Első tanítási nap, még akklimatizálódtunk, nem tanultunk. Laza beszélgetés a nyolcadikosokkal, ki mit csinált a nyáron, egy évvel idősebbek lettünk, ki mennyi, mert mert évvesztesek, nem évvesztesek, egy évvel több vagy kevesebb is lehet. Valaki rákérdezett, hát mondtam, hogy pár napja betöltettem a negyvenet. Olyan csend lett, mintha azt mondtam volta, valami gyógyíthatatlan betegségben szenvedek. Megnyugtattam őket, hogy az öregedés az nem olyan, mint az iskolarendszer, hogy egy adott évfolyam tagjai egyszerre kerülnek át óvodából általános-, majd középiskolába. Vagy ha mégis, akkor kamaszságból, fiatalságból többször is évet ismételtem, így az öregséget tekintve alacsonyabb évfolyamba járok.
