Kicsit félreolvastam a címet, de ha nem teszem, úgy is túlzónak bizonyulnak a várakozásaim a filmmel szemben. Egyrészt szörnyekkel sem voltam elkényeztetve, valahogy mindegyik túl cuki volt, még a veszedelmesebbek is, másrészt a Harry Potterek után kicsit több csavart reméltem a történetben. Azon kívül, hogy a H.P. rajongóknak vallási előírás, nem sok érvet tudok felhozni amellett, hogy miért is kéne ezt megnézni. Valahogy nem sikerült izgulnom a szereplőkért, így egy kicsit unalmas volt. Egész végig az foglakoztatott a leginkább, hogy az amerikai varázslóknál miért magnix a muglik neve. Miközben a kvibli náluk is kvibli. Vajon mikor, hogyan és legfőképp miért vált el a két földrész varázslóinak a nyelvfejlődése? A mágia segítségével folyamatos a kapcsolattartás, semmi sem indokolja, hogy más szót használjanak ugyanarra a fogalomra. Persze, az sem világos, hogy egy varázslónak miért kell gőzhajóval utaznia a két kontinens közt. Árulkodó, hogy számomra ezek voltak a film során felmerülő legizgalmasabb kérdések.
Elém került egy kicsit régebbi film, Az iskolakezdő, amiben egy 84 éves, afrikai öregúr beiratkozik az első elemibe, hogy megtanuljon olvasni. Ezt már izgalmasabbnak találtam. CGI effektek hiján talán nem volt olyan látványos, mint a legendás állatok, de a szereplők problémáit sokkal jobban át tudtam érezni. Fantasztikus cickók ebben sem voltak, a látott fekete nők kimondottan karcsú alkatúak, és nagyon illedelmesen öltözködtek. Persze aki pucér nőkre vágyik, az nézzen Jancsó filmet. Így aztán jött a Szörnyek évadja. Nem bírtam végignézni. Próbáltam beletekerni, de rettenetes. Vagy túl öreg, vagy túl fiatal vagyok hozzá, vagy csak szívni kellett volna valamit előtte, vagy meginni 5-6 sört, de ez az izé olyan szinten értelmetlen, szimbólumokkal feleslegesen telitűzdelt és erőltetett, hogy kénytelen voltam feladni. Nekem úgy tűnt, még a színészek is szenvedtek, riadt arccal tették a dogukat, nem merték megmondani a "mesternek", hogy öreg, cseszd meg, ez marha nagy baromság, hagyjuk inkább a fenébe az egészet.
A filmekkel nem volt szerencsém, gondoltam jöjjenek a sorozatok. Első próbálkozásom a Chance volt. Hugh Laurie szimpatikus, Dr. House figurája érdekes volt (bár maga a sorozat nem ragadott meg), és úgy tűnt, ebben is valami cinikus orvost alakít. Hát, az első epizódot reménykedve végigültem, de a másodikat negyed óra után feladtam. A következő próbálkozásom a Taboo volt. A kissé ütött-kopott Tom Hardy is bejön nekem. Valamiért a megviselt kinézetű és szakállas férfiak vonzanak. (Na, vajon miért? De most inkább maradjunk a filmeknél.) Elég sötét és némiképp misztikus hangulatúnak ígérkezik ez a sorozat. Talán lesz benne egy kis vudu varázslat, de minden bizonnyal lesz sok árulás, meg kapzsiság. Úgy tűnik, a fő gonosz a Brit Kelet-indiai Társaság feje, illetve maga a társaság lesz. Ígéretesmek tűnik, várom a folytatást.
Van még egy tuti sorozatom, a Kártyavár, aminek a második évadát félretettem a fordítás miatt, ezt majd szépen beosztom, hogy minél tovább kitartson. Addig is próbálkoztam újabb filmekkel. Csak úgy találomra nézelődtem, mi bukkan fel előttem. A Képletnek talán a címe tetszett meg a matekos lelkemnek, már láttam annak idején, de az már rég volt. Sajnos olyan rég, hogy el is felejtettem, Nicolas Cage mennyire pocsékul játszik. Tíz perc után feladtam. Gondoltam, inkább valami olyannal kéne próbálkoznom, amit még nem láttam. Itt van mondjuk A préri urai. Valami bankrablós sztori, nem túl izgi, de az öreg Jeff Bridges ősz bajusszal nem rossz, illetve az egyik bankrabló a szintén bajszos, plusz borostás Kirk kapitány, szóval egy próbát megér. És végre szerencsém volt.
Mert ez a film jó. Nincsenek benne váratlan fordulatok, de határozottan van egy atmoszférája. Egy nyomott hangulat, ami az egész vidéket uralja. A bankrablókat, akik tisztában vannak vele, hogy ezt a bulit nem lehet megúszni. A serifeket, akik tudják, komoly esélye van, hogy nem fogják megérni a nyugdíjat, hiába van már csak pár nap hátra a szolgálatból, az sem jelent semmit. A helyiek egy része a szíve mélyén a bankrablóknak szurkol, úgy érzik, miután a bank annyi embert kirabolt a jelzálogkölcsönökkel, csak azt kapja, amit megérdemel. Mások fegyvert rántanak, lőnek a rablókra, üldözik őket, mert végre legálisan lövöldözhetnek emberekre, ami nem mindennapi szórakozás, és a kilátástalan egyhangú napok után igencsak feldobja a hangulatot. Fantasztikus mellek ugyan nincsenek ebben a filmben sem, de ez a székbe ragaszt. És a zene is jó.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése