2009. szeptember 29., kedd

Kung Fu Panda

Szegény blogom, de elhanyagoltalak! És erre csak az utóbbi két hétben volt mentségem. Katám tíz napra elutazott egy céges kirándulásra, és kettesben maradtunk Fecóval. Minden tiszteletem az egyedülálló szülőké.
Nem panasz, mert élveztem Fecóval lenni. Szót fogadott, hisz nem volt kitől engedélyt kérni arra, amit megtiltottam. Szó nélkül csinált mindent amit kértem. Cserébe engedékenyebb voltam. Előbb játszottunk, utána jött a lecke. Esténként valamivel hosszabb volt a mese, és utána is mellette maradtam még kicsit, amig elálmosodik. De a szorosabb, harmonikusabb kapcsolat melett, az egész akkor is nehéz volt.