Oldalak

2010-10-02

Hiábavalóságok

Örömmel jelentem, hogy van alkalmam ráérősen bejegyzést írni. Felmentést kaptam a ma esti "Csárdáskirálynő" megtekintése alól. (Azt hiszem ebben a félévben ez lesz az egyetlen előadás, aminek a látogatása alól felmentést kapok.) Persze ezt ki kellett érdemelni. Délelőtt a papával hegesztettem. Pontosítok. A papa hegesztett, én meg asszisztáltam hozzá. A legnagyobb segítség a trafó hurcolásában voltam, mert ő orvosilag el van tiltva a sörösüvegnél nehezebb dolgok emelgetésétől. Illetve talán attól is, de ezt a mama elől titkolja.
Fecó ebédre átment a mamához, Kata délután meg a melléképületet teljesen felforgatta. Egy hét múlva lomtalanítás lesz, és most felméri, mit tudna nagyobb szívfájdalom nélkül kidobni. Ugyanis kell a hely a tűzifának. A legújabb dilije az, hogy tegyünk egy kályhát a nappaliba. Mert ha 2012-ben jön a világvége, akkor lehet nem lesz közműszolgáltatás, és akkor mivel fűtünk. Jó, OK, tényleg nem rossz egy kályha, mert az Ukránok is elzárhatják a gázcsapot, meg akármi is lehet, de ilyen alapon tegyünk napelemet a háztetőre, meg szélkereket, az udvarban meg ássunk kutat és pottyantós budit. Bár ez utóbbi kettő talán üti egymást.
Felbuzdulva a Drága elszántságán, én is lomtalanítani kezdtem. Meglepő, de sikerült összeszednem kb. 100 db írott DVD lemezt, olyan folytatásos izékkel,  japán rajzfilmsorozatokkal, dorámákkal, amelyeket szerintem nyugdíjas koromban sem fogok mégegyszer megnézni. A japán nyelv tanulásáról is lemondok, így ezek feleslegesek, mennek a kukába. De majd úgy, hogy Katám ne lássa, mert kiguberálja, hogy ő abból karácsonyfadíszt, madárijesztőt vagy poháralátétet fog barkácsolni.
Meglepő dolgokat is találtam, amikről elfeledkeztem, hogy ilyenem is van. Például vagonnyi képregényt szkennelve. Ez jó lesz tán Fecónak. Aztán zenéket. Teljes Proszektúra diszkográfiát és jiddis népdalokat. Két lemez Futurámát, és a Hungaricum epizódjait. Leltem még neves aktfotósok képeit, XXX jelzésű lemezeken. Először nem is tudtam, mi lehet rajtuk, és kíváncsi lettem, hogy talán "bestialitás és kakiszex" vagy valami hasonlóan hangzatos film, de nem.
Közben, amíg pakoltam, rádióztam. Tulajdonképpen én nagyon utálom a politikát. Itt ez a romaügy a franciáknál. Egy csomó cigányt kivágtak az országból. Finomabban szólva hazatoloncolták őket. Romániába meg Bulgáriába. EU-s felhördülés, mert hát szabad mozgás, szabad lakhelyválasztás meg minden. Franciaország ultimátumot kap, hogy rendezze a helyzetet, különben eljárás indítanak ellene. Aztán megegyeznek. Eljárás lesz, de nem konkrétan a romák ügyében. Hanem mert a szabad mozgásról szóló direktívát még nem iktatták be a francia jogrendbe.
Ez olyan, mintha mondjuk áthajtanék a piroson, jogsi nélkül, de erősen ittas állapotban, mikor a kocsim megcsúszik és a kirakatban kötök ki. A helyszínelő rendőr kilátásba helyezi, hogy feljelentést tesz ellenem. Aztán mégis megegyezünk. Szabálysértési eljárást ugyan indít, de nem a fentiekért, hanem mondjuk azért, mert nem volt nálam hólánc. Az EU-s politikusok veregetik egymás vállát, hogy milyen jól megoldották a kényes helyzetet. Közben meg csak adtak egy pofont a sz*rnak. Az intézkedésnek kb. annyi eredménye lesz, mint egy Izraelt elítélő ENSZ BT határozatnak. Az a közös ezekben a dolgokban, hogy nem a tényleges problémával foglalkoznak. Kíváló jogszabályok születnek az EU-s polgárok jogairól, de ezzel a romák integrációja egy lépést nem halad előre. Mert ahhoz ugye kéne politikai akarat. Meg pénz.

2 megjegyzés:

Manéla írta...

Nagyon-nagyon visszataszító, amikor valaki, akár személy, akár egy egész államvezetés, rendszer stb. nem tényleges intézkedéseket tesz, hanem a látszat megőrzésén, az adminisztratív rend megtartásán dolgozik. Amikor a házastársnak nem az a fontos, hogy megoldják a problémáikat, hanem az, hogy mit mondhatott róla a felesége a barátoknak, hogy mit szólnak az emberek. Undorodom ettől. Azoktól is, akik csak látszólag dolgoznak, és nem az a fontos, hogy a munka el legyen végezve, hanem hogy le lehessen adminisztrálni, hogy "elvégezte". Most el vagyok kicsit keseredve, hogy ez ilyen általános jelenség.

AncsaT írta...

Talán kicsit merész az ugrás az államirányítástól egy házasság hétköznapjaihoz, és azért kicsit fontos a látszat is, (mondja egy rejtőzködő leszbi,) de valóban, ha kizárólag a látszatnak dolgozunk, akkor hülye helyzetek állnak elő, és bár "látszólag" mindent megteszünk, az igazi eredmények elmaradnak.

Megjegyzés küldése