Véleményformálás

Azon gondolkodom mostanában, mi minden formálja az emberek véleményét, hogyan alakulnak ki a nézeteik egy-egy dologról. Évezredekkel ezelőtt, de talán még néhány száz éve is, kevésbé volt érdekes, hogy az embereknek mi a véleménye. Végső soron az a fontos, hogy mit csinálnak, és azt akkor még gond nélkül befolyásolni lehetett nyers erővel is. Egy ökölcsapás, egy suhintás a bunkóval, karddal, elég meggyőzőerőt képviselt. Mára azonban sokkal nagyobb tömegeket kell kézben tartani, irányítani, és ehhez arányaiban jóval kisebb elnyomó szervezet, fegyveres karhatalom áll rendelkezésre. A technológia azonban sokat finomodott. Nem kell a tömegeket közvetlen erőszakkal vagy annak a fenyegetésével sakkban tartani, az is megteszi, ha a többség gondolkodását, a döntéseiket, cselekedeteiket meghatározó információkat ellenőrzése alatt tartja a hatalom. Ha nem mindenkit sikerül kontrollálni, az se baj, mert ha csak kevesen vannak, akiket nem sikerült elbolondítani, ellenük megteszi a kis létszámban rendelkezésre álló karhatalom is.

Az agymosás már a legfiatalabb korosztályokban megkezdődik. Tipikus példa a gyerekjátékok kiválasztása. Kezdetben a gyerekeknek nyitott az érdeklődése, kíváncsiak. De aztán hamar megtanulják a fiúk, hogy babázni ciki, a lányokra pedig rászólnak, ha túl aktívan, hangoskodva, szaladgálva játszanak. De manapság már egyre érzékenyebbek az emberek a tudatos vagy akár csak tudattalan befolyásolási kísérletekre, és ha még üzletet is lehet alapozni a tiltakozásra, hamar megjelenik egy ellenirányú folyamat is. Úgy tűnik, másnak is szemet szúrt, hogy a játékosztályokra betévedve a fiúk részlege tarka, színpompás, a lányos polcok viszont monokróm rózsaszínben fájdítják a szemet, és ezek a játékok jellemzően a konzervatív női szerepekre orientálják a kislányokat.

Babák, háztartási eszközök, szépségápolási kellékek modelljeit nagy bőségben kínálják, hogy a lánygyermekek elsajátítsák a gyerekneveléssel, házimunkával, szépítkezéssel kapcsolatos tevékenységeket, attitűdöket. Kreativitást fejlesztő játékokat viszont inkább csak a fiúknak készítenek. Talán ezzel is összefügg, hogy a valódi kreativitás igénylő, fejlesztő, tervező, mérnöki pályákon túlnyomó többségben vannak a férfiak. Ezek olyan szakmák, melyek nem csak érdekesek, és magas a presztízsük, de még a fizetések is kiemelkedően magasak. Egész biztosan érdekelnék a nőket is az ilyen hivatások, ha nem lennének egész másra kondicionálva gyerekkoruktól kezdve. De jön az ellenáramlat, van játékgyártó, aki lányoknak szánt kreatív dolgokkal igyekszik betörni a piacra. A reklámfilmjük imádnivaló! És a szlogen is jó: "GoldieBlox, the Gold is the New Pink!"

Az agymosás, a manipulálás annyira elterjedt, hogy az emberek megtanulnak védekezni ellene. Eleve gyanakvással, ellenérzéssel fogadnak dolgokat, melyek túlságosan igyekeznek meggyőzni őket. Azt várom, mikor fog manipulatív technikaként tömegesen megjelenni az u.n. Piszkos Fred-effektus. Azaz, hogy valamely elutasított forrásból a terjeszteni kívánt nézet ellenkezőjét sulykolják, hogy annak ellenhatásaként a kívánt eredményt érjék el. (Piszkos Fredet annyira utálják, hogy ha valakire vigyázni akar, elég, ha tudatja, meg akarja ölni az illetőt, mindenki rögtön a pártfogásába veszi azt.)

Bár nem tudatosan alkalmazták, csak visszafelé sült el a dolog, a Piszkos Fred-effektusra szép példa a Betyársereghez kötődő Deres TV köcsöglistázása. A Budapest Pride 2013. fészbukon meghirdetett eseményeire visszajelző személyek nevét és a fészbukon kitett fényképét elkezdték listába szedni és közzétenni. Ez akár alkalmas is lehet gyűlöletkeltésre, a rendezvényekre regisztrálók megfélemlítésére. Ám az ügy érdekes fordulatot vett. Másságát nyíltan vállaló közszereplőtől kezdve a heteró családapáig rengetegen kommenteltek az oldalra, hogy "sérelmezik", amiért nincsenek a listán, kérik, hogy az ismerőseik, barátaik vagy csak a szimpatikus arcok mellé vegyék fel őket is.

"Trendi" dolog lett szerepelni a köcsöglistán, kiállni a tolerancia, az elfogadás mellett. Sokakat felháborított a listázás, elfogadhatatlannak érzik a nyilvános megalázás szándékát, az ilyesfajta durva megkülönböztető figyelmet. Megkockáztatom, az LMBT közösség elfogadásáért a DeresTV-nek ezzel az akciójával többet sikerült tennie, mint a Budapest Pride rendezvényének.  (Az LMBT helyett talán jobb lenne az LGBTQIA rövidítés használata, hogy ne legyünk mi is kirekesztőek: Lesbian, Gay, Bisexual, Transsexual, Transgender, Queer, Questioning, Intersex, Asexual és talán még néhány további betűvel is lehetne bővíteni a sort, de már így is olyan hosszú ez a rövidítés, hogy ezt is rövidíteni kéne. A Queer egész jó lenne gyűjtőfogalomnak, csak ez leírva magyar embernek furán néz ki, és gondja akad vele, hogy hogyan ejtse ki.)