Megszólít az éjszaka

Esténként jógázom. A legnyugisabb hely a pici hálószobánk. A hatalmas franciaágy mellett, a tetőtéri ablak alatt van annyi hely, hogy elférjek. A múltkor, ahogy gyakorlás közben kinyitom a szemem, hát mit látok! Az ablak tiszta, ahogy leolvadt róla a hó, lemosta a port is. Az ég is tiszta, ragyognak a csillagok. Velem szemben az Orion csillagkép. A bátyám jut róla az eszembe. Mondhatni, nem nagy dolog, elvégre én úgy vagyok ezzel, mint a Móricka, akinek mindenről "az" jut az eszébe. A második gondolatom rögtön az, hogy nem véletlen szokás a jógát csukott szemmel gyakorolni. Kissé elkalandozott a figyelmem, szem becsuk, hess, hess, mély lélegzet, lazítás, gondolatok kiürítése.

Jóga után visszatérek az Orionhoz. Kinyitom az ablakot, szellőztetek és bámulom a csillagokat. Továbbra is az Orion a legfeltűnőbb jelenség. Közepén három fényes csillag közel, egymás mellett, egy egyenesen. Az Orion-öv. Ezt másolják Egyiptomban a gizai nagy piramisok. Ugyanúgy helyezkednek el a Nílushoz képest, mint a csillagok a tejúthoz viszonyítva, és a méretük arányos a megfelelő csillagok fényességével. Mindezt tesómtól tudom. Sőt, nélküle a csillagképet sem ismerném fel.

Nyaranta, ha sikerül egy időben ellógnunk a családi kirándulásról, sokat bámuljuk az eget. Tesó amatőr csillagászkodott is, engem meg csak egyszerűen lenyűgöz. Múlt nyáron felmásztunk a háztetőre. A terasz felett majdnem vízszintes. Leterítettünk egy nagy pokrócot és hanyatt fekve bámészkodtunk. Mutogatta a csillagképeket, mesélte a történetüket. Mondjuk az Oriont pont nem, mert abból nyáron nem sok látszik. Tipikus téli csillagkép, ami csak ilyenkor látható.

A görög mitológia szerint híres vadász volt, aki mindenféle vadállatot le tudott győzni. Amíg egyszer találkozott egy skorpióval, ami halálra marta. Tuti biztos, hogy így lehetett, mert most is, mikor a Skorpió felkel, az Orion kénytelen elhagyni az égboltot. A magyar néphagyomány szerint ez a Kaszás. Nem a halál, hanem az arató. Középen a három csillag a Három Kaszás. Ha meghosszabbítjuk a vonalat, megtaláljuk a Nagy Kutyában a Szíriuszt. Ez a Sánta Kata, aki viszi az elemózsiát a kaszások után, de mivel sánta, sosem éri utol őket. Őshagyományunk szerint ez a csillagkép Nimród, a szellemi beavatások ura. Az égbolt legfontosabb pontján áll. Itt találkozik az égi egyenlítő, az Ekliptika és a Tejút.

Ezt mind tesómtól tudom. Lenyűgöző a tudása. Egyszer piszkáltam, hogy miért nem kezd valamit ezzel a rengeteg okossággal. Rám nézett és azt mondta, hogy azt teszi vele, amit kell. Átadja nekem. Ettől kicsit elhallgattam. Átöleltem, hozzábújtam és együtt hallgattunk egy darabig. Hallgattam a csöndet, meg a szívverését. Arra gondoltam, milyen jó dolgom van. Meg hogy én mihez kezdek a megkapott tudással.

Bátyám kicsit olyan, mint kedvenc görögje, Szókratész. Nem írja le a bölcs dolgait, csak szóban hagyományozza. Nekem kéne Platónnak lennem? A plátói szerelem kivételével bevállalnám. És a házsártos asszony is megvan már hozzá.