2012. augusztus 1., szerda

Pork Edame

A cím egy fejtörő. Legalább is nekem okozott némi fejtörést. A főszereplőm ilyet eszik egy keleti ételbárban. Első ránézésre edami sajttal töltött oldalas, bár nem tudom ez mennyire hagyományos étel keleten. Némi guglizás után kiderül, hogy nem fejtörő, hanem nyelvtörő. Ez egy elírás, ilyen nincs. Viszont van Pork and Edamame, ami disznóhusi és még éretlenül leszedett szójabab (olyan mint nálunk a zöldbab, csak szójából). Lehet ez sült rizzsel valami thai rizseshús, vagy pedig tésztával készült nagyon sűrű, tartalmas levesféleség. Rögtön eszembe jutott a gumbó. (Korábban már írtam róla, az utolsó bekezdésben keressétek.) Naná, hogy a gumbóhoz hasonlóan ezt is ki kellett próbáljam. Az, hogy a hozzávalók közül talán egy sincs itthon, az nem szokott engem zavarni, legfeljebb csinálok valami mást ez alatt a név alatt. A recepteket nem kell túl komolyan venni, a szakácskönyv nem szentírás.
Azért ha "pork" van a nevében, valami sertés eredetű csak kéne bele, de még disznózsír sincs itthon. Átmentem a boltba. Vettem egy darab szalonnát, egy kenyeret meg egy üveg sört. Nem tudom mit nézett rajtam a pénztáros csaj, mert még fel is öltöztem, a bolthoz képest elegánsan. Igaz, a lábamon a bakancs fűzője nem volt megkötve, viszont az XXL-es férfi rövid ujjú ing alja a hasamon igen. És a bézbólsapkám siltje is előre nézett, hátul pedig áthúztam a pánt fölött a hajamat. A szalonna volt az egyetlen szóba jöhető disznóhús, mert ebben nem volt Exxx adalékanyag, az összetevői kizárólag sertés hátszalonna és konyhasó. A kenyér meg kell az ételhez, hogy jóllakjunk. A sör meg ugye folyékony kenyér.
A rozsdamentes acél fazékban egy kis rizst pirítottam sóval együtt. Felöntöttem vízzel, majd beleraktam az apróra vágott karalábét, sárgarépát, zöldséggyökeret. Tettem bele valami csípős fűszerkeveréket, ami eredetét tekintve ausztrál, tehát a thai konyhának nem feltétlen velejárója, de ez a legerősebb, mióta Kata az erős paprikát és a csilit száműzte. Negyed óra múlva rádobtam a karikára vágott paprikát (mivel zöldbab nem volt itthon). Öt perc múlva jött a száraztészta (fordos nagykocka jobb híján, de az igazi a hosszúmetélt lenne). Még öt perc, és lekapcsoltam, majd ráraktam a paradicsomszeleteket és a csíkra vágott szalonnát. Húsz perc fedő alatt, és isteni volt a friss rozskenyérrel. Aztán mosogatás után kiültem a kertbe a kőbányaival.
A képecskének semmi köze a fentiekhez, azt a fészbuk rakta ki nekem azzal a szöveggel, hogy "Oltár elé állnátok így?". A válasz természetesen az, hogy sajnos nem lehet se így, se felöltözve, mert a törvény nem engedi. Viszont az ágyban szívesen leszedném róla. :) Egyébként ez a fészbuk valamit sejt rólam. Már azóta gyanakszom, hogy adatokat gyűjt az érdeklődésemről, mióta a Kindle Fire II reklámokat elkezdte mutogatni. Na, ezért van az, hogy a polgári néven regisztrált fiókomat alig használom, akkor is egy másik böngészőből, ahol letiltom az összes kukit. (Bocs fiúk, ez nem rólatok szól, a sütik (cookie) segítségével nyomon követhető az ember tevékenysége a neten.)

8 megjegyzés:

Névtelen írta...

Én sem állnék úgy az oltár elé. Nem passzol a fátyol, bugyi és a melltartó a bajuszomhoz.

Martes

Anne C Oakwood írta...

De ha az ágyban találkozol ilyennel, nem mondanád, hogy "anyukám, miért nem inkább egy gyapjú alsót húztál fel"? :)

Névtelen írta...

Szerencsés ember vagyok, találkoztam már ilyennel. Ugyanakkor nem bántam volna, ha van rajta kis zsírpárnácska is. :-)

Martes

Anne C Oakwood írta...

Na, ez a pasiduma:
- Anyukám, de csontos vagy, elkelne rajtad egy kis zsírpárna.
Csaj felszed két kilót, mire:
- Anyukám, milyen hájas lettél, igazán leadhatnál egy keveset.

Névtelen írta...

A „szerencsés vagyok” is pasi duma?
Úgy vélem személyenként változó. Nem állítom, hogy nem volt jó, de nem bántam volna, ha nem érzem férfiasnak az ölelését. Egyébként nem sportolt, alkatilag volt olyan.
A másik érdekes dolog a csontozat. Nem egyformán kemények a csontjaink. Az enyém az átlagosnál kissé keményebb, ritkán törik, de nem ez miatt érdekes. Valamikor küzdelemben szembekerültem olyan lánnyal, akinek az enyémnél keményebb csontozata volt. Nálunk alkarral kellett védeni a rúgást, és amikor védte az enyémet, olyan érzés volt, mintha vascsővel vágott volna a lábszáramra. Tudod, a csonthártya az egyik legérzékenyebb a testünkön, sérülése vizelési ingerrel jár. Persze, találkoztam nálam jóval nagyobb, kétajtós szekrénnyel is, akin nálam puhább csontozattal rendelkezett. A nagydarab pasit élmény volt körbekergetni az edzőteremben. :-)

Martes

Anne C Oakwood írta...

Egy lenge öltözetű, férfiasan kemény ölelésű csaj... Én is szerencsésnek érezném magam. :)
De ó, jaj. Sóhajtozhatok még pár napig, míg hazajön a kedvesem. :(

Névtelen írta...

http://cinemastore.cc/movie-film-A_Szepseg_es_a_szor_Diane_Arbus_kepzeletbeli_portreja_Fur_An_Imaginary_Portrait_of_Diane_Arbus__2008-212846.html

Szép film a másság elfogadásáról, bár a közepe kissé vontatott, és van benne pár fölösleges jelenet. Talán a másság is túllihegett egy kicsit.

Martes

Névtelen írta...

Éjjel megnéztem a torinói ló c. filmet.
Elég volt egyszer.

Martes

Megjegyzés küldése