButchOnTap oldalára. Ezen rögtön megakadtam. Egyrészt, hogy a rohadék Fész miket nem derít ki rólam, másrészt meg mi köze a buccsoknak a csaphoz? Vagy, hogy a csapból is ez a buccs folyik? Megnyitottam az Urban Dictionaryt, és rögtön a második definíció így szól: "to tap = Having sex with a woman." Így már több értelme van. Aztán láttam, a fészoldal egy bloghoz tartozik, ahol a karácsonyi post arról szól, a maják elcseszték, és mégsincs vége a világnak, és aki hitt benne, annak ez most olyan, mintha egy új életet kapott volna, és akkor most most mit fog vele kezdeni, mi az amit csinálni akar, mire fog jobban figyelni, mit akar elérni stb.?

2012-12-24

Santa (7. rész)

Vacogott a fogam, mire végeztem. Remegő kézzel dörgöltem magam szárazra, nem siettem el, alapos voltam, hogy átmelegedjek, és hogy mire kimegyek, a lányok is végezzenek az öltözködéssel. Már nem dideregtem, egész kipirult a bőröm, mikor visszamentem az üres öltözőbe. Clara és Nicole is eltűnt, a szekrényeik zárva. Egyszerre éreztem megkönnyebbülést, és csalódottságot. Oké, így nem kerülök kínos helyzetbe, de azért igazán megvárhatott volna, mondhatott volna valamit. Vagy csinálhatott volna. A hideg víz csak csökkentette, nem szüntette meg a bennem izzó vágyakozást. Aztán amikor felöltöztem, egy papírlapot találtam a csizmámba dugva: "Holnap este hétkor az áruház mögött. Santa"

2012-12-23

Santa (6. rész)

Tétován elindultam a zuhanyzó felé. Ott van bent Clara. Hogy fogok a szemébe nézni? Mit mondok neki? Nem tehetek úgy, mintha semmi sem történt volna köztünk! Ahogy Nicole szekrényéhez értem, belenéztem abba is. A piros ruha csak be volt hajítva, a szekrény alján hevert a kabát, rádobva a nadrág. És az ő nadrágjában is volt öv! Ha eddig össze voltam zavarodva, akkor most teljesen ledermedtem. Hát mégsem Clara? Nem csak neki adott övet Janis? Persze ha egyforma az alakjuk, akkor Nicole-nak is szüksége volt rá. De akkor most melyik az én mikulásom? Ki rohant le, ki szorított a falnak, ki csókolt, hogy lúdbőrzött az egész testem? És főként, most mi a fenét csináljak?

2012-12-20

Holnap világvége

Ma többször is elsütöttem a poént. Mikor Kata azzal lépett be az ajtón, hogy piszkosul fáj a feje, neki is mondtam: "Ugyan már, egy kis fejfájás, ez még nem a világ vége. Az majd holnap lesz." És tényleg nem a világvége, de majdnem, mert ha neki napközben fáj a feje, az azt jelenti, hogy este már nem szexelünk, mert már most megkezdődnek nálunk a piros betűs napok. És még a Szenteste is olyan szent lesz, akár az apácáknál. Viszont amikor Fecó kirándulni lesz a két ünnep közt... vagy írok majd róla, vagy ha pár napig nem postolok, akkor tudjátok majd, hogy csak nem keltünk ki az ágyból.

2012-12-18

Ízlések pofonok nélkül

A hétvégén ebéd közben azon tűnődtünk Fecóval, hogy vajon a finomfőzelék miről kapta a nevét. Némi iróniát sejtettünk az elnevezés mögött. Tippünk szerint a feltalálónál éppen üres volt a hűtő, csak egy zacsi mirelit vegyes franciasaláta-alap lapult a fagyasztóban. Ebből lett a nevenincs főzelék. Fecó még elő is adta, ahogy egy gyerek nyafog, hogy nem akarja megenni, mert borzalmas, az anyukája, meg rászól, hogy igenis tessék megenni, mert nagyon finom. Egy hét múlva anya megkérdezi, mi legyen ebédre, mire a válasz, bármi, csak ne olyan "finom" főzelék. Kata mindezt rezzenetlen arccal végighallgatta, majd közölte, hogy amíg megesszük az utolsó falatig, sőt ki is törölgetjük a tányért, tőle azt mondunk a főztjére, amit akarunk. Mondtam, hogy ez azért van, mert nálunk van a legjobb szakács. Fecó bólogatott, igen, az éhség tényleg a legjobb szakács.

2012-12-12

Santa (5. rész)

Ebben a pillanatban az udvar túlsó végén hangos csattanással kivágódott egy ajtó. Egy női hang kiabált valamit, valószínűleg köszönés lehetett. Mint riadt verebek szétrebbentünk. Hátat fordítottam, hogy felhúzzam a kabátomon a cipzárt. Mire visszafordultam, már csak a futva távolodó mikulássipka táncoló, fehér bojtja integetett. Túloldalt megjelent egy nő, becsukta maga mögött az ajtót. Felkaptam a poharam a konténer tetejéről, ő pedig elindult kifelé az udvarból. Mikor mellém ért, rám mosolygott. "Cigarettaszünet?" kérdezte nevetve. Kortyoltam egy nagyot a jegesre hűlt teából, és csak bólintottam. Nem tudtam megszólalni.

2012-12-11

Santa (4. rész)

Testével a falnak szorított és megmarkolta a mellem. Apró kis sikkantást hallattam, nem annyira ijedtemben, mint inkább a meglepetéstől. Váratlanul heves és erőszakos volt a mozdulata. De nem okozott fájdalmat, és rögtön észbe is kapott, elvette a kezét. Jó fejjel magasabb volt nálam, kissé ellépett tőlem, hogy rá tudjon hajolni a számra. Ajkával végigsimított az arcomon, várt egy pillanatot majd puhán megcsókolt. Elengedte a falnak szorított csuklóm, a két kezem ernyedten lehullt. Picit elhúzta a fejét, és rám nézett. A sötétben csak a szeme csillogását láttam. Várt egy kicsit, aztán mikor nem szóltam, nem is mozdultam, visszahajolt a számra, én pedig lehunytam a szemem. Lassan, gyengéden csókolt, csak miután finoman az alsó ajkába haraptam, dugta óvatosan a nyelve hegyét a számba.

2012-12-09

Santa (3. rész)

Aznap még nagyot kaszáltam, meg másnap is, de aztán harmadnapra már nem maradt biocsoki, és tudtam, hogy január végéig már nem is lesz több.Így nem mentem a parknak a közelébe se, az áruház előtt őgyelegtem, és vártam, hogy leszólítsanak a gyerekek. Kicsit olyan ez a mikulás dolog, mint a strichelés. Nem szabad leszólítani a kuncsaftot, mert ha a mi esetünkben nem is ütközik törvénybe, a szülőket irritálja az erőszakos nyomulás. Viszont ahogy a kurvák is tudnak úgy úgy nézni, meg riszálni, hogy elérjék, a pasik szólítsák le őket, ami ugye már nem sérti a törvényt, nekünk is meg kell tanulni, hogyan érjük el, a legfélénkebb gyerek is oda merjen jönni hozzánk. Nekem viszonylag könnyebb dolgom volt, az apró termetemmel nem voltam olyan nyomasztóan hatalmas.

2012-12-07

Santa (2. rész)

Nagyon meglepődtem, de hazudnék, ha azt állítanám, hogy nem esett jól. Végre valaki nem "tőlem", hanem "értem" őrül meg. Kibontottam a kis csokit és bekaptam a felét. Nagyon ízlett, nem olyan műanyag íze volt, hanem igazi kókusz. Puha volt, és szétolvadt a számban, a szememet is lehunytam, úgy majszoltam el a másik felét. Nem tudtam, ki lehet az ismeretlen hódolóm, de a csokival máris szerzett egy jó pontot. A csokipapírt és az üdvözlőlapot visszatettem a borítékba, feltettem a szekrény polcára a kesztyű meg a sapka mellé, és vetkőzni kezdtem. A piros nadrág és kabát olyan vastag, hogy nem volt érdemes nagyon aláöltözni, hacsak nem akart az ember leizzadni. Fogyókúrának mondjuk jó lett volna, de nem akartam fogyni, inkább szerettem volna felszedni egy kicsit. Nem a combomra, a fenekemre vagy a derekamra, hanem kicsit feljebb. De nem volt komoly gondom a testképemmel, és a mikulás hacukában egyébként sem látszott az alakom.

2012-12-06

Santa (1. rész)

Bob tartotta az eligazítást. Tavaly még ő is mezei mikulás volt, de a főnökség előléptette. Nem valószínű, hogy a karizmatikus személyisége, vagy a kvalitásai alapján, hanem mert miután Walter meghalt, ő volt a legidősebb. Peternek legalább valódi szakálla volt, ha még nem is teljesen hófehér, és ő nem ivott. Vagy legalább is munka közben nem. Az előszilveszter az más kérdés. De legalább nem a gyerekek előtt rókázott a szemetesbe. De annyi baj legyen, Bob is jó fej volt, és nem szűkölködött tapasztalatokban, már vagy huszonvalahányadik éve csinálta. Én akkor csak harmadszor. És valójában nem Bob miatt éreztem magam kínosan.

2012-12-04

Lóf...t

Már megint egy hülye sorozatot nézek. Ügyféllista (The Client List). Bombázó nőcit (Jennifer Love Hewitt) otthagyja a pöcs férje egy rakás adóssággal a házon, és lelép Mexikóba. Csóri csajszi keres valami melót, amiből a fenn tudja tartani a házat, a két gyereket meg magát. Tanult gyógymasszőr, ezért egy masszázsszalonba megy dolgozni. Igen, kitaláltátok. A vendégek 10%-a egy speciális "ügyféllistáról" való, akik a gyógymasszás mellé egy kis "extrát" is igényelnek, extra árért. Az egészet nagyon ízlésesen vitték filmre, a lányok szexik, aranyosak, a vendégek kedvesek, és törölközővel le vannak takarva, úgy fekszenek a masszázságyra, amit látunk, az csupán gyengéd masszírozás.

2012-12-02

Az orosz Vangelis

Talán, ha a polgári nevét halljuk (Evangelos Odysseas Papathanassiou), nem tudjuk hová tenni, de ha azt kérdezik, mi a közös a Tűzszekerek, 1492, Szárnyas fejvadász (Blade Runner), Nagy Sándor, El Greco filmekben, akkor rögtön tudjuk, hogy a zenéjüket Vangelis komponálta. És így már beugrik, hogy az Evangelosból lett a borítókon Vangelis. És tán eszünkbe jut pár olyan lemez is, ami nem filmzenének készült: Albedo 0.39, See You Later, Voices stb., esetleg eszünkbe jut a Yes énekesével, Jon Andersonnal közösen készített néhány lemeze, pl.: Short Stories, Friends of Mr. Cairo, Private Collection. (A "Mr. Cairo barátai" utalás Dashiel Hammett könyvére, a Máltai sólyomra, amiből Humphrey Bogart főszereplésével film is készült, ebben szerepel egy bűnöző, egy Joel Cairo nevű alak, akiről kiderül, hogy meleg, szóval Mr. Cairo "barátairól" sejthetünk egy-két dolgot.)

2012-11-30

Red Curl (3. rész)

Megmosta a hajamat. Letérdelt a kádban, én meg előrehajtottam a fejem. Bevizezte a hajam, aztán sampont tett rá. Nyafogtam, miközben dörzsölte a fejem, hogy habot csináljon, de lehurrogott, hogy ne mondjam már, a babasampon tutira nem csípheti a szemem. Aztán elhallgattam. Nem mert leugatott, hanem mert az orrom előtt ugráltak a csöcsei. Hegyes mellei voltak, a bimbóudvar is kúpszerűen kiemelkedett. Mindig is ilyen mellet szerettem volna, ami majd kiszúrja a ruhát. S-es pólóban jártam, hogy jól rám tapadjon, mert akkor látszott valami az almáimból, XL-esben akár fiúnak is nézhettek volna.

2012-11-27

Szokások, vágyak, képzelet

Felmentem, megnéztem Fecót, hogy mit csinál. A leckéjét írta. A földön ült, mint a japánok. Aztán előrehajolt, ráhasalt a térdére, és úgy írt a földön lévő füzetbe. A legszívesebben sikoltoznék, mikor ezt látom. Én világéletemben csakis, kizárólag íróasztal mellett írtam leckét. Igaz, hogy az asztalomon mindig oltári nagy rumli volt (van), írni se lehetett rendesen, mert a füzetem alatt ceruzák, tollak, radírok, vonalzók voltak, meg könyvek, Rubik kocka, bicska, nuncsaku, fél kifli, pár kavics, ilyesmi. Ha nagyon durva volt már a helyzet, levettem a Munkácsy albumot a polcról (anyám kapta vagy nyerte valahol), ráraktam a kupac tetejére, és azon írtam. Fecó körül a földön meg minden el van rendezve, mint egy teaszertartásnál. Szótár, pézsé, vizesüveg balra, toll, ceruza, színes, radír jobbra, középen fent a vonalzó, jobbra hátul a lecke, ami még hátra van, balra hátul, amivel már elkészült. Nem tudom, melyikünk módszere jobb, szólnak érvek mindkettő mellett, neki jobbak a jegyei, én viszont sokkal "lazább" voltam. Ennek ellenére a hajamat tépném, amikor meglátom.

2012-11-22

Sorozatfüggő

Most, hogy letudtam az irodalmi szerkesztést (az irodalmit csak, mert egy szakkönyvvel azért most is lefoglalom magam), marad némi szabadidőm, mikor sötétedéskor leteszem a baltát, bejövök, kibújok a favágóingemből (a kockás ing is alkalmi öltözet, amennyiben a megfelelő alkalomhoz viseljük), lezuhanyzom, és egy órányi szakszöveg javítgatás után sorozatot nézek. Teljesen odáig vagyok, van néhány új kedvencem. Sőt, jónéhány. Párat abba kellett hagyjak, mert nem bírtam idővel. Az Arrow (valami Robinsonból Robin Hoodá változó Batman van benne) uncsi volt, akárcsak a modern Szépség és a szörnyeteg sztori. A Terra Novát szinkronosan csak Fecónak szedem, én nem nézem, a Chase gyorsan cancelt kapott nálam, ahogy a Privileged is. A Castle és a Grimm már rég óta nem hoz lázba, akárcsak Jackie nővér.

2012-11-18

Nem csak kenyérrel

A főzés nem túl intellektuális tevékenység, ezért, hogy lefoglaljam az agyamat is, be szoktam kapcsolni a rádiót. Kicsit későn keltünk és reggeliztünk ma, Kata pedig még most sincs itthon (már megint csavarog valami "rettentően fontos" ügyben, az Úr szent napján is, amíg én az ebédünket készítem, persze továbbra is én vagyok az, akiben nincs családi érzület), így csúszott a főzés, dél elmúlt, és hallgattam a Krónikát, meg a Harminc perc alatt a Föld körül adását. Amennyire komoly az első, annyira komolytalan az utóbbi, ennek ellenére el tudok gondolkodni mindkettőn. Igazából arra jöttem rá, hogy t4ljesen mindegy mi történik, mit hallok vagy látok, én bármin képes vagyok háborogni vagy elmélázni (vagy mindkettőt).

2012-11-17

Butch-R

Jól megijedtem magamtól. Régebben már voltak indulatkezelési problémáim. Előfordult, hogy bevertem valakinek az orrát, összerugdaltam, miközben a földön feküdt, vagy a vécébe nyomtam a fejét. Az ilyesmi mindig úgy kezdődött, hogy ment fel bennem a pumpa, egyre nőtt bennem a feszültség, én meg próbáltam higgadt maradni, valami békés, szép dologra gondolni, mosolyogni, kedves lenni. Aztán egyszer csak elszakadt a cérna. Valaki barom volt, és figyelmen kívül hagyta a pillantásom, amiből az utolsó figyelmeztetést kellett volna kiolvasnia. De tesóm segített túljutni ezen. Megtanította, hogy az indulatokat nem elfojtani kell, hanem csatornázni. Ha jön az árvíz, nem elzárjuk az útját keresztben, mert csak felgyűlik, és ha ledönti a gátat, elsodor mindent, hanem elvezetjük, tározóba, meg a földekre, öntözni.

2012-11-12

MILF

A napokban előkerült a kifejezés egy bloggerina írásában. (Nem tudok linket tenni, mert mélen küldte, nem postolta ki.) Napok óta a kifejezésen agyalok. MILF = Mom I'd Like to Fuck, ami kb. annyit tesz, dugni való anyuka. A Wikipédia szerint az első írásos előfordulás 1990-ben, egy internetes fórumon történt. Széles körben használatossá 1999-ben vált, az Amerikai pite c. film bemutatása után, ahol Stifler anyukáját emlegették így, akit ugye... No de nem az etimológiája érdekel, hanem a konnotáció, amit hordoz. Nem tudom más mennyire érzi, de nekem a kifejezésben van egy marha nagy "de". Akit ezzel címkéznek fel, az ugyan anyuka, habár van már gyereke, DE mégis, ennek ellenére is szexuálisan attraktív. Mintha az anyaság kizárná, hogy valaki vonzó legyen.

2012-11-05

A döglött tigris

Leadtam, kérem szépen. Az utolsó nap már a sírás kerülgetett, megesett, hogy Fecó bejött a kopogásra, és azt látta, hogy a fejemet verem az íróasztal lapjába kínomban. Borzalmas volt. Ha csak szimplán pocsék a fordítás, azzal megküzdök, némi szentségelés közepette magyarítom a magyar szöveget. Mondjuk most ebből a szempontból is kihívás volt a munka, de itt az eredetivel is iszonyatos gondok voltak. Talán nem véletlen, hogy a könyvet rendre visszadobálták a kiadók. Először magánkiadásban jelent meg, e-book formában. Ami ugye nem kíván túl nagy befektetést. Érthetetlen módon az olvasók egy részének bejött, még valami toplistára is felkerült. Persze nem olyan nagy a titok, ha megtaláljuk a megfelelő célközönséget, jó marketinggel akármit el lehet adni.

2012-10-28

Red Curl (2. rész)

Az első kereszteződésnél lefordultak jobbra, megkerülték a tömböt, és a másik irányból odaálltak a padom mögé. Kiszállt a taxis is, közös erővel betuszkoltak a hátsó ülésre. A fickó káromkodott, de Vörös pénzt ígért neki, ha összehánynám a taxit, így elhallgatott. Nem nagyon értettem, mi történik velem, olyannak tűnt, mint ha elraboltak volna, tiszta krimi volt az egész, csak arra nem jöttem rá, mit akarhatnak tőlem. De amíg ezen törtem a fejem, addig sem hánytam. Legalább is, a taxiban még nem.

2012-10-24

Pillangók a gyomromban

Tudom, tényleg egy csapodár ribi vagyok. Jobban csapongok, mint egy marék pillangó. Egy hét se telik el, és nem egy, hanem kettő csajba is belezúgok. Pedig folyton azt mondogattam, hogy á, első látásra az lehetetlenség, mert ilyen nincs, most meg aztán mégis. Nem tudom, mi jött rám, én tényleg nem szoktam, én inkább az a "lassan, megfontoltan alkotok véleményt" típus vagyok, mondjuk első látásra tudok utálni, szóval inkább azt mondanám, hogy bizalmat lassan szavazok. Mert az tényleg eltart nálam egy darabig, amíg úgy igazán megkedvelek valakit. OK, szimpatikus, meg minden, tetszik ahogy kinéz, tetszik ahogy beszél, a mozgása, a mosolya, a mosoly az rohadt fontos, most is a szájak fogtak meg, ami szembe megy minden hülye pasi sztereotípiával. Azt mondják egy nőben szintén az az öt részlet a fontos, ugyanazon múlik a szépség, mint egy ló megítélésénél. Hogy milyen a fejtartása, a sörénye, a lábának állása, a szügye és a tompora. Hát én meg a szájakért bolondulok, és most láttam kettőt is, amiért odáig vagyok.

2012-10-22

Red Curl (1. rész)

Az első napján megkapta a gúnynevét. Mikor bekerült az intézetbe, fekete haját lófarokba fogva viselte, kivéve a halántékánál egy szabadon lógó, vörösre festett tincset. Red Curl. Így hívtuk. Ilyen hülye indán neveken szólítottuk egymást. Sánta Kutya, Részeges Piskóta, Édes Füst, Táncos Medve. Az én nevem Dühös Farkas volt. Haragban álltam az egész világgal, és egyszer verekedés közben nyakon haraptam Lusta Sakált, hogy hét öltéssel kellett összevarrni. Később persze összehaverkodtunk, jobban szerette a Hét Öltést a régi nevénél. Vörös Tincs nem lett a haverom. Többször is összezördültünk: elkapta a karom, mikor a második almáért nyúltam, pedig csak egy járt mindenkinek, én a falhoz szorítottam, és megfenyegettem, ha tovább cseszegeti Pergő Nyelvet a dadogása miatt, akkor kereshet magának másik nevet, mert kitépem, amiről a mostanit kapta.

2012-10-17

Játszó nő

Talán furcsa, a genderszerepek meg a nőiesség, a feminin öntudat kibontakozása, az emancipáció hogyan jön össze a sakkal. De a válasz meglepően egyszerű. Az élettől eltérően a sakkban a szabályok világosak, egyszerűek, véges sok van belőlük és nyilvánosak. Nincs melléduma. Pontosan ugyanazok a szabályok érvényesek a nőkre is mint a férfiakra, ugyanazon a pályán kell küzdeni, és az nem "lejt" egyik irányba sem. Nem lehet egy legyintéssel elintézni, hogy ugyan, ez csak egy nő lépése, mit számít. A bábuknak teljesen mindegy, ki tette őket egy adott mezőre. Ugyanúgy képesek fenyegetni, ütni, sakkot vagy mattot adni. (Nem, nem kezdtem el sakkozni, Fecó ripityomra verne bármikor, pedig ő már abbahagyta. Egy filmet láttam.)

2012-10-12

Chemtrails

Szóba került a múltkor a téma, és eszembe jutott, hogy Fecóval láttunk az égen furcsa kondenzcsíkokat. Akkor nem is gondoltam rá, eszembe se jutott, hogy ilyesmiről lehet szó, csak feltűnt, hogy nem a szokott módon viselkedik a csík. A kondenzcsíkok viszonylag gyorsan eloszlanak. Mire a repülő az ég egyik feléről átér a másikra, a vége már szinte alig látszik. Néhány perc alatt szétoszlik. Fokozatosan felhígul, kicsit szétterjed, közben rohamosan halványodik. Na, amit mi láttunk, az szétterült rendesen,ötször-tízszer olyan szélesen mint általában szokásos, nem akart halványodni, és nagyon sokáig megmaradt, meg se vártuk, hogy eltűnjön, mert hamarabb bementünk, de simán több mint egy óra is lehetett. Szóval furcsa volt, nem úgy nézett ki, mint egy közönséges kondenzcsík.

2012-10-05

A jóság ára

A múltkor háborogtam tesómnak, hogy mintha vonzanám a trollokat, minden önértékelési zavaros tetű rajtam akarja kiélni az elfojtott agresszióját. Én próbálom fenntartani a lélek harmóniáját, de ha egyszer elszakad a cérna, nagyon goromba tudok lenni. Meséltem neki, hogy a lejmolók messziről kiszúrnak maguknak, pedig nem szoktam adni, csak olyannak, akit már látásból ismerek, és nem a járókelőket zaklatja, hanem mondjuk ücsörög a törzshelyén, a boltajtó mellett. Ez meg jön a dumával, hogy csak 200 Forintot, mert ma még nem evett, és kenyérre kell. A múlt hónapban még szegény erdélyi volt, aki vonatjegyre gyűjtött, hogy hazamenjen. Persze elméletileg a kettő nem zárja ki egymást, hogy valaki vonatozni is akarjon, meg enni is, de bennem valamiért az a kép él az erdélyi magyarokról, hogy koldulni nem jönnének az anyaországba.

2012-10-02

Gemkapocs és kondom

Fészbukon kérdezte egy ápolttárs a virtuális diliházban, hogy mi a neve annak a kis irodai akárminek, amikor egy nagy teremben pici kis kukszlikat alakítanak ki ilyen derékig érő térelválasztó valamikkel, aminél, ha leülsz, magad vagy, de ha felállsz, látod a többieket is. Nem akart senkinek sem az eszébe jutni, tippeltünk mindenfélét, de egyik sem illett a mondatba. Valószínűleg valami fordításban lehet azt hiszem, a szöveg, hogy "Claudia belépett Fredhez a ...", a pontpontpont helyén az irodai leválaszték megnevezésével. Néztem, gondolkodtam, aztán elindult a kezem, és egyszer csak az alábbiakat gépeltem be. (Csak szólok, hogy ennek a Claudiának semmi köze Szájmon nőjéhez.)

2012-09-28

Hófehérke és a hat törpe

Úgy látszik, filmesblog leszek. De egyelőre erről szól az életem. Munka, család, szerkesztés és néha pihenésképp egy film. Az Éhezők viadalát megint nem sikerült megnéznem, mert beesett a Hófehér és a vadász. Már gyanús volt a cím, hogy Pilátus mit keres a krédóban, és nem is csalódtam. Úgy tűnik, mostanában nagy divat régi meséken csavarni egy kicsit. Ugye nem olyan rég volt A lány és a farkas. Red Riding Hood amiből kimarad a Little. Ahogy most a Hófehér végéről is lemarad a kicsinyítőképző. Csak a szín változik, a pirosból lesz fehér. Persze mindkettő dominál itt is, ahogy ott a piros köpeny, itt a három vércsepp vöröslik a havon. A nagylány ugyanúgy nem abba a szereplőbe szerelmes, akibe kéne az eredeti történet szerint. Ugyanúgy dögös csajszit tolnak az előtérbe, aki talán kicsit fiús. Ugyanúgy nem fél az erdőben, jól érzi magát férfiruhában, hegyes és éles vasakkal hadonászik.

2012-09-25

Jane Austen leszbikus változatban

A nagy szerkesztés közepette valahogy sikerült ismét megnéznem egy érdekes filmet. Miss Anne Lister titkos naplóinak története nélkülözi a látványos akciójeleneteket, a cselekmény fordulatai sem keltenek sokkoló meglepetést, viszont nem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy amit látunk az nem fikció, a film alapjául megtörtént események szolgálnak. Anne titkosírással rögzített naplóit halála után 150 évvel sikerült megfejteni. Mondjuk nem értem mi tartott eddig, egyszerű helyettesítéses kódot használt, a görög ábécé betűit, matematikai szimbólumokat és számjegyeket feleltetett meg az egyes betűknek. Talán azért húzódott ilyen sokáig, mert 26 kötetben, négymillió szó terjedelemben írt naplót a hölgy, aminek nagyjából a hatoda van rejtjelezve. (Csak a szerelmi életéről szóló részek.)

2012-09-18

És akkor jött a Lola

Mekkora filmet láttam ma, te jó ég! Egy ideje itt csücsült már a gépen, hogy majd egyszer, ha nem lesz jobb dolgom. Hát, lett volna. Tényleg, le vagyok maradva néhány dologgal, de nem bánom egy cseppet sem, hogy nem azokkal haladtam, hanem megnéztem ezt az elképesztő, őrült mozit. Nem könnyű szuperlatívuszok nélkül, de összeszedem magam, megpróbálok tárgyilagos beszámolót adni róla. Először is, ez csajos film. Aput, öcsit, a haver srácot, akinek van, az a pasiját, előre szólok, ne fárassza vele. Bátyámmal majd végignézetem, de ő tiszteletbeli leszbikus. Szóval a logika, az időrend, a térbeliség, meg ilyen hímneműek számára a befogadást elősegítő dolgok nem erősségei ennek az alkotásnak. Cserébe kapunk viharos érzelmeket, ki nem mondott sejtéseket, szikrázó szenvedélyt, pókhálószerűen bonyolult emberi kapcsolatokat és gyönyörű képeket. A háttér San Francisco utcái, és a városba legalább annyira szerelmes lettem, mint Lolába.

2012-09-15

Nem szoktam

Reggelente felhúzom a redőnyt az ablakomon, és kinyitom szellőztetni. Nem is szoktam becsukni, amíg nem kell elmennem, legalább résnyire nyitva marad. Hétvégén meg délig nem is szoktam felöltözni, bugyiban, pólóban ülök a gép előtt, olvasgatok, dumálunk, társasozunk Fecóval. Hát most öt perc után becsuktam az ablakot, és felöltöztem. Melegítőalsó, kapucnis felső, gyapjúzokni. Még mindig nem melegedett át a kezem, hidegek az ujjaim. Ha ez így megy tovább, a jövő héten azon se csodálkoznék, ha leesne a hó. Azt hiszem, ideje lenne megrendelni a tűzifát a télre. Nem szoktam ilyen hamar fát hozatni, egyrészt mert még ez csupán egyszer fordult elő, másrészt pedig tavaly már november volt, mire észbe kaptunk. Most jó lenne kicsit hamarabb intézni, annyival is több ideje lenne száradni a fának. Persze jobb lett volna még a nyáron, viszont lustának mindig is lusta szoktam lenni.

2012-09-11

Család, kontra, rekontra

Hamarosan kezdődik a spontán megmozdulás a Kossuth téren, ahová megkaptam én is a fészbukos eseménymeghívót. Jó kifogás, hogy Szegedről már nem érnék fel vonattal a kezdésre, bár ha holnap lenne, se mennék el. Mert én az a fajta lusta disznó vagyok, aki csak pofázok, blogolok, emancipálódok, újabb diplomát szerzek, meg karriert építgetek, közben gyereket nevelek (persze abból is a másét, még ha a sajátomnak is érzem), és utálom a tömeget meg minden, szóval felmentésem kérem a részvétel alól. Nem is ragoznám ezt az esetet tovább, a kormánypártok mémmé dumálták magukat, és ügyesen kihúzták a gyufát a magyar nőknél. Lefogadom, ha most a felhördülés élére áll egy karizmatikus csaj, pártot alapíthat, és simán köztársasági elnökasszony lesz, mikor megnyeri a következő választásokat.

2012-09-09

Utónyaralás

A hétvégén strandoltam és napoztam. Persze az is hozzátartozik, hogy két külön napon. Az egyiken elvitt minket Fecóval Kata nővérének férje a makói Borbála fürdőbe. Katának már nem volt aktuális, én szerencsére egy napot késtem hozzá képest. A nővére meg a gyerekei sem jöttek, csak hárman voltunk. Aztán másnap Fecó elment hozzájuk játszani az unokatesókkal, Kata sámániskolába ment, én pedig kineveztem az erkélyünket női napozónak. Lazítottam egy kicsit, hogy magamban maradtam a házban. Mondjuk ebbe a lazításba jól belejöttem, ma is benne vagyok, most nyitottam ki egy üveg sört. De nem ám valami közönséges löttyöt. Szűretlen német búzasör, tesómtól kaptam még annak örömére, hogy elkészültem a fordítással, félő volt már, hogy megromlik. Szóval ennek a sörnek még az üvege is különleges, semmi snassz kupak, amit feszegetni kell, ez csatos üveg. Miután kortyoltam belőle, visszarakom a dugót, lezárom a csattal, és nem megy el az ereje. Remek találmány. (Mondjuk a sör nem ízlik annyira, de ez nem a sör hibája, én nem vagyok hozzászokva a szűretlen búzához.)

2012-09-04

Szabadlábon a baltás gyilkos

Örményország megszakította/felfüggesztette Magyarországgal a diplomáciai viszonyt. Kata megkérdezte, hogy ez mit jelent jelent. Mondtam, hogy gyakorlatilag semmit, nem küldik haza a nagykövetet, mivel nincs követségünk Jerevánban. Konzulátus van, az meg működik tovább. A felfüggesztés kb. annyit tesz, hogy a "jó édes anyánkat", csak a diplomácia nyelvén, a megszakítás meg a "kedves jó édes anyánkat". Nemzetközi szinten azért ennél kínosabb a dolog, jár némi presztízsveszteséggel, és ha valahol szóba kerül Magyarország megbízhatósága, szavahihetősége, nemzetközi szerződéseink tiszteletben tartása, akkor az orrunk alá dörgölhetik még az esetet. Az mindenesetre világos, hogy garancia helyett lóf...t kaptunk az azeri féltől. A köztársasági elnök kegyelmet kizáró nyilatkozata helyett, a külügyminiszter írt nekünk, hogy Azerbajdzsánban az életfogytiglani ítéletesek leghamarabb 25 év után szoktak szabadulni. Ez persze igaz, csak nem válasz arra a kérdésre, hogy "Ha mi hazaadjuk nektek ezt a fickót, nem fogjátok azon nyomban szabadon engedni?"

2012-08-23

Kabin az erdőben

Még egy évig leszek fiatal, jövő ilyenkor már középkorúnak számítok. Éjfél után 20 perccel, a CanadaHun - Kanadai Magyarok Fóruma közösségi oldal csapata (mondjuk inkább az oldalon üzemelő automata script) volt az első, ami az időeltolódást is figyelembe véve, igen szép (a programozójuktól). Aztán mikor felkeltem, köszöntött Kata és Fecó is. Szívecskés üdvözlőlap, egy kedves rajz, és mire lezuhanyoztam, kása is került az asztalra. (Zabpehelyből, alma-, körte- és barackszeletekkel.) A számítógépen jókívánság tesómtól. Reggel fél kilenckor a facebookon pedig már 9-en (időközben már 13-an) írtak az üzenőfalamra/idővonalamra. Mármint az Anne Caroline Oakwod néven futó oldalon. A polgári nevemen regisztrált fb-omon egyelőre még egyetlen köszöntés sincs (azóta itt is van már 5). Nem tudom, hogy alakul még estig a statisztika, de gyanús, hogy online többen gratulálnak majd, mind a való életben, és a virtuális személyiségem népszerűbbnek bizonyul, mint a fizikailag létező. Valamit nem jól csinálok. Vagy pont hogy igen?

2012-08-21

Disztópia zombikkal

Kicsit (nagyon) elhanyagoltam mostanában a blogot. A fordítás sok időt elvisz, és Kata meg Fecó is kiköveteli a magáét, elvégre nyár, szünidő meg ilyesmi van. Lehet, télen kellett volna fordítást vállalni. Mondjuk a 2. kötet azt hiszem jövő januárban jön ki angolul, az a tél közepe. Persze ahhoz az kell, hogy az első ne legyen itthon nagy bukás. Bár az ilyesmiben nem hiszem, hogy a fordítás minősége szerepet játszana, elvégre láttunk rá példát, hogy egy (enyhén szólva) nem tökéletes fordítás-szerkesztés mekkora könyvsiker lett. A disztópiáknak pedig mostanában nagy divatja lesz, az Éhezők viadala (a könyv és főleg a film) gondoskodik róla. Érdekes, hogy a vámpírok és a vérfarkasok után, idénre a zombikat jelezték az új őrületnek, és olvastam is róla, hogy készül egy zombis románc, de az majd csak jövő februárban kerül a mozikba. Úgy látszik, változott az ütemterv. Előbb a diktatúrák, aztán a zombik.

2012-08-12

Hurrá nyaralunk

A címben tessék érezni az iróniát, mert koránt sem vagyok ennyire lelkes. Kata egyik ismerősénél vagyunk, egy nyaralóban, nem túl nomád körülmények közt (van melegvíz, amíg ki nem fogy a bojler), csak ugye én vagyok kellőképpen el nem ítélhető módon elégedetlen. De ugye ez nem meglepetés, csak a szokásos antiszociális formámat hozom, azzal az ürüggyel, hogy fordítanom kell, kihúzom magam a közösségi programokból. (A közösségi program az kb. azt jelenti, hogy magammal viszem a két gyereket a boltba bevásárolni, hogy Kata meg az ismerőse nyugodtan tudjanak csevegni.) Ma "rendesek" voltak velem, itthon hagytak dolgozni, amíg kimentek a strandra. Igaz, hogy rám bízták, hogy készítsek valamit enni, mire hazajönnek.

2012-08-07

A nővér válaszol

Kicsit elmaradtam a blogolással, és holnap elutazunk nyaralni, elméletileg a telefonomról tudok postolni, gyakorlatilag nem tudom lesz-e rá alkalmam, kedvem. Erről már napok óta akarok írni: egy levélben merült fel az ötlet, hogy egy angol nyelvű oldal mintájára (Ask a Sister, We Always Answer), nem ártana egy magyar sem, ahol egy tanácstalan fiatal, aki (majdnem azt írtam, azt se tudja, fiú-e vagy lány) még nem jött tisztába a saját identitásával, tele a feje kérdőjelekkel, szóval egy ilyen egyelőre még bizonytalan fiatal kérdezhet. A kérdéseire pedig normális válaszokat kap, nem szexuális praktikák leírását (van ilyen valahol? dobjatok linket!), társkereső oldalak címét, vagy hátba veregetést, hogy heló, te is buzi vagy?, gyere velünk a prájdra, gyere ösztóbulira, rendelj szivárványos karkötőt és labrisz fülbevalót stb. Szerintem nem erre van szüksége.

2012-08-01

Pork Edame

A cím egy fejtörő. Legalább is nekem okozott némi fejtörést. A főszereplőm ilyet eszik egy keleti ételbárban. Első ránézésre edami sajttal töltött oldalas, bár nem tudom ez mennyire hagyományos étel keleten. Némi guglizás után kiderül, hogy nem fejtörő, hanem nyelvtörő. Ez egy elírás, ilyen nincs. Viszont van Pork and Edamame, ami disznóhusi és még éretlenül leszedett szójabab (olyan mint nálunk a zöldbab, csak szójából). Lehet ez sült rizzsel valami thai rizseshús, vagy pedig tésztával készült nagyon sűrű, tartalmas levesféleség. Rögtön eszembe jutott a gumbó. (Korábban már írtam róla, az utolsó bekezdésben keressétek.) Naná, hogy a gumbóhoz hasonlóan ezt is ki kellett próbáljam. Az, hogy a hozzávalók közül talán egy sincs itthon, az nem szokott engem zavarni, legfeljebb csinálok valami mást ez alatt a név alatt. A recepteket nem kell túl komolyan venni, a szakácskönyv nem szentírás.

2012-07-30

Az igazi író/fordító/szerkesztő

Felmerült bennem, hogy vajon milyen, milyennek kell lennie, az igazi írónak, fordítónak, szerkesztőnek. Az igazi író az ugye mindig író marad, akármit is csinál éppen. (Ennek jeleit nem szoktam észrevenni magamon, hacsak az nem számít, hogy mikor a múltkor felmentünk Fecóval a Szent István téren a víztoronyba, a szellős belső térben kanyargó szűk lépcsőkről az jutott eszembe, milyen jól lehetne védeni őket egy horda zombival szemben, és talán felhasználhatnám a tornyot helyszínként egy zombis történetben.) A címben megjelölt téma arról jutott eszembe, hogy még mindig nem csitult Tótisz András (alias T. O. Teas) műfordítása körül a felhajtás, ami a Könyvesblogon megjelent interjú miatt pattant ki. Az interneten gyorsan terejednek a hírek, ha valamiből hirtelen nagyon felkapott téma lesz, azt úgy nevezik: mém.

2012-07-27

Egri

Tesóm tegnap meglepett. Ez csak egy fordulat, nem lepődtem meg, mert szokott ajándékot hozni. Nagyon kellemes "meglepetés" volt, mert már régóta fájt a fogam Egri Lajos könyvére, "A drámaírás művészeté"-re. Most persze a fejem fáj miatta, mert fordítanom kéne, de nem bírok neki ellenállni, hogy bele ne lapozzak. Azzal nyugtatom magam, hogy Kata elutazik valami nagymagyar túrára (lovon kéne menni, nem vonattal, ha már olyan nagyon magyarkodnak), Fecó táborozni megy, így a jövő héten senki nem fog zavarni a munkában. Persze ettől függetlenül is, én olyan halogatós típus vagyok, és jellemzően az utolsó pillanatban (vagy egy kicsit utána), szoktam elkészülni a dolgaimmal. A csábításnak sem igen tudok ellenállni, így sejthető mi lesz az eredmény. Talán oda kéne láncolnom magam a monitor elé, és amíg nincs kész egy fejezet, eltiltani magam a könyvtől.

2012-07-25

Pisi

Nem a pisiszexről lesz szó, arról nem sokat tudok. A legközelebbi kapcsolatba akkor kerültem a témával, mikor egy közös zuhanyzás alkalmával nem engedtem kiszállni a kádból a kedvest, ő pedig bosszúképp lepisilte a lábamat. Nem mondom, hogy kellemetlen élmény volt, de nem lett része a repertoárnak. Egy csomó más élvezetesebb játékot ismerünk, valahogy ez nem hiányzik. Inkább arról a traumáról akarok írni, ami a laborvizsgálaton ért, ahová elküldtek, gondolom jobb híján, mivel tanácstalan a doki, hogy mi lehet velem. Szerintem a terhességi teszt kivételével minden létező vizsgálatot kérhetett, mert a két papírlapra a sűrűn rányomtatott tételek mellé még jó párat tintával is odaírt. Halogattam egy darabig, aztán gondoltam, egyszer úgy is túl kell esni rajta, és fogtam magam, elmentem a laborba.

2012-07-23

Geoid

Egyik este jó fáradt voltam már, de nem tudtam elaludni. Kínomban megnéztem egy dokumentumfilmet, ami arról szólt, mi történne, ha a Föld forgása egyszer csak elkezdene lassulni, aztán megállna. A Föld forgása tényleg lassul, a Hold keltette árapály jelenség hatására (miközben a Hold lassan távolodik tőlünk), de ez éves szinten századmásodperc nagyságrendű változást jelent csak. A filmben azt próbálták megmutatni, mi lenne, ha 5 év alatt teljesen leállna a Föld forgása. Érdekes volt, hogy szerintük először a repülőgép pilóták vennék észre a változást, mivel a GPS műholdak által a leszálláshoz adott helymeghatározó jelek eltolódnának, és a gépeket a kifutópálya mellé irányítanák. Szerintem meg először a csillagászok kezdenének csodálkozni, hogy a megfigyelni kívánt égitesteket nem találják a megfelelő koordinátákon.

2012-07-17

Indulatterápia



Elmentem anyámhoz, elvittem megmutatni neki a mesterszakos diplomámat. Megremegett a kezében, és nagyokat pislogott, nyelte vissza a könnyeit. Mondta, hogy nagyon örül, és nagyon büszke. Kicsit habozva hozzátette, hogy szívesen megnézte volna amint átveszem. Nem szóltam semmit, mire még hozzáfűzte, hogy nem magára akart büszke lenni, hanem rám. Az elsőre sem hívtam el, és mikor ezt egyszer szóvá tette, a fejéhez vágtam, hogy mi jogon parádézott volna büszke anyaként a lánya diplomaosztóján, mikor abban a diplomában neki semmi érdeme nem volt. Gondolkodtam, hogy most mit mondjak, aztán kiböktem, hogy nem díszes talárban, az ünnepségen vettem át, hanem postán küldettem ki. Nem tartottam volna illőnek, hogy ünnepeljek, örvendezzek apám halálának évfordulóján.

2012-07-15

Precíz Panka dühöng

Nyűgös vagyok. Szexhiányom is van, de most nem ez a bajom. Kiakadtam a szövegen, amit fordítok. Annyira látszik, hogy csaj írta. A betöréses rablásra induló srác azon agyal, hogy milyen kurva jól néz ki a szerkójában. Ez Stephanie Plumtól természetes volna, de egy pasi legfeljebb azon élvezne, hogy milyen remek tervet agyalt ki, nem azon, milyen jól áll a ruha rajta. Aztán megtudjuk azt is, ügyesen egy-egy kést rejtett a bakancsainak a talpába. Az eszem megáll! Ha kést akar rántani, akkor előbb leül, kifűzi, kibújik a lábbelijéből, belenyúl, és kihúzza a halefot? Ezzel együtt nagyon örül neki, mert érzi, ahogy a hideg fém a bőréhez ér. Mindezt órákkal az után, hogy elindult, azaz berakta a kést a cipellőjébe. Először is, zokni nincs rajta? Aztán csupasz kést a laza csizmaszárba teszünk, a szorosra fűzött bakancsba tokostul rakjuk, hogy könnyű legyen kirántani. És ha netalántán mégis a bőrünkhöz ér valami fém a lábbelin belül, akkor az pillanatok alatt felveszi a testhőmérsékletünket, átmelegszik, tehát kizárt, hogy hűvösnek érezzük.

2012-07-12

Fordítgatás

Délelőtt egészen kellemes volt az idő. Kitartott a hűvös, ami visszamaradt az éjszakai esőből (viharból). Ennek örömére mászkáltam kicsit a városban, bevásároltam, kiültem a kertbe olvasgatni, mondván, hogy lazítok egy kicsit, aztán majd délután dolgozok a fordításomon. (Igen, a szerkesztés után most bevállaltam egy fordítást is, a következő másfél hónapban emiatt fogok nyivákolni.) Természetesen az ebéd csúszott kicsit, aztán kellett még ejtőzni egyet, és mire nekiálltam a könyvnek, olyan rohadt meleg lett, szédelegtem a monitor előtt. Az öt oldalnyi napi penzumból sikerült is kettőt lefordítani. OK, az eleje mindig nehezebb kicsit, lassabban megy, mert ki kell találni dolgokat, ami később már rutin. Meg a kedvencem az angolszász mértékrendszer. Fahrenheit fok, láb és hüvelyk. De találtam egy jó átszámítós weboldalt, azzal már nem lesz gond.

2012-07-10

Légy a saját tanácsadód!

Mindannyiunk lelkének mélyén ott rejlik a bölcsesség kútfeje. Mindannyian tudunk róla, még nevet is adtunk neki: intuíció. De hogy megtanuljunk hallgatni is rá, az lassú folyamat. Annak az alig hallható, kis belső hangnak vagy érzésnek a felismerésével kezdődik, ami miután csináltunk valamit, azt mondja, hogy jobb lett volna ha nem tesszük meg. Ez a hang hihetetlenül halk és visszafogott, eleinte teljes csöndre és összpontosításra lesz szükség, hogy meghalljuk.