Szumma

Elérkezett február utolsó napja. Teljesítettem a kitűzött penzumot. Sőt, túlteljesítettem. Ha ezt még éjfél előtt elpostolom, akkor megvan mind a 28 bejegyzés, nem használtam ki a négy pihenőből egyet sem. Illetve behoztam az elmaradást. Úgy izgulok, mint a gyerekek Karácsony előtt, hogy mi lesz, amivel bátyám segít. Pedig valószínűleg vér, verejték és könnyek társulnak majd hozzá. A tudás fájának csak a gyümölcse édes, a gyökere keserű.

Valamiféle összegzést szeretnék írni, hát átnéztem, milyen témákról blogoltam. Volt csillagászat, festészet, színház, filmek, történelem, vallás, etológia és szex. Egy vékony szelet érdeklődésem tortájából. Vagyis a torta az túl rendezett, szabályos alakzat. A görög saláta jobb hasonlat. Az uborka, paprika, paradicsom, retek, sajt és olívabogyó, a maga nemzetiszín össze-visszaságával jobban emlékeztet az elmúlt hónap témáinak egyvelegére. Az olaj, amivel az egész le van öntve, az én vagyok, meg a családom. A savanyú ecet a nyavalygásom, amivel mindenben találok valami kifogásolni valót. Az oregánó és a bazsalikom a saját kútfőm, és az Internet, melyekből merítve mindenféléhez hozzászólok, vagy mert tudok róla valamit, vagy mert nem, ezért hát utánanézek. A só és a bors pedig a szex, amivel kissé pikánssá, (vagy megbotránkoztatóvá) tettem a fenti csalamádét, (ízléstől függően).

Mindezek mellett kicsit babráltam a blog dizájnjával. A címoldalon csak egy vagy két bekezdés jelenik meg a bejegyzésekből, melyekhez illesztettem egy-egy képecskét is. Szavazást rendeztem a népszerű témákról, de valószínűleg szűkre szabtam a választható kört, mert nem igazán egyértelmű az eredmény. Viszont kiderült, hogy többen olvasnak, mint gondoltam. Ha bátyám szavazatát leszámítom, akkor is öten kattintottak. Ezek mellett még csináltam egy állandó oldalt is, egy linkajánlót, ha valakit valamelyik téma mélyebben is érdekelne. (Jobbra legalul keressétek!) Folyamatosan bővítem majd, illetve szabad javasolni is. Megjegyzésben is, bár az e-mailt, nem tudom miért, jobban szeretitek.

Talán ciki hozzászólni egy leszboszorkány blogjához. Sőt, lehet, olvasni is ciki. De az is lehet, én fújom fel a dolgot, és egyszerűen csak, oly mértékig nem érdekel senkit, hogy nyilvánosan is reagáljon rá. Akikkel meg egyébként is levelezésben vagyok, azok kitérnek rá egy-két mondat erejéig és kész. Egyébként meg örüljek, hogy van legalább öt ember, aki betévedt ide. A kedvetekért írok majd még, ha nem is ilyen rendszerességgel.

A legvégére a hír, tudom, milyen téma való nekem. Szépirodalmi munkáságom nyitányaként az őszinteségről és a titkolózás, hazugság okozta bonyodalmakról akarok majd írni. Hogy novella, életrajzi regény, vagy szappanopera lesz belőle, még nem tudom. De erről a tárgyról vannak ismereteim, élményeim, érzelmileg érint is, így talán lesz kellő mennyiségű mondanivalóm, és eléggé motivált leszek az íráshoz.