2015. május 11., hétfő

Esküvő négy gyerekkel

Esküvőn voltunk a hétvégén. Kata egy középiskolai osztálytársa ment férjhez. Immár másodszor. A csajjal meg a két kisgyerekével én is összehaverkodtam (mikor eljönnek hozzánk, Kata cseveg anyukával, én meg játszok a gyerekekkel), így aztán mindkettőnket meghívtak. (Fecót is, csak ő osztálykirándulni volt.) Ez majdnem olyan, mintha párként hívtak volna minket. Kata rá is izgult, hogy hogyan kéne felöltöznünk, hogy szépek is legyünk, menjen is egymáshoz a ruhánk, meg ne is legyen nyilvánvaló, hogy együtt vagyunk. El is kezdte próbálgatni, ehhez a kiskosztümhöz, az a blúz, hogy áll rajta. Én pedig majd felveszem azt a... De mondtam, felejtse el, hogy én szoknyát vegyek a barátnője esküvőjének a kedvéért, olyan isten nincsen. Ezen huzakodtunk egy darabig, aztán belenyugodott, hogy akármit is csinál, nadrágban és lapos sarkakon megyek.

2015. május 8., péntek

Jupitel deszcending

Jupitel pöcséle mondom, a film készítőit jól a padlóla kéne dobni. De nadon dulván. Tömören összefoglalva: ez botrányosan pocsék volt. A látványosnak szánt akciójelenetek olyan gyorsan peregtek, hogy gyakorlatilag nem sokat láttam abból, ami történt, így nem is volt érkezésem különösebben izgulni. A cselekmény fordulatai és a karakterek cselekedetei olyan mértékig logikátlanok, mondhatni bugyuták voltak, hogy az elképesztő. A CGI-re szánt összeg kettő százalékát nem ártott volna a forgatókönyvre még rákölteni, és felfogadni valakit, hogy foltozza be a történeten tátongó lyukakat, adjon mélységet a karaktereknek, csempésszen bele valami értelmet, adjon neki mondanivalót, szóval tegye rendbe az egészet.