Oldalak

2013-12-20

Ká Tünde

Nem szokott gondom akadni az ítéletalkotással, pillanatok alatt képes vagyok határozott és magabiztos véleményt mondani olyan dolgokról is, melyekhez nem értek, és szinte semmit sem tudok róluk. Most viszont elolvastam jó pár cikket, megnéztem több videót is, végiggondoltam pro és kontra, beleképzeltem magam a szereplők helyzetébe, de még mindig nem tudom, hogy mit gondoljak az esetről, hogy kinek van igaza. Így aztán az a meggyőződés kezd bennem érni, hogy valamilyen szinten mindenkinek. Hogy az igazság bonyolult. Vagyis inkább az ügy bonyolult, az igazság az sokkal egyszerűbb, csak éppen mindenki másról beszél, mert az igazsággal nem ildomos, nem kifizetődő előhozakodni, esetleg nem is nagyon érdekli az embereket, vagy egyenesen tudnak róla, csak nem törődnek vele, úgy tesznek, mintha nem létezne.
A Parlamentben karácsonyi ünnepséget szerveznek nehéz sorsú gyerekeknek. Évek óta hagyomány, hogy az X-faktor vetélkedő döntősei fellépnek, műsort adnak a gyerekeknek, szórakoztatják és talán inspirálják is őket, elvégre egy ilyen vetélkedőnek az a lényege, hogy mindegy honnan jössz, milyen múlt van mögötted, a lényeg, hogy mit tudsz, mire vagy képes. Idén a karácsonyi műsort szervező Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat elnöke megkérte az X-faktort rendező RTL Klub tévétársaságot, hogy az egyik döntős, Krasznai Tünde inkább mégse lépjen fel a gyerekek előtt. Az indok a hölgy múltja, hogy "felnőttfilmekben" szerepelt. Magyarul: korábban pornózott.
A tévétársaság döntése, ha a tehetségkutató egyik szereplője nem léphet fel, akkor nem lép fel a többi sem. Tünde mellett kiállt Szepesi Niki és Gyurcsány Ferenc is. A legütősebb támogatást azonban Terry Black részéről kapta, aki azt nyilatkozta, ha a parlamenti politikusok nem kérnek bocsánatot Tündétől, akkor nyilvánosságra hozza, közülük kik jártak kurvákhoz és melegbárokba. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat sajnálattal, de tudomásul veszi, hogy az X-faktorosok nem lépnek fel. A média csámcsog a nyilatkozatokon, és várja a szentestét, hogy nyilvánosságra kerül-e valami újabb, jó kis szaftos botrány.
Én eleinte ugye csak néztem nagy szemekkel, hogy mi ez az egész, mivel se az X-faktorban, se a szado-mazo pornóban nem vagyok otthon. De Gúgli a barátunk, megnéztem Tündét, hogyan énekel és hogyan nyögdécsel a kamera előtt. A zenéhez én nem értek, annyit bírtam megállapítani, hogy jó erőteljes hangja van. A pornóvideók meg... az, hogy amit láttam, az "durva" volt, az erőteljes eufemizmus. Megkímélek mindenkit a részletektől, egyetlen linket teszek ide, inkább csak illusztrációnak. Mindenkin van ruha, csak alávágták az egyik dalt, így felnőttfilm részletet is látunk, és X-faktoros dalt is hallunk, hogy ne mondjátok, kimaradt valami az írásból. (Aki nagyon kíváncsi, használhatja a gugli videokeresőjét, Tünde művészneve Jenny Noel volt, de inkább ne akarjátok tudni, szörnyű.)
Na most, valahol tényleg mindenkinek igaza van. A Gyermekmentő Alapítvány vezetőjének is, aki szerint talán nem kéne, hogy egy volt pornószínésznőt állítsunk követendő példaként a gyerekek elé. (Valójában azért izgult, hogy mit szólnának a keresztény értékeket valló támogatók, hogy egy pornóskurvával együtt emlegetik a nevüket.) Az RTL Klubnak is igaza van, mikor azt mondja, a műsorában tehetségeket kutat, mindegy milyen mélyről jönnek, ha egy ország elismeri őket, akkor hogy jön ahhoz valaki, hogy diszkriminálja az egyiküket, akkor ne akarja a többit se, hogy ingyen fellépjenek a rendezvényén. (Valójában a márka, a brand imidzsét féltik, hogy az X-faktor szereplés mégsem akkora szám, hogy az mindent visz, pl. a Parlamentbe nem jelent automatikus belépőt.)
Szepesi Niki azt mondja, az igazságot nem kell szégyellni, ki kell mondani, fel kell vállalni. (Ha meg pénzt is hoz, az se baj, és "Tyuhahé, rókaprém, más is kurva nem csak én" [piros pont, aki megmondja, honnan a versidézet].) Gyurcsány Ferenc is jól megmondta, mi végre a nagy keresztény erkölcsi felháborodás a pornós múlt miatt, hiszen a kereszténység forrása, Jézus megbocsájtott a szajháknak és vámosoknak, még egy asztalhoz is ült velük. (Azt hiszem, neki nagyjából mindegy milyen ügyről van szó, ha azzal be lehet kerülni a sajtóba, ha az emberek igazságérzetére lehet hivatkozni, szemben bármiféle regnáló hatalommal, az neki jó.) Terry Black pedig őszintén felháborodott az álszenteskedésen. (Bár talán nem azokon készül ütni, akik ezt a helyzetet közvetlenül okozták, és nem tudom milyen politikai vagy egyéb szándékok lehetnek még a háttérben, és csak remélem nem éri "váratlanul" valami baleset.)
Gondolkodom, hogy mi a jobb, ha Tünde fellép, vagy ha nem. Természetesen úgy értve, hogy mi jobb a gyerekeknek. Az ő szempontjuk az egyetlen, ami igazán érdekel. Vajon Tünde milyen példát állít eléjük? Hogy ha elég sok f...t leszopnak, akkor ők is vihetik valamire az életben? Vagy, hogy induljanak bármilyen nagy hátránnyal, kellő kitartással ők is megvalósíthatják az álmaikat? Azt hiszem, ez nem Tündén múlik, hanem a gyerekeken, hogy ők milyen következtetésre jutnak. És a környezetükön, a médián, hogy hogyan tálalják az esetet. Mi jobb? Elhallgatni azt, ami nem tetszik, ami nem fér bele a szép világról alkotott elképzeléseinkbe, vagy az olaszokat követve pornószínésznőt vinni a parlamentbe? Vagy ezzel bemocskoljuk az Ünnep fennkölt tisztaságát? Az ex pornóst a színpadon csak ostobán sztárolja a közönség, vagy a múltját megbocsájtva elismeri a tehetségét?
Nem tudom. Nem tudom, mi lett volna a megfelelő intézési módja ennek a dolognak. Talán, ha Tünde magától mondja, hogy nem áll a gyerekek elé? Vagy ha az Alapítvány nem közli az RTL Klubbal, hogy nem akarják a színpadon látni, hanem háromoldalú egyeztetést kezdeményeznek, és felvetik mint kényes problémát, hogy nem akarják se a művésznő önérzetét megsérteni, se az esemény résztvevőit kellemetlen helyzetbe hozni, se a gyerekek figyelmét elterelni az ünnep lényegéről. És közösen kitaláltak volna valamit. Tünde talán nem lép fel önálló számmal, hanem csak kórusban együtt énekel a többiekkel. Tényleg nem tudom.
De igazán botrányosnak nem azt tartom, hogy egy pornószínész lép fel a gyerekek előtt, és nem is azt, hogy a múltja (amiben egyébként semmi törvénybe ütköző nem szerepel, Tünde nem bűnöző, nem lopott, nem csalt, nem károsított, nem bántott, nem alázott meg meg senkit, csupán a saját testét-lelkét) miatt diszkriminálják, miközben a parlamentben képviselőként ott ülnek olyanok is, akik köztudottan súlyos törvénytelenségeket, gazdasági bűncselekményeket, erkölcstelen dolgokat stb. követtek el, csak ez nem került nyilvánosságra, vagy ha igen, bíróság előtt nem lett rájuk bizonyítva.
Én azt tartom botrányosnak, hogy egy nővel megtörténhet az, hogy pénzért idegenek megdugják, a csuklójánál vastagabb hímszervet erőltetnek a teste minden elképzelhető nyílásába, és miközben a fájdalomtól kiáltozik, mindezt videóra rögzítik és aztán a felvételt pénzért árusítják, és ebben nincs semmi törvénytelen, amíg a vételár megfelelő hányadát adóként befizetik az államnak. Hogy azt mondjuk, mindez legális, hiszen az ő beleegyezésével történt. És aki ilyen videót vásárol, és a pénzével támogatja, hogy ezt tegyék a nőkkel, az nem bűnös, hanem csupán egy törvényes termék fogyasztója. Na, ez az, ami szerintem botrány.

27 megjegyzés:

gofri írta...

Én nem értem, minek kell ezen lamentálni. Teljesen világos, hogy ez egy álszent baromság. A csaj elmondta, hogy pornós volt, hogy később ne a bulvárlapok cikkezzenek erről. (Persze így is cikkeznek, de ez egy fontos taktikai lépés volt akkor is.) Aki nem ítélkezős fajta, és/vagy az énekesi kvalitásai érdeklik igazán, az rá se keresett a pornófilmjeire, mert minek.
A gyerekeknek pedig a parlamentben eszükbe sem jutott volna ez az egész történet. Csak meghallgatták volna a dalokat, örömmel. Én nem értem, te mit moralizálsz ezen. Egy gyereknek csak akkor jut eszébe Krasznai pornós múltja, ha otthon a szülei/a környezete ezen fröcsögnek/fröcsög.

Tipikusan undorító álszenteskedés ez az egész ügy, és az általad is felhasznált hvg-s írás is nagyon jól megmondja.
http://hvg.hu/velemeny.nyuzsog/20131219_Kover_Laszlo_es_a_pornocasting?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201312

gofri írta...

http://hvg.hu/velemeny.nyuzsog/20131219_Kover_Laszlo_es_a_pornocasting

AncsaT írta...

Az indulatod megértem, bennem is kélt nem kevés. A linkelt hvg-s írást nem "használtam fel", csak most olvastam, és igazából azzal is egyetértek, ami benne van. Ebben az ügyben nagyon sok mindenkivel egyetértek. És érteni vélem, hogy ki mit, miért nyilatkozott, és közben mire gondolhatott.

A gyerekeknél nincsen "ha", mert Krasznai Tünde pornós múltja benn van a köztudatban, hiába ő dobta be oda, akkor is. És gyanítom, hogy 8 év felett minden gyerek tudja, hogy ez mit jelent. Lehet azt mondani, hogy milyen hülyeség, és egyáltalán ennek a gondolatnak fel sem szabadott volna vetődnie, hogy akkor ő felléphet-e a gyerekek előtt vagy sem. De azért én azt mondom, ha bébiszittert kell fogadnom a tízéves kislányom (csak teoretikus gyerek, nincs lányom) mellé, és a két jelöltről csak azt tudom, hogy az egyik korábban pornózott, a másik meg nem, akkor nem fogom a pornóst választani, csak azért, hogy megmutassam, ez mennyire nem számít. Mert a gyerek számít. És az, hogy ezt a fajta világot lehetőleg minél távolabb tartsam tőle.

Ez is egy szempont. A szülők szempontja. És a szülőknek felelősséggel tartozó nevelők szempontja. Mert mint szülő, mérlegelem, hogy talán a negatív példának lesz nevelő hatása is, de mint nevelő, csak arra gondolok, hogy vajon a gyerekek szülei mit szólnak hozzá, hogy egy pornós csajt engedek a gyerekeik közelébe. És ha tízből kilenc semmit nem szól hozzá, de egy bemegy az igazgatóhoz balhézni, akkor az az egy is éppen egyel több lesz annál, mint aminek örülnék.

Egy ilyen rendezvény szervezőjének annyifelé kell figyelnie, annyi elvárásnak kell eleget tennie, nem csodálom, hogy ilyen ultrakonzervatív, kockázatkerülő álláspontra helyezkedett. Akkor is, ha nem értek vele egyet. És nem tudom, hogy én mit csináltam volna. Egy biztos, nem szerettem volna a helyében lenni.

Névtelen írta...

Az utolsó bekezdésedben a lényeg!! A prostitúciónál sem a lányokkal van a baj, mégis őket üldözik, nem azokat ítélik el, akik pénzért lealacsonyítják őket. Ugyanez a helyzet a pornóval is, ha nem lenne igény és pénz erre a szennyre, amire rávették a Tündét, nem is lenne téma az egész. De a lány a bűnös és szégyellni való (lehet, hogy élete végéig), nem a sok romlott köcsög, aki ilyeneket néz. Amíg ez a helyzet nem változik, sajnos mindig lesz prosti és pornós utánpótlás, hiába a Gyermekmentő Szolgálat óvatossága, nem az ilyen intézkedéseken fog múlni. Sajnos ma már a - dolgozzál becsületesen lányom- sem igazán meggyőző, főleg az olyan családoknál (ha van egyáltalán család), ahol nincs valamilyen háttér támogatás. Ez is valahol tragédia. Ezzel persze nem azt mondom, hogy az a lány, aki szegénységben él, biztos hogy pornózni fog, de ott a kísértés...
Zscdoki

AncsaT írta...

Megértem a te álláspontodat is. :) Annyival egészíteném ki, hogy általánosságokban beszélni mindig is hordoz magában némi kockázatot, könnyen előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor felül kell vizsgálnunk a korábbi álláspontunkat, vagy legalább is finomítanunk kell rajta.
A prostitúció esetében is nem mellékes tényező, hogy milyen körülmények vittek rá egy-egy lányt. Aki a gyermekeinek másképp nem tud enni adni, és miután három napja éheznek, esténként korgó gyomorral, sírva fekszenek az ágyba, pénzért elmegy pasikkal, azt nem tudom elítélni. Ha egy fiatal lány az egyetemi tandíját keresi meg hanyatt fekve, arra a homlokom ráncolom, és győzködni kell egy kicsit, hogy diákmunkával, diákhitellel ezt nem lehetett volna összehozni. Aki "híres" emberek közt akart forgolódni, arra gondolt, hogy így majd lesz belőle valaki, megismerik a nevét... nos annak a szellemi képességeiről nem tartok túl sokat. Akit otthon apuka pénzelt, majd miután összevesztek, azzal akartak kordában tartani, hogy megvonták tőle a havi apanázst, és ezért prostitúcióra adta a fejét, hogy fizetni tudja a luxuslakást, fenntartsa a megszokott életszínvonalát, hogy egy család jövedelmének többszörösét költse minden hónapban fodrászra, kozmetikusra, cipőkre, piára, kábítószerre... hát, egy ilyen lány iránt már sokkal nehezebb sajnálatot éreznem.
Az a teszkópénztáros is prosti, aki szégyenkezve áll ki havonta két-három alkalommal a sarokra, hogy kiegészítse a fizetését, amiből egymaga tart el három gyereket, és az a fotómodell is prosti, aki Dubaiba jár kiegészíteni az egyébként nem kevés fizetését, mert neki a luxus, amit megengedhet magának, nem elég nagy. De azért a kettő közt szerintem van némi különbség.

Névtelen írta...

A finomításod teljesen helyénvaló, ilyen az általánosítás :) Ezernyi az árnyalat és a kiindulópont, de ami irritál, az mindig ugyanaz: a megvetés és megbélyegzés csak a nőket érinti, a fogyasztóikkal és megalázóikkal nem foglalkozik senki, mintha nem is lennének. Hímsovinizmus.
Zscdoki

AncsaT írta...

Jól mondod, azokat a férfiakat is közmegvetésnek kéne sújtania, akik pénzért vesznek szexpartnert. Ha egy nőnek szégyen, hogy pénzt fogad el a szexért, mit gondoljunk arról a fickóról, aki túl lusta, túl tapló, hogy találjon magának egy nőt. Mert hiába csúnya vagy öreg valaki, az is talál magának partnert, ha kedves, odafigyel a másikra. Persze ez némi erőfeszítést igényel, és igényességet, hogy valaki ne csak szexet akarjon, hanem párt maga mellé, és adni is kell cserébe, olyan dolgokat, amit nem lehet egyszerűen zsebbenyúlással megoldani. Milyen nyomorult dolog az, mennyire sajnálni és lesajnálni való, aki vásárolni kénytelen magának a figyelmet, a megértést, a kedvességet!

Névtelen írta...

Big like!
Zscdoki

Szabi írta...

Szerintem tök mindegy, miért prosti valaki. Tény, hogy nekem forog az ilyesmitől a gyomrom, de kinek árt, aki ezt teszi? Miért kéne bárki felett is ítélkezni emiatt? Szerintem bármiért is él így valaki, az sajnálatra méltó, mert valamiért hatalmas értékrend torzulása van. Emiatt viszont nem sok esélye van érzelem gazdag boldog életre.
Az zavar az egészben a legjobban, hogy legtöbbször azok törnek pálcát bizonyos nők fölött, akik megteremtik azt a helyzetet, hogy sokan belekényszerülnek ilyesmibe, meg azok, akik 'használják' őket.
Az viszont nagyon tetszik, ha egy férfi látja meg ezeket a visszásságokat. Köszi Zscdoki! :)

AncsaT írta...

Van, akit a legvégső szükség visz rá a prostitúcióra, van akit erőszakkal, veréssel, kábítószerrel kényszerítenek rá, és van, aki akit a könnyű pénzkereset csábít. Azért számomra látszik különbség.
A férfiaknak tényleg nehezebb ebbe belegondolniuk, beleérezni a helyzetbe. Egyrészt általában egész más a hozzáállásuk a szexhez, ezért vannak, akik úgy vélekednek, hogy bakker a szexért még pénzt is kap a nő ??? hát itt inkább a pasik vannak kizsákmányolva. Másrészt meg nem tudják elképzelni, hogy a nőnek milyen élmény olyasvalakivel szexelni, akit se teste se lelke nem kíván. Egyszer olyan véleményt hallottam, hogy talán a fogorvosnál vagy az urológusnál szerezhet erről a leginkább képet egy pasi, ahol kiszolgáltatva érzi magát, tehetetlenül hever, fél, hogy fájni fog, és aztán fáj is, de kénytelen tűrni, érzi, hogy aki a fájdalmat okozza neki, azt nem érdekli, közömbös a szenvedése iránt, utána pedig megalázottnak, mocskosnak érzi magát.

Szabi írta...

Ha abból indulunk ki, hogy aki áruba bocsájtja a testét, önmagán kívül senkinek sem árt, akkor mi értelme ezeknek a különbségtételeknek? Ez olyan, mint amikor a melegségre keressük a mentségeket, és megkülönböztetünk többféle típust. Mondjuk, nőnek öltöző meg a hajtűdobálós melegeket nem fogadom el, de a többit igen.
A férfiak hozzáállásával nem az a probléma, hogy nem értik, milyen ez egy nőnek, hanem az, hogy ha ők nem vennék igénybe az ilyen jellegű szolgáltatások, és nem kényszerítenének bele sok nőt ebbe a szerepbe, akkor automatikusan meg is szűnne ez a fajta tevékenység. Tehát nem az empátia hiányzik, hanem tömény képmutatásról van szó.

AncsaT írta...

Ez az "önmagán kívül senkinek sem árt" megközelítés tágabb perspektívában bizonytalanná válik, mert vannak a lányoknak szüleik, akik esetleg nem lesznek büszkék, ha híre megy a lányuk foglalkozásának. És ha egyszer gyerekük lesz, a szokásos "ká anyád" sértést lehet, hogy ők az átlagnál jobban a szívükre veszik majd. És a kuncsaftnak is van családja, ki tudja ott mi történik és miért.

A prostihoz járó férfi hozzáállásával az a probléma, hogy ostoba, önző, érzéketlen és fogalma sincs a szex lényegéről, a nő számára csak egy maszturbációs segédeszköz, a felfújható gumimacánál kicsivel jobb minőség, amit ráadásul nem kell otthon dugdosni a szekrény aljában.

calealenta írta...

Ha fellép. Most nem azért, de a gyerekeknek nem kell Ádámévától elmondani, hogy kicsoda a csaj, aki ott énekel a színpadon, ha meg nagyobbacskáknál előkerül a kérdés, akkor magyarázatnál azt kell szem előtt tartani, hogy _nem_ a pornózás a követendő minta (pláne nem a hardcore pornó), hanem az őszinteség és a fejlődés képessége. Amíg ugyanis nézi a nép a pornót, addig a pornószínészkdeés is csak egy munka. Nem könnyű munka, gondolom én, se fizikailag, se pszichésen, se az utózmány miatt. T. i. a térsadalom szemében nem lesz sok becsületed, mint a mellékelt ábra mutatja,
Hgoy ráadásul mennyire parák a mozik, amikben a csaj játszot, engem egy dolgoért nem érdekel: ő volt ott, ő bírta ki, ő fogta fel ezt játéknak, munkának, akárminek, ő keresett ezzel pénzt, mert nem volt úgy, hogy anyucitól kérjen.
Ha meg a pronóst kurvának nevezzük, akkor jön, hogy kommentáljam, hogy a Parlamentben ő lenne még a legkisebb krva. A többiek kicsit nagyobb tétben szarnak a világba bele magasról.
A prosti-dolog többrétegű, mind a szolgáltatók, mind a kuncsaftok nem egyformák - van a bunkó, aki tényleg élő guminőnek nézi a csajt "a pénzéért", van, amelyik tök normális amúgy. Prosti is van, aki bele is zakkan a dologba, van, aki úgy nyomja, mint egy színész, gyakorlatilag teljesen le tudja hasítani a szerepszemélyiségét, meg van olyan is, aki úgy hárít, hogy tényleg olyan lesz, mint egy élettelen zsák, lezsibbasztja magát. Ez mind nem mindegy, több ilyen paraméter együttállásából születik a "kizsákmányoló helyzet", vagy marad a normalitás határain belül a szeyszel mint szolgáltatással való (abszurd) üzletelés.

AncsaT írta...

Igazad van, folyton a leegyszerűsítés és általánosítás csapdájába esünk. Tkp. tényleg lehetnek olyan nők, akiknél a prostitúció nem szörnyű kizsákmányolás, hanem ők úgy gondolnak rá, hogy egyfajta szolgáltatást nyújtanak. (Hasonlóképpen a Dorina nevű fiktív hölgyhöz.) És a pasik közt is lehet olyan, aki azért jár prostihoz, hogy valakinek elmondhassa a búját-baját, kiönthesse a lelkét, és ilyenkor inkább pszichológiai, mint szexuális a szolgáltatás. (Egy kurva meglehet olcsóbb mint egy pszichológus, és nem is olyan ciki a haverok előtt.)

Szabi írta...

'Ez az "önmagán kívül senkinek sem árt" megközelítés tágabb perspektívában bizonytalanná válik, mert vannak a lányoknak szüleik, akik esetleg nem lesznek büszkék, ha híre megy a lányuk foglalkozásának. És ha egyszer gyerekük lesz, a szokásos "ká anyád" sértést lehet, hogy ők az átlagnál jobban a szívükre veszik majd. És a kuncsaftnak is van családja, ki tudja ott mi történik és miért.'

Mindezt el lehet mondani a melegekről is. :p

AncsaT írta...

Ez bizony így igaz, el lehet mondani róluk is. És teljességgel releváns is lenne a az összevetés, ha valaki a génjei által meghatározottan prostituáltnak születne, az olyan szinten részét képezné az identitásának, hogy arra vágyna, akkor érezné jól magát, ha szabadon világgá kiálthatná, "prostituált vagyok!", ha egyszer csak ellenállhatatlan vágyat, vonzódást kezdene érezni a szexért pénzt fizető pasik iránt, és csak az ő társaságukban, velük érezné boldognak, teljesnek, élőnek magát. :)

Szabi írta...

Arra szerintem születni kell, hogy ezt meg tudja tenni valaki, az más kérdés, hogy mennyire lesz tőle boldog.

AncsaT írta...

Hát ööö... most vagy én nem értem, hogy mire vonatkozik, amit írtál, vagy te nem érezted az iróniát az előző kommentemben. :)

Névtelen írta...

Szerintem egy szülőnek, miután felnőtté vált a gyereke és tiszta lelkiismerettel ELENGEDTE, lehet véleménye és érzelmei a gyereke életéről, de nagyjából mindegy, hogy mi, mert az nem az ő élete, és pont. Önámítás azt hinni, azért vállaljunk gyereket, mert majd biztosan milyen örömet fog nekünk okozni és hálás lesz nekünk szülőknek. Benne van a pakliban az öröm és a szomorúság is, meg hogy micsoda szégyen, mit szólnak az emberek, de ezt valahogy fel kell dolgozni, mert abba garantáltan bele lehet pusztulni, ha egy szülő az élete végéig azon rágódik , hogy pl. miért lett a gyereke mondjuk prosti vagy kábszerfüggő. Persze lehet mondani, hogy könnyen dumálok, mert az én kettő gyerekem most rendben van, de majd ha jön a baj és gond , mit szólok. Egyenlőre így gondolom.
Zscdoki

AncsaT írta...

Ez egy nagyon érett és felnőtt gondolat. Mekkorák azok a gyerekek? :)
Kevés szülő tudja igazán "elengedni" a gyerekét. Én a 18. születésnapomon elköltöztem anyámtól, és évekig nem igazán tartottam vele kapcsolatot, de tegnap kiakadt, hogy sapka nélkül voltam nála, és mikor elindultam tőle, ki, a plusz tíz fokba, rám akart tukmálni egyet. :) Ritka az az anya, aki képes úgy látni, hogy "az nem az ő élete". Fecó ha véletlenül belerúg a küszöbbe, Kata arca megrándul és felszisszen. Neki is fáj, ami a gyerekének. Szóval a legtöbb anyának magyarázhatod, hogy kinek az élete, bólogatnak, meg egyetértenek veled, aztán úgy viselkednek, mintha még mindig 3 éves volna a gyerekük, akkor is, ha az már 50 elmúlt. :)

Névtelen írta...

18 és 15, velük együtt volt időm felnőni :D
Nem fordulhat elő a gyerekeimmel az, ami velem. Én is 18 évesen költöztem el otthonról, továbbtanulás, mentem kollégiumba, aztán már nem költöztem haza többé. Így tudtam kikerülni anyám állandó, szeretetteljes, mindent kétségbe vonó aggodalmaskodásából, bármit is tettem, bárhol is voltam. A gyerekeim velem kapcsolatban azt érezzék, mindig ott állok valahol a háttérben, ha kérnek és\ vagy engednek, segítem és támogatom őket, de nem nyomulok rájuk. A lányom pasijaival is tuti lesznek gondjaim, úgysem lesz jó egyik sem, de magamban kell tartanom :), nem kotyoghatok bele a dolgaiba.
Az anyáknak egyébként biztosan nehezebb az elengedés, ezt nem is akarom vitatni, de szerintem nekik is magukban ezt meg kell oldani valahogy, mert mindenkinek csak így lehet jó.
Zscdoki

AncsaT írta...

Azt hiszem, ez is egy olyan dolog, amit nem lehet általános szabályként előírni. Van olyan gyermek aki meglehetős fiatalon, egészen önálló, és tiltakozik mindenféle korlátozás és ellenőrzés ellen. Ha ez kellő érettséggel és önfegyelemmel párosul, akkor az ilyet a legjobb hagyni, hogy boldoguljon maga, és megvárni, amíg jelentkezik tanácsért, segítségért. Ugyanakkor egy másik gyermek, lehet, hogy kevesebb önállóságra és több törődésre vágyik, akit ha ugyanígy akarnánk kezelni, azt úgy élné meg, hogy elhanyagoljuk, nem törődünk vele.
A legcsúcsabb pedig az, mikor egy családon belül van két ennyire eltérő gyerek, közeli életkorban. Mert ha próbálunk egységes szabályokat bevezetni, az egyik menekülni akar a "rabságunkból", a másik pedig úgy érzi, nem figyelünk rá. Ha pedig mindegyikkel a neki megfelelő módon bánunk, akkor az egyik azt mondja majd, hogy vele sose törődtünk annyit mint a testvérével, a másik meg meg arra panaszkodik, hogy benne sose bíztunk meg, sose tartottuk annyira, mint a másikat. :)

Névtelen írta...

Teljesen jó, amit írsz, mondjuk addig, amíg nem válik felnőtté a csemete. Minden törődést és biztonságot meg kell adni, de el kell az időnek jönni, ha nem is pont 18 évesen, de mondjuk nem is 30 évesen, amikor a döntések és azok felelőssége el kell hogy kerüljön a szülőktől. Én nem így csinálnám a helyedben, nem ezért szültelek, meg micsoda szégyen lesz ez nekem típusú kijelentések a lehető legrosszabbak és semmi értelmük, mert az már egy másik élet. Mindennek van előnye és hátránya. Elmegy drogdílernek, lehet, bejön neki, nem mindenki bukik bele. Orvos lesz és belebukik egy műhibába? Lehetne a példákat sorolni...
Zscdoki

AncsaT írta...

Az orvos és a drogdíler nem csak két véglet, hanem két jó példa is.Van mikor valaki a gyermeke életén keresztül a saját teljesületlen vágyait akarja kiélni (orvos szerettem volna lenni, de nem sikerült, nem vettek fel, majd a gyerekemre odahatok, hogy annyit tanuljon, hogy bejusson, elvégezze és ő orvos lehessen), ami szerencsétlen felállás, ha a gyermeknek mások az elképzelései az életét illetően. Az viszont érthető, ha azt szeretné, hogy a gyerekéből NE LEGYEN drogdíler, ami nem arról szól, hogy mi legyen belőle, hanem az értékekhez van köze. Szerencsés esetben ezen nem kell görcsölni, mert az értékeket sikerült átadni az alatt a 10-15 év alatt, amíg még tőlünk vesznek át dolgokat. Ha az értékeinket konzekvensen jelenítettük meg a szavainkban és a tetteinkben. Persze, ha képmutatóan csináltuk (vizet prédikál, bort iszik módon), akkor ez se szokott összejönni.

Szabi írta...

http://videa.hu/videok/film-animacio/a-velencei-kurtizan-45yvpr9FDZ8QAvIZ

Szabi írta...

https://www.youtube.com/watch?v=fkcNtB8Xs8s

AncsaT írta...

A velencei kurtizán. Jó film, tetszett. Valószínűleg mese, és a valósághoz nem sok köze van. De akkor is jó volt. :)

Megjegyzés küldése