2014. november 29., szombat

Bárcsak megtettem volna

Három fajtája van a "bárcsak megtettem volna" dolgoknak. Az első esetben őszintén úgy érzed, hogy nem használtál ki egy lehetőséget, vagy lemaradtál valamiről. A második az, amikor azt látod, hogy valaki valami nagyszerű dolgot csinált, és arra gondolsz, bárcsak te lettél volna az. A harmadik típus nem te vagy, hanem azok, akik csak tengnek-lengnek, és folyton azt hajtogatják: "ezt én is meg tudtam volna csinálni". Ha nekem is lett volna rá lehetőségem, ha én is ilyen szerencsés vagyok, ha alkalmam adódott volna rá, ha nekem is olyan szüleim vannak, ha van elég pénzem, ha rendelkezem megfelelő összeköttetésekkel, ha ilyen adottságokkal születek, ha időben megtudom stb. De ezek az emberek, ha a Szerencse Istenasszonya személyesen könyörög nekik, keresnek valami kifogást, és elküldik, ha hasra esnek a lehetőségben, felállnak, kikerülik és morogva továbbmennek.

2014. november 23., vasárnap

Lucy, trip, 42

A "Lucy" névről elsőként On Sai könyve jut az eszembe. Pontosabban a címszereplő, akit már az első kötetből ismerek. Többször és igen figyelmesen elolvastam ezeket a könyveket (mivel én voltam a szerkesztőjük), és közben egész jól megismertem, megszerettem Lucyt. Nem csoda, ha felkaptam a fejem, mikor Fecó szólt, hogy letöltött egy új filmet, aminek a címe: Lucy. Ahogy sejthető, a főszereplőt hívják így Luc Besson filmjében, akit Scarlett Johansson alakít. Délelőtt megnéztük a filmet, amiben említenek még egy Lucyt, aki kissé régebben élt, úgy nagyjából 3,2 millió évvel ezelőtt. A papírjai szerint a neve valójában AL 281-1. Ez egy régészeti lelet száma, ami egy Australopithecus Afarensis nőstény csontvázának kb. 40%-a, és a régészek nevezték el Lucynak, mert amikor kiásták, közben a Beatles dala szólt, a Lucy in the Sky with Diamonds.

2014. november 19., szerda

Hetvenes

A Hetvenes egy félórás áldokumentumfilm. (LINK) Unalmas, fix kameraállások és a Blair Witch óta utált zötykölődő, mozgás közben, kézben tartott kamerával forgatott képsorok. A hangalámondás viszont nagyon ott van. Félig profi, félig amatőr benyomást kelt, mintha tényleg egy nem túl kreatív MTV-s stáb forgatta volna a híradónak. És ettől elég félelmetes lesz az egész. Mert oké, ez csak fikció, de a kissé ügyetlennek tűnő megvalósítás olyan hihetővé teszi. Jogilag persze nonszensz, hogy 70 év fölött mindenkit elaltatnak, mint a gazdátlan ebeket a sintértelepen, de a helyzetismertetés, az érvek, a vélemények egyáltalán nem ismeretlenek, találkoztunk már velük. Csak a megoldás tűnik radikálisnak. Egyelőre.

2014. november 11., kedd

A svéd modell



A svédek, ők igen, ők tettek a családokért, a szentségi házasság védelmére. De hogyan? Talán betiltották a boltok vasárnapi nyitva tartását, hogy soppingolás helyett együtt legyen a család? Vagy megadóztatták az internetet, hogy a drága pornó esti nézegetése helyett apu inkább bújjon be anyu mellé az ágyba? Nem, a svédek ehelyett a prostitúciót csökkentették drámai mértékben. Stockholmban a strichelő lányok száma kétharmadával csökkent. A szolgáltatásaikat igénybe vevő férfiak száma pedig az ötödére esett vissza. Évente 2-400 fő külföldi nő érkezik szexuális vendégmunkásként a svédekhez, míg a szomszéd Finnországba kb. 15-17.000. Hogy érték ezt el? Hosszú börtönbüntetésre ítélik a prostikat, akik az utcák helyett most dutyiban vannak? Vagy egy skarlátszínű "A" betűt kell hordjanak a ruhájukra varrva, esetleg tüzes billoggal nyilvánosan liliom formájú szégyenbélyeget égetnek a vállukba Stockholm főterén?

2014. november 2., vasárnap

Radikalizálódó jogvédelem

Három évvel ezelőtt a kereszténység vs. homoszexualitás vita egész másképp zajlott. A melegek jellemzően okosan, szép szóval, a Bibliát hivatkozva próbálták elfogadtatni a létezéshez való jogukat. De azóta mintha megváltoztak volna a dolgok. A dialektikus materializmus egyik alaptétele talán nem teljes egészében hülyeség: A mennyiségi változások egy bizonyos határon túl átcsapnak minőségi változásokba. Mintha a homofóbia ellen felszólalók elértek volna egy olyan kritikus tömeget, hogy már nem félve, meghallgatást remélve ragadnak szót, hanem szabadon kifejezik az indulataikat. Egy fészbukra feltöltött fotó alatt érdekes diskurzus bontakozott ki. A kép felirata: "A homoszexuálisoknak nincsen akcióterve arra, hogy kimossák a gyerekeid agyát, és magukhoz hasonlóvá formálják őket. Azok a keresztények, akikre te gondolsz."