2012. szeptember 11., kedd

Család, kontra, rekontra

Hamarosan kezdődik a spontán megmozdulás a Kossuth téren, ahová megkaptam én is a fészbukos eseménymeghívót. Jó kifogás, hogy Szegedről már nem érnék fel vonattal a kezdésre, bár ha holnap lenne, se mennék el. Mert én az a fajta lusta disznó vagyok, aki csak pofázok, blogolok, emancipálódok, újabb diplomát szerzek, meg karriert építgetek, közben gyereket nevelek (persze abból is a másét, még ha a sajátomnak is érzem), és utálom a tömeget meg minden, szóval felmentésem kérem a részvétel alól. Nem is ragoznám ezt az esetet tovább, a kormánypártok mémmé dumálták magukat, és ügyesen kihúzták a gyufát a magyar nőknél. Lefogadom, ha most a felhördülés élére áll egy karizmatikus csaj, pártot alapíthat, és simán köztársasági elnökasszony lesz, mikor megnyeri a következő választásokat.
Ami kiakaszt, hogy már megint ezt a sztereotip férfidumát kell hallgatnom, hogy a sok mocsok karrierista nő csak az egyéni érvényesülést hajszolja, és nem akar 6-8 gyereket szülni, és ettől tart az ország ott, ahol. Szóval ezt most szeretném tisztába tenni egyszer s mindenkorra. Ez a duma a szekeret fogja a ló elé. Ha ez a szerencsétlen ország nem itt tartana, ha ésszel vezetnék, ha tisztességes megélhetést nyújtanának az embereknek (megoldható lenne, de az egy másik poszt témája), akkor szülnének a nők zsinórban. Tessék csak számolni egy kicsit. Mennyibe kerül egy család megélhetése? Egy olyan átlagos családra gondolok, ahol két kereső a minimálbér másfélszeresét viszi haza, tehát kettejüknek van mondjuk három minimálbérnyi fizetése.
Ajánlanám a nagyszájú honatyáknak is, hogy számoljanak. Mennyi a megélhetés, a kaja, a rezsi, esetleg a banki törlesztő? Aztán adjunk hozzá az egyenlethez egy gyereket, majd kettőt, hármat, négyet stb. A harmadik gyerek már sehogyan nem akar beleférni a másfél szobába. Pedig aztán lenne akkora adókedvezmény... amit természetesen nem sikerülne teljes mértékig igénybe venni. Másfél szoba, három minimálbér, hat gyerek, két frusztrált felnőtt, és majd akkor nem lesz családon belüli erőszak? Elárulom, hogy ölni fogják egymást. Mert nyomorognak, nyolcan, negyvenöt négyzetméteren, segélyeken, és mert a honatyák nincsenek kéznél, hogy rajtuk vezessék le az indulatot. Az kapja, aki ott van. A gyerekek, meg a házastárs. Ennyit a családon belüli erőszakról.
Most pedig azzal a tévhittel számoljunk le, hogy a nők azok karriert építgetnek, meg az előmenetelük útját egyengetik, és azért nem mennek el gyereket szülni. Egy nagy lóf...t! Csupán csak a megélhetésükre gondolnak, mert nem engedhetik meg magunknak a teljes jövedelem elvesztését, hogy majd GYED-en vakációzzanak otthon, mikor a nagyobb gyerek(ek) (ingyenes?) iskoláztatását nyögik. Tagadhatatlan, hogy vannak nők, akik érvényesülni akarnak, karrieristák. Csakhogy ehhez két dolog kell. Ilyen nő, és karrier. Mert azért lássuk be, ez a világ nem úgy van berendezve, hogy tucatjával kínálgatnák a cégeknél a felsővezetői állásokat a nőknek. A Teszkóban a pénztárban rohadni, meg árut feltölteni az bizony nem egy olyan karrier, amit bárki is önszántából választana a gyereknevelés helyett.
És biztos vannak nők olthatatlan karriervággyal, de valahogy még nekem nem sikerült egyet sem találnom a kollégáim, ismerőseim között. Sőt, most mondok egy merészet. Ha biztosítaná valaki az anyagi hátterét, én magam is szívesen felnevelnék nyolc gyereket. Egy megfelelő méretű és állapotú lakásban, hogy ne kelljen nyomorogni, ezt ki is lehetne hozni, törlesztővel, rezsivel, kajával, ruhával stb. kb. fejenként kilencvenezerből. A párommal együtt lennénk tízen, az kilencszáz, legyen mondjuk kereken egy milla havonta. Tessék kérem megszavazni a parlamentben, ilyen-olyan juttatással, adókedvezménnyel, segéllyel, akármivel, engem nem érdekel, csak a nettója, havi egy százas fejenként, és adunk az államnak tíz leendő adófizető honpolgárt.
Hogy ez sok? Nem az. Annak a putriban nyomorgó szerencsétlen borsodi cigányasszonynak a jövedelméhez képest, aki pusztán a családi pótlékból nevel öt gyereket, ahhoz képest sok. De ezt akarják nekem karrier helyet felajánlani? Kérem szépen, az én szemem előtt a honatyáink lebegnek, akik mondjuk négy parlamenti ülésnapon való részvételért talán nem kapnak 4 millát, hanem csak két és felet (és ezért még csak bizottsági munkát sem kell végezniük). Ehhez képest mi töredékébe kerülnénk, és még korrumpálni sem kéne minket további pénzekkel. Egyébként tudja valaki, hogy hány gyermeke van ezeknek a a parlamentben felszólalgató uraknak? (Már úgy értem a feleségüktől. A jelenlegitől. Akiket ők maguk nevelnek. Illetve az asszonnyal neveltetnek, hogy pontosak legyünk.)

4 megjegyzés:

Anne C Oakwood írta...

Varga úr képviselői javadalmazása:
Tiszteletdíj: 498 585 Ft/hó
Választókerületi pótlék: 486 990 Ft/hó
Lakhatási támogatás: 115 950 Ft/hó
(Miközben Bp. V. kerületben lakása van)
Mellette ügyvédként állítólag keres még kb. 700 000 Ft-ot/hó

Névtelen írta...

Egyetértek a cikkeddel.

Martes

szabi írta...

Az ilyen dumáktól nekem is rendesen nyiladozik a bicska a zsebemben. Egyrészt a női karrier úgy néz ki - szerény meglátásom szerint - hogy az a nő aki többre viszi az átlagnál, dolgozik másik öt pasi helyett, aki hasonló rangban a lábát lógatja óraszám és a fizetése fele annyi, mint nekik. (Most nem azokra a nőkre gondolok, aki egyéb - nem kevésbé fáradtságos "munkával" jutnak feljebb a ranglétrán.) Másrészt azt sem kéne elfelejteni, hogy a nők nem jó kedvükben dolgoznak, hanem, mert nincs más választásuk. Kevés az a férfi, aki keres annyit, hogy eltartsa egyedül a családot. Viszont szintén kevés az a férfi, aki otthon ugyanúgy kiveszi a részét a tennivalókból, mint a nő. Úgyhogy szegény "karrierista" nő minden vágya, hogy a napi 8-10 órás meló után, még elláson 6-8 gyereket plusz a férjét. Azt is elfelejtjük, hogy régen a nők segítséget is kaptak a házi munkához. Nem jártak el dolgozni, és még volt egy házvezetőnőjük is - nemcsak a gazdag családoknál - aki segített a házi munkákban és a gyerekek körül. Lássuk be így azért kicsit könnyebb a helyzet. Tehát nem az anyagiak hiányáról van csak szó.

Anne C Oakwood írta...

Jaja, én is vevő lennék egy polgári világra. 5 gyerekkel a 6 szobás polgári lakásban, a cselédszobában "a lány", aki takarít, mos, vasal, és felszolgálja a mit a szakácsnő megfőzött. Mindezt az egyedüli kereső családfő fizetéséből.

Megjegyzés küldése