Oldalak

2010-10-11

Keselyűk, hiénák

Csak nem állom meg, hogy írjak a vörösiszappal kapcsolatos gondolataimról. (Ígérem, mellőzöm a vegyi reakciók képleteit.) Igazából nem is a katasztrófán, a szennyezésen akarok háborogni. Az megtörtént, fel kell számolni, de legalább enyhíteni a következményeket. Engem igazán az háborít fel, amikor valaki pofátlan módon megpróbál más bajából hasznot húzni. Közben meg, ha lehet, még rúg egyet a szerencsétlenbe.
Megdöbbenéssel olvastam, hogy Romániában az egyik képviselő arról beszél, hogy kártérítést kell követelni Magyarországtól, a Duna szennyeződése miatt. És még hivatkozik is a Tiszai ciánszennyezésre, mint precedensre.  Két dolgot kéne nagyon alaposan aláhúzni. Az egyik, hogy a vörösiszap a Dunát már nagyon erősen hígított és mentesített állapotban érte el. A közvetlen torkolatot kivéve, halpusztulás a Dunában már nem fordult elő. A szennyeződés még Budapestet sem érte el, amikor ez a nyilatkozat elhangzott román részről. Előbb még a szerbekhez fog átmenni a szmötyi, keresztül Belgrádon, és ők érdekes mód nem háborognak. Amíg Romániát eléri a szennyezés, még nagyon sok bővizű mellékfolyó fogja azt hígítani. A Vág, a Sió, a Dráva, a Száva, a Tisza, a Morava. Ezek csak az egészen nagyok. És tegyük hozzá, hogy a tiszai ciánszennyezésnél a kb. 30 milliárdos kárból román részről egy fillér kártérítést nem kaptunk. Pedig a román állam fele részben tulajdonos volt az azóta felszámolt cégben. Ja, és a román sajtó most azt írja, hogy a követeléseik jogosak, mert ugye Románia annak idején 100.000.000 $ kártérítést fizetett (!) a magyaroknak.
A vörösiszappal szennyezett terület feletti légtérben zárlatot rendeltek el 1500 m magasságig. Nem szórakozásból, hanem azért, hogy a katasztrófaelhárítók, a mentők, stb. zavartalanul repülhessenek a helyszínre. Erre Ausztria felől, a magyar légteret is megsértve (!) egy kisrepülő és egy helikopter érkezett, és hatolt be a terület fölé. Nem hangzott el, de ide a rozsdás bökőt, hogy paparazzók óhajtottak fotózni. Mert az ilyeneket csak a képekért kapott pénz érdekli. Az, hogy közben akadályozzák a mentést, esetleg légibalesetet okoznak, vagy mondjuk közútit, mert leszorítanak az útról egy hercegnőt, aki aztán meghal, az nem szempont.
A legtöbb kárt azok okozzák, akik különféle szervezetek, a Vöröskereszt, a kolontári polgármester, stb. nevében hiszékeny emberektől pénzt csalnak ki, azzal az ürüggyel, hogy a katasztrófa károsultjainak javára gyűjtenek. Ez önmagában is aljas dolog, de meggondolva, így közvetetten pont azoknak a szerencsétlenek a zsebéből lopnak ki pénzt, akiknek a nevében kérik azt. Ráadásul többszörösen. Aki odaadta azt a pénzt, amit jó szívvel nélkülözni tudott, nem fog mégegyszer adakozni. Sokan pedig, nem adnak majd oda sem, ahol jó kezekbe kerülne az adományuk, mert "hát ugye ki tudhatja, nem e csalók ezek is".
A románokkal szemben nem sok mindent tudunk csinálni. Esetleg helyreigazítást lehetne kérni az újságoktól. Ki tudja milyen eredménnyel, mert vannak ott elvakult idióták, és begyepesedett hülyék. Mondjuk szerintem elsősorban a vezető pozíciókban, mert Romániában járva, az egyszerű emberek közt, utcai járókelőktől kizárólag barátságos fogadtatást és segítőkészséget tapasztaltam. Az osztrák légi határsértőket, ha nem is kéne szilánkosra robbantani a levegőben, elvégre nincs háború, azért örömmel láttam volna, hogy földre kényszerítik. Elkobozzák a járművüket, és légtérsértés, légiközlekedés rendjének megsértése, hatósági intézkedésnek ellenszegülés, stb. vádjával bíróság elé állítják őket. És miután a jókora pénzbírságot megfizették, kiutasítják őket az országból. A katasztrófák áldozataival kapcsolatosan csalást elkövetőkre meg a törvényi maximumot verném rá. Esetleg ezt még minősítő körülményként venném figyelembe. Mert itt nem az áldozat kapzsiságát, hanem a jó szívét, a segítőkészségét használták ki. Aki elhiszi, hogy kamu befektetéssel, két hónap alatt megháromszorozzák a pénzét, az majdhogynem megérdemli. Remélhetőleg tanul belőle, és nem lesz kapzsi, hiszékeny. Viszont ebben az esetben, aki "tanul" a dologból, az legközelebb megkeményíti a szívét, és nem ad, nem segít.
Egyébként már van Wikipédia oldal is a vörösiszap-katasztrófáról.

1 megjegyzés:

Szabi írta...

A magyar hatóság csak akkor szigorú, ha az itt tengődő kis emberekkel kell példát statuálni.
Már régen nem adok senkinek pénzt - nem csak azért mert nincs fölösleg -, mert tényleg honnan lehet tudni, hogy ki költi el.
Ebben az országban könnyen válik cinikussá és érdektelenné az ember - sajnos.

Megjegyzés küldése