2013. június 29., szombat

Amerika szexszabályai

Nem újdonság, hogy Amerikában fura népek laknak, nagyon fura szokásokkal. A jogrendszerük például egészen elképesztő. A precedensbíráskodás azt jelenti, ha egy bíróságon egy bíró egy adott polgári peres ügyben döntést hozott, akkor arra hivatkozva később más, hasonló ügyekben lehet kérni az azonos elbírálást. És akkor már nem azt kell figyelni, hogy az a döntés jó volt-e vagy sem, hanem, hogy a két ügy mennyire hasonlít egymásra. Az esküdtbíráskodás meg úgy folyik, hogy egy büntetőperben 12 véletlenszerűen kiválasztott polgár eldönti, hogy a vádlott bűnös-e. Az ügyész meg a védő igyekszik őket meggyőzni, és erre nem csak a tényeket használják, hanem érzelmileg is manipulálják őket. Nem mondom, hogy ez rosszabb, mint amikor a hatalom csúcsán lévők leüzennek egy bírónak, hogy mi legyen a döntés, de nekem fura. És igen érdekes törvényeket is szoktak ott az óceán túlfelén hozni.
És az is meglepő, hogy néhány dolgot szabályoznak csak szövetségi szinten, így nagyon sok esetben államonként eltérő szabályok érvényesek. Pl. a beleegyezési korhatár van amelyik államban 16 év, van ahol meg 17 sőt 18. Ebből aztán olyan furcsaságok adódnak, hogy egy srác a 17 éves barátnőjével Lake City-ben (Florida: 16 év a korhatár) nyugodtan szexelhet, de ha 50 kilométerrel arrébb, Valdostában (Georgia: 18 év a korhatár) kivesznek egy motelszobát, akkor rájuk törhetnek a rendőrök, letartóztathatják, és évekre leültethetik gyermekmolesztálásért. Míg, ha átmegy Mexikóba, Tijuanában 14 éves is lehet a partnere, sőt, ha kicsit délebbre megy a félszigeten, La Pazban akár 12 éves gyereklánnyal is legálisan szexelhet.
Virginia államban egy ügyész, aki jelöltként indul a kormányzóválasztáson, azzal kampányol, hogy fellebbezést nyújtott be az ellen a döntés ellen, mely alkotmányellenesnek találta az anális és orális szex tilalmát kimondó törvénycikkelyt. Állítása szerint ez a paragrafus lehetőséget adott a gyermekmolesztálók elleni fellépésre. Viszont erre van külön törvény, ami adott korhatár alatti partnerrel tiltja a szexet, minden formában. Az egész azzal a perrel kezdődött, melyben egy 40-es fickót vádoltak meg amiatt, hogy orális szexre akart rávenni egy 17 éves csajszit. Ugyanakkor a vaginális szex (sima dugás) ebben az államban teljesen legális lett volna a lánnyal. De az ilyen jogi eset viszonylag ritka, a jogszabályt jellemzően melegek és leszbikusok ellen alkalmazták. A visszaállításra tett próbálkozás indoklása álságos, korábban egy törvénymódosítási kísérlet alkalmával, mikor a hatályát csak a beleegyezés nélkül vagy kiskorúakkal létesített szexuális aktusokra akarták korlátozni, ez az ügyész, aki most fellebbez, a módosítás ellen szavazott. (Egyébként a felmérések szerint, mivel a törvény büntetni rendelte a felnőttek közti, beleegyezésen alapuló orális és anális szexet is, elítélhető lett volna az állam lakosainak több mint 90%-a!)
Ohioban a republikánusok törvényjavaslatot nyújtottak be, hogy az abortuszra csak addig kerülhessen sor, amíg nincs magzati szívhang. Ez kb. a 6. hét tájéka, és akivel előfordul, hogy időnként kimarad, egy-két hetet is késik a menzesze, lehet, hogy eddigre még azt sem tudja meg, hogy terhes. (Úgy tudom, nálunk a 12. hétig lehetséges az abortusz.) Nem egy nő kiakadt ezen, és válaszul ők is törvényjavaslatokat nyújtanak be. Például arra való hivatkozással, hogy ha a férfiak ily módon kívánnak vigyázni a nők egészségére, és szabályozni reproduktív képességüket, akkor szükség van rá, hogy a férfiakra is odafigyeljenek, és ne csak a nők méhét, de a férfiak tökeit is törvény óvja, ezért kezdeményezték, hogy ők pedig csakis eredménytelen szexuálterápiát követően, alapos szív- és érrendszeri kivizsgálás után, a partnerük által aláírt, impotenciájukat tanúsító nyilatkozat birtokában kérhessék Viagra vagy más merevedést elősegítő gyógyszer felírását az orvosuknál.
De a nők másutt is jelezték, elegük van abból, hogy a férfiak akarják megmondani mit tehetnek a saját testükkel. Georgiában, ahol az abortuszhoz és a fogamzásgátláshoz való hozzájutást nehezítő törvényjavaslatot terjesztettek be, nyolc képviselőnő tiltakozása jeléül kivonult az ülésről. Oklahomában pedig olyan javaslatot nyújtottak be, ami alapján, ha egy férfi, egy nő hüvelyén kívül ejakulál, azaz bárhová máshová juttat a spermájából, azt is a megszületendő gyermek élete elleni cselekményként kell értelmezni. És ha tilos az abortusz, akkor tiltanák a férfiak vasectomiáját is (az ondóvezeték elkötése a fogamzás meggátlására), és kötelező anális prosztatavizsgálatot írnának elő a Viagrát igénylőknek.
Ezekről a javaslatokról látszik, hogy hülyeségek, pl. a törvény fenyegetné a pubertásba érő fiúgyermekeket, ha éjszaka, álmukban spontán magömlésük támad, nem is beszélve az önkielégítésről, ami persze a nők számára engedélyezett maradna. Viszont, ami igazán vicces, hogy ezek mellett a javaslatok mellett ugyanazokat az érveket lehet felhozni, melyekkel a férfiak igyekeznek ellehetetleníteni a fogamzásgátlás nők által alkalmazható formáit, vagy a nők szabad rendelkezését a terhesség kihordásáról. Mert ha a nők nem juthatnak hozzá könnyedén az ideiglenes hatású fogamzásgátló tablettákhoz, akkor miért lehetne a férfiaknak gyakran visszafordíthatatlan műtéttel meggátolniuk, hogy gyermekük lehessen? És ha már a petesejt (és annak lehetősége a megtermékenyülésre) is védendő, akkor a spermiumoknak a jogait is át kell gondolni.

10 megjegyzés:

onsai írta...

Érdekes összefoglalás volt. Külön már találkoztam ezekkel, de összefoglalva még nem. A demokrácia annyira jó "intézmény" lenne, ha józan ésszel használnák...

Anne C Oakwood írta...

Szemezgetés ez, nem összefoglalás, ahhoz nem látom át a jogrendjüket, bár szerintem az amcsi jogászok sem. :)

A régi "szocializmus" vicc nyomán a demokráciáról is elmondható, hogy kétféle létezik belőle. Van a működő demokrácia, meg a létező demokrácia. A baj csak az, hogy a létező demokrácia nem működik, a működő demokrácia meg nem létezik. :)

Meg nem mondom kitől származik, de valami híres politikus is oda nyilatkozott, hogy a demokrácia egy pocsék államforma, egyáltalán nem garantálja a szabadságjogokat, meg mindazt amit várnánk tőle. A baj csak az, hogy ő ennél jobbat nem ismer.

Mondjuk én tudok mondani. Az abszolutisztikus monarchia jobb lehet. Egy elhivatott uralkodóval az élén, akinek fontos az ország virágzása. Ugyanis egy országnak csak akkor megy jól, ha az emberek jól élnek, a szűk uralkodó réteget a király erősen kézben tartja, nem engedi zsarnokoskodni. Nem adóztat túl, nincs túlzott önkény, jogbiztonság van, érvényesülnek bizonyos értékek, igazságosság, szabadság, van becsület, az erények jutalmat, az aljasság büntetést szerez.

A demokrácia, nevével ellentétben, nem a nép uralma, hanem a nép feletti befolyásé. Egy erős kezű király egymaga birtokolná ezt a befolyást, és ami legfőbb, nyilvános lenne, hogy ő gyakorolja a hatalmat. Ha rosszul mennének a dolgok, mindenki tudná, hogy a királynál kell protestálni, őt kell elűzni.

Manapság hiába váltja le egy demokratikus ország a politikai elitjét, akik a háttérből gyakorolják az árnyékhatalmat (pénzügyi-hatalmi elit), azok továbbra is a helyükön maradnak. Mivel ők nem választás útján, hanem a birtokolt vagyonuk, illetve ami még fontosabb, a rendelkezésükre álló információk miatt vannak a pozíciójukban.

onsai írta...

Érdekes, nekem is kétségeim vannak a demokrácia működőképességével kapcsolatban. Már kamaszként is egy felvilágosult uralkodót hatékonyabbnak tartottam. :)

Anne C Oakwood írta...

Van egy nagy gond, a tökéletes államformák nem működnek sohasem. De a baj nem a politikai berendezkedéssel van, a demokrácia sem lenne olyan rossz, sőt még a szocializmus, de megkockáztatom, a nemzetiszocializmus is egész jó lenne, ha a benne élő, az azt működtető emberek nem olyanok lennének, amilyenek. Erre egy könyv ébresztett rá (Szabó Károly: A jövő történelme) ami inkább szatíra, mint utópia, de a benne megfogalmazott dolgok, ha lehántjuk róluk a sarkítás torzító hatását, nagyon is igazak. Sajnos Murphy valamely távoli rokona már megállapította, hogy "a népet nem lehet leváltani". :)

Névtelen írta...

Gondoljuk végig, kezdetben az isten (istenek, nagy szellemiségek) közvetlenül irányították az embereket, később földi helytartóik, az istenkirályok, akik természetszerűleg még hatalmasak és nagyon bölcsek voltak. Az ő leszármazottaik ,fokozatosan, "csak " királyok lettek, akik jó esetben nagy formátumú uralkodók voltak, rosszabb esetben országokat, népeket tettek tönkre balf*sz döntéseikkel. Aztán jöttek a kiskirályok, diktátorok, akármilyen vezérek, meg a forradalmak. Most ott tartunk, maguk az emberek irányítják saját magukat mindenféle politikusok és miniszterelnökök által közvetítve, és születnek az elképesztő hülyeségek, ami pl. fent olvasható. Érezni, ez sem jó!
Valahogyan vissza kéne térni arrafelé, ahonnan elindultunk....
Zscdoki

Anne C Oakwood írta...

Kezdetben az emberek nem voltak ennyire egyéniségek. Ha valakiről megmondtad miféle nép fia, azzal megmondtad azt is, mi a vallása, milyen ünnepeket ül, milyen szokásai vannak, milyen ruhát hord, milyen fegyvert forgat, hogy s mivel ékesíti magát, milyen ételeket szeret, hogyan tisztálkodik, hogyan ápolja a haját, mivel s milyen mozdulattal törli a seggét stb.

Aztán a népeken belül sorra eltérő, egyedi tulajdonságokat mutató törzsek, klánok, nemzetségek, családok jelentek meg. Mostanára pedig már a családon belül is hihetetlen eltérések vannak. Nagymama katolikus, nagypapa református, apa buddhista, anya ateista, de a wicca hagyományok szerint ünnepel a barátnőivel, az egyik gyerekük militáns, szélsőjobbos, anarchista skinhead, imádja a gyorskaját és a kemény rockot, a másik pacifista, meleg, vegetariánus és a barokk kamarazenét szereti.

Talán az ilyen heterogén tulajdonságú tömegeken már nem is lehet a hagyományos módon uralkodni. De az egész biztosnak látszik, hogy az idő kereke nem forgatható vissza komoly áldozatok nélkül. Nem biztos, hogy tényleg akarnánk.

Névtelen írta...

:)
Hé papa, álljon már arrébb azzal a fostalicskával a kapubejáróm elől, nem tudok betolatni!
Mi?! Velem akar beszélni, segíteni rendezni az életem?
Nézze Jehova Úr, maga rendesnek néz ki, biztosan valami pszihomentál izé innen az egészségházból. Biztosan anyósom keze van a dologban, hát mostanában tényleg sokat veszekedem a feleségemmel,sajnos tönkrement a cégem, elég ideges vagyok. Múltkor is lecsesztem szegényt, imádkozás helyett hasznosabban is tölthetné az idejét.
Mi?! A Fiát is ide akarja hozni? Hát figyeljen,inkább mondja meg nekem, melyik öt számot ikszeljem be, aztán rendbe teszem én a saját életem, maga meg a Fiával mehet a feleségem lelkét ápolgatni. Na, ha bejön az ötös, veszek magának egy jó kocsit is e helyett a tragacs helyett.
Zscdoki

Névtelen írta...

Hasznos olvasmány, mégis a komment gondolkodtatott el - jobb lenne valami uralkodó orientált szoc+pol rendszer.
A demokrácia szép eszme, sőt ugyanez elmondható az összes többiről is: felépítésében az egységre és a harmóniára próbálnak törekedni megalkotóik - máshogy nem is lehetne azt a népekre erőltetni. Ám mihelyt a végrehajtásra kerül a sor, a végrehajtók - politikusok sáfárkodásaikkal megmérgezik az adott rendszert...
"De ki őrzi az őrzőket?"
:)

Anne C Oakwood írta...

Egy olyan hatalmi rendszer, ahol a rendszer minden szintjén, az összes ember boldog és elégedett a rendszerrel, számomra elképzelhetetlen. Először is, ahhoz mindenkinek tudnia kéne kéne, hogy mit akar. Sokan viszont csak addig jutnak el, hogy mit nem akarnak. Ráadásul, aki tudja mit akar, megesik, hogy destruktív céljai vannak, melyek ha teljesülnek, attól mások nem fogják jól érezni magukat. Tehát minden állam valakiknek a hatalmát jelenti a többiek felett. Egyesek másokra fogják kényszeríteni az akaratukat. ugyanakkor olyanok is vannak, akiknek teljesen mindegy, hogy milyen rendszerben élnek, tiltakozni fognak ellene, mert ők ilyenek, mindenben megtalálják azt, ami nem tetszik, amin változtatnának, és ebből a szempontból az mellékes, hogy mik az alternatívák, a változás eredménye jobb lesz e vagy rosszabb.

Elképzeltem egy "tökéletes" társadalmi berendezkedést. Abban folyton elégedetlen volt az emberek többsége, bár az alapvető szükségleteik, igényeik rendben voltak, lényegtelen dolgok miatt hőzöngtek, lázadoztak. Hatalmas mozgalmak alakultak, aláírásokat gyűjtöttek, petíciókat nyújtottak be, utcára mentek, tüntettek, vízágyúzták (langyos vízzel óvatosan, nehogy megsérüljenek), begyűjtötték, letartóztatták őket, majd győzött a mozgalom, az "elnyomottakból", letartóztatottakból "hősök" lettek, és az új elit vezetői. Akik továbbra is biztosították az alapvető létfeltételeket, és előírtak valami olyasmit, amit frissen vívtak ki, a "szabadságharccal", ami majdnem mindenkinek tetszett, de azért pár elégedetlen már tiltakozni kezdett, és szervezték a következő mozgalmat, a jelenlegi rezsim megbuktatására. És innen mehetünk vissza az elejére.

Ez egy olyannyira szabad társadalom lenne, ahol az alkotmány nem hogy nem tiltaná a fennálló rendszer megdöntésére tett erőfeszítéseket, hanem azt beiktatná a legalapvetőbb szabadságjogok közé. Egy sorozatos forradalmakban létező társadalom lenne, ami ennek ellenére mégis rettentő konzervatív volna bizonyos értékek, szokások tekintetében. Egy ultrakonzervatív anarchista állam? :) Az őrzőket nem kéne őrizni, hisz mindenki "az ő testvére őrizője" volna, s az az övé.

szabi írta...

:)

Megjegyzés küldése