A sárkány felé vágtatva valami haditerv félén törte a fejét. Arra gondolt, a huszáros rohammal megzavarja a bestiát, aki majd valami hibát vét, amit könyörtelenül kihasznál. Érezte, hogy inkább vakmerő, mint okos a terve, mert mi van akkor, ha a sárkány nem tartja magát ehhez a forgatókönyvhöz. Épp egy "B" tervet próbált kiötleni, mikor rákiáltott a szörnyeteg: "Állj meg lovag, beszéljünk!"
"Hm, ez dumálni akar?", gondolta Kóbor, aki nem igazán hitt az ilyen antagonisztikus konfliktusok tárgyalásos úton történő rendezésében. "Biztos az időt húzná csak. Nem alkalmas neki az összecsapás, később jobbak lennének az esélyei. Az enyémek meg rosszabbak. Tehát most kell dűlőre vinnem a dolgot." Még jobban nógatni kezdte a lovát, és az illemnek megfelelően, bősz ordítással hívta fel ellenfele figyelmét szándékaira: "Védd magad, te aljas szörnyeteg! Különben menten miszlikbe aprítalak!" Az viszont továbbra sem mutatott hajlandóságot az erőszakra, s így felelt: "Állj már le te tökéletlen! Beszéljük meg!" De akit elkapott a hév, annak harci láza szavakkal nehezen csillapítható. Vitéz harcosunk még keményebben szorította lándzsáját, és artikulálatlan csataordítást hallatott. A sárkány látta, hogy itt már nem ér a szó, nagy levegőt vett, kitátotta száját, és...
És itt most kicsit szót kell ejtenünk a sárkányok biológiájáról. A tűzokádó sárkány (Draco Ardovomitoris) háromféle speciális nyálmiriggyel rendelkezik, melyek aromás szénhidrogének alkáliföldfémekkel alkotott szuszpenzióit, foszfortartalmú szerves vegyületeket és nitrátokat meg peroxidokat tartalmazó folyékony elegyet képesek kiválasztani. A háromféle mirigyváladék keverésével képes extrém magas hőmérsékletű, öngyulladó, olthatatlan, és ezen tulajdonságok kombinációival jellemezhető lángokat fújni. A legcsodálatosabb mégis az, hogy mindeközben maga az állat nem ég meg. Ezt bőrének és nyálkahártyáinak különleges felépítése teszi lehetővé, és azok az apró pórusok, melyeken keresztül speciális, égésgátló habot izzad. A nyálkahártya oly bőségben termeli ezt az anyagot, hogy tűzfújás után szinte kicsordul a szájból. Ez lehet az oka egyes beszámolóknak, melyekben gusztustalan nyáladzást írnak le a megfigyelők. Ez a hab oly sikerrel gátolja a lángolást, hogy a sárkányok néha láng nélkül, egyszerűen csak füstölögnek.
...kitátotta száját, és zsírosan kövér, sűrű és koromfekete füsttel borította be a fél katlant. Mintha valaki leoltotta volna a Napot, egy szempillantás alatt oly sötét lett, mint egy bányaló fenekében. Hős lovagunk elvesztette irányérzékét. Alighanem a lova is erősen megzavarodott, mert megbotlott, és riadtan ágaskodni kezdett, minek következtében elhagyta lovasát. Az úgy meglepődött, hogy két kézzel kapott a nyeregkápához, elejtve lándzsáját, majd pedig hangos puffanással lezuhant a porba. Ahogy hű hátasának távolodó dobogását hallgatta, megpróbálta felmérni az esélyeit. Fegyvereinek többsége a nyeregre kötve maradt. Lándzsája is odalett, csak bárdja állt a rendelkezésére. Nesztelenül nyúlt a nyél után. Majd vadul tapogatózni kezdett. A zuhanáskor azt is elhagyta!
Jobbra nyúlt, balra nyúlt, sehol semmi! Négykézlábra állt, és fel-alá mászkált. A földet tapogatta maga körül. Orra lefelé, feneke az égre meredt. Nem volt túl előkelő vagy méltóságteljes testtartás, de annál inkább praktikus. Mikor a füst kissé feljebb szállt, megpillantotta maga előtt a fegyvert. Tigrisként vetődött előre, és megragadta a nyelét. Ebben a pillanatban vérfagyasztó kacaj harsant mögötte. A sárkány gurgulázó röhögése megdermesztette. Szinte érezte a bestia forró leheletét a tarkóján. Mintha óriási foga már a hátát karcolná, sűrű nyála a vállára csöpögne. Felhorgadt benne a dac. Küzdelem nélkül nem adja meg magát! Meglendítette a bárdot, és villámgyorsan hátraperdült.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése