Nem akartam ezt a témát elővenni, de folyton belefutok a rádióban, az újságban, a hírekben. Tesómmal is kibeszéltük, megállapítottuk, hogy mint a három majom, a politikusok nem akarják meglátni a problémát, ha valaki mégis szóba hozza, nem akarják meghallani, és ami még inkább nyilvánvaló, nem akarnak beszélni róla. Ami az EU-s tanácskozáson folyik, az kb. vicc. Valami olyasmi, mint hogy az EU miniszterelnökei ülnek egy házban, és vitatkoznak. Odakint ég a szomszéd ház, és a nyitott ablakon tódul befelé a füst. Mindenkinek csípi a szemét, köhögnek. Angela Merkel szerint ki kell nyitni a házban az összes belső ajtót, hogy segítsük eloszlani a füstöt, és akkor majd jobb lesz a levegő. Orbán Viktor behúzza a függönyt, és vitára bocsájtja a javaslatot, hogy be kéne csukni az ablakot, mert akkor majd nem jön be a füst. A rossz poén az, hogy ha sokáig vitatkoznak, mindannyian bennégünk a házban.
Ami most folyik a világban, az nem egy háborús konfliktus miatt kialakult menekültválság. Ez egy népvándorlásnak a kezdete. Bár a jelentőségét vitatják, az tény, hogy az ókorból a középkorba történő átmenet környéként lezajlott népvándorlással egy időben klimatikus változások is zajlottak. Fák évgyűrűinek vizsgálata, jégrétegekből vett fúrási minták alapján valószínűsíthető, hogy a szélsőségesen száraz évek, évtizedek hatására egyes népek felkerekedtek, hogy új hazát keressenek maguknak. Ahová átköltöztek, onnan újabb népeket szorítottak ki, akik szintén szedték a sátorfát, és áttelepültek máshová. Ez ugye elvileg addig tart, míg valamelyik nép pechjére a tengerparton lakik, vagy minden oldalról erősebb, harciasabb szomszédok veszik körül. Akkor nincs tovább, vagy kihalnak, vagy behódolnak, beolvadnak.
Ami nagy különbség, hogy nem az ókorban vagyunk. Nem gyalogosan vagy lovon, szekérrel, állatokat terelgetve kell vándorolni, az út nem tart évekig, az új haza órák, maximum hetek alatt elérhető. Nem kell tömegben mozogni a védekezés miatt, ha valaki egymagában költözik át egy új helyre, ott jellemzően nem fogják legyilkolni. (Oké, ez ugye bizonyos keleti és afrikai országokra nem áll, de pont ezért Nemetország és Svédország kedvelt célországok, nem pedig Afganisztán meg Eritrea.) A szállingózó bevándorlókat nem rabszolgasors, kínzás, nyomor várja, hanem az otthoninál magasabb életszínvonalat biztosító segélyek, és olyan mértékű tolerancia, hogy pl. az olaszországi Cremonában nem állítanak betlehemet, nehogy sértsék a muszlim hitű bevándorlók vallási érzületét.
Véget lehet vetni a szíriai háborúnak, de a migráció attól még nem fog leállni. A klímaváltozás tovább zajlik, és a romló életkörülmények miatt hamarosan újabb háborúk robbannak ki. De hiába állítjuk meg a globális felmelegedést, az sem segít ezen a problémán. Leonardo DiCaprio, aki filmsztárkodás mellett, másodállásban az ENSZ békenagykövete, csinált egy filmet a klímaváltozásról, hogy mik az okai, milyen súlyos következményei lesznek, és mit lehetne tenni ellene. Persze, fontos tényezők a széndioxid-kibocsájtás, növekvő energiafelhasználás, intenzív állattenyésztés, ökológiai lábnyom, környezetkímélő technológiák költsége stb., de a lényegről nem beszél senki.
Miért kell egyre több energia? Miért kell egyre több, metánt böfögő szarvasmarha? Miért kell egyre több árut fuvarozni? Nem az egyes emberek igényei, fogyasztása nő ilyen tempóban, hanem az emberek száma. Ami adja a faék egyszerűségű megoldást. Ha csökkenteni akarjuk az üvegházhatású gázok kibocsájtását, az energiaigényt, a környezeti károkat, ha elejét akarjuk venni az éhezésnek, a háborúknak, a szenvedésnek, akkor csupán a bolygó népességét kell csökkentenünk. Ez annyira nyilvánvaló, hogy egész biztosan nem csak én jöttem rá. De ez a lehetőség valahogy mégsem tárgya a közbeszédnek, nem szerepel a megoldási javaslatok közt. Erről nem akarnak beszélni a döntéshozók.
A nyugati civilizáció a folyamatos növekedésre épül. És a legfontosabb erőforrás már nem a termőföld, nem a nyersanyagok, hanem a dolgozó, értéket teremtő, adót fizető, és nem mellesleg fogyasztó állampolgár. Az ipar nem a nyersanyagforrásokhoz települ, hanem az olcsó és szakképzett munkaerő vonzza. Melyik állam akarná hát csökkenteni a népességét? Persze Magyarországon nem probléma a túlnépesedés, egyelőre fogyatkozunk. Viszont ez rövid távon azt a problémát veti fel, hogy ki fogja eltartani a sok idős embert? A németek is azon aggódnak, hogy a sok nyugdíjasra ki fog dolgozni, nincs elég fiatal. Ezért csalogatták be a migránsokat, a tömeges, olcsó munkaerő reményében hirdették meg a willkommenskultur politikáját.
Ami egyrészt azért marhaság, mert nem olcsó, hanem szakképzett mukaerőre van szükségük, vagy legalább olyanra, aki olvasni tud, hogy meg lehessen tanítani rá, hogy mit kéne csinálnia (az agyelszívás ezért sokkal jobb biznisz), másrészt meg fejlődik a technológia, a mesterséges intelligencia, a robotizálás képes lesz kiváltani a fogyatkozó munkaerőt. A probléma nem Európában van, hanem a világnak azon a "fejlődő" részén, ahol magas a népszaporulat, ahol a környezet már nem képes eltartani az ott élő lakosságot. Ahol sajnos az emberek még mindig abban gondolkodnak, hogy sok utódra van szükségük, hogy néhányan megérjék a felnőtt kort, és a több gyerek jobb a kevésnél, mert öreg korukra ők fogják majd eltartani őket, nem az állam.
A jövő borítékolható és riasztó. A társadalmi különbségek egyre nagyobbak lesznek, országokon belül is, de országok közt még inkább. Az egyenlőtlenség elégedetlenséget szül. A helyi vezetők, helyi elit az indulatokat magukról egy külső "ellenség" felé terelik majd. A különbség okát nem a felmenők által örökül hagyott gazdagsággal, természeti adottságokkal magyarázzák, sőt magyarázatok helyett inkább egyetlen szót emlegetnek majd sűrűn: igazságtalanság! És aztán hamarosan divatba jön majd egy másik fogalom is, amit Adolf Hitler tett közismertté: élettér (Lebensraum).
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése