2017. július 24., hétfő

Miben hasonlít? Miben más?

Tesómmal beszéltük, hogy ha bonyolult dolgokról akarunk véleményt alkotni, akkor annak egyik lehetséges módszere, ha párhuzamba állítjuk őket korábbi tapasztalatainkkal, és a címben szereplő két kérdés mentén hasonlítjuk össze azokkal. Az eset: Orbán tusványosi beszéde alatt egy fiatal lányt bántalmaztak. A történtekkel foglalkozók egy része bátor ellenállót csinált a lányból, és személyesen Orbán Viktort tette felelőssé az incidensért. Vonjunk párhuzamot: képzeljük el, hogy a lány kimegy a Groupama Aránába, az FTC egy hazai mérkőzésére, és beáll a szurkolótábor kemény magjának közepébe, majd a meccs alatt egyszer csak elkezd kiabálni, hogy Mocskos Fradi! Mocskos Fradi! Vajon bátor szabadságharcosnak tarjuk, vagy azt monjuk, hogy helybe ment a pofonért? És ha egy futbalhuligán megtépi a haját, akkor azért a Fradi edzője személyesen felelőssé tehető-e?
Ha egy utcabálon estétől hajnalig egyfolytában a Despacitót (Macarenát, La Bambát, kinek mi nem tetszik), játsszák, én meg a táncolók közt fújolok, óbégatok, hogy undorító, minnyárhányok, monnyonle stb., akkor vajon a véleménnyilvánnítás alkotmányos jogával élek, vagy simán tapló vagyok, és minek mentem oda, ha nem tetszik, miért nem maradtam otthon? OK, látjuk, hogy az esetek közt mi a hasonlóság. De mi a különbség? Talán az, hogy az említett sportesemény tétje, hogy a labda melyik csapat kapujába kerül be többször, és melyik szurkolótábor fogja örömében és melyik bánatában leinni magát a meccs után. A politika tétje, hogy melyik párt fog kormányozni, és milyen útra vezetik majd Magyarországot.
Persze az is igaz, hogy a 2018-as választások nem a tusfürdői táborban dőlnek el, és egy (egyszemélyes) füttykoncert nem írja át a népszerűségi listákat. Az viszont kétségtelen, hogy az esetről sokan és sokmindent összehordanak. Nem is az a fontos, hogy mi volt ez, hanem, hogy mi nem. Nem volt szervezett provokáció. A lány próbált tömeget szervezni, de a felhívására senki más nem jelent meg. Higgyük el, ha Soros felkarolja a kezdeményezést, sokkal többen lettek volna. :) A támadás nem nőellenes indíttatású volt. Ha egy fiú áll neki sípolni, ugyanez lett volna a végkimenetel. (Ezzel együtt a fickó, aki a hajánál fogva lerántotta a lányt, és körülötte mindenki, aki nem kelt a lány védelmére, egy undorító féreg.)
Viszont, ha politikai okból megengedhetőnek tartjuk a nyilvános helyen elkövetett rendbontást, ami erőszakkal végződik, akkor azért keresgélnünk kell a határvonalat a kifütyülősdi, meg a TV-székház felgyújtása, és az öngyilkos terrorakció között. Persze azért van ott határvonal, mert posványoson végül is csak lelki sérülések keletkeztek, de ha elfajul a helyzet, a lány akkor is csak a saját testi épségét veszélyeztette, és nem másoknak ártott. Mondjuk kérdés, ha a felhívására megjelenik egy ötven fős tiltakozó csoport, akkor mi lesz a végeredmény. De így meg mintha arra jutnánk, hogy a magát a zsúfolt tömegben felrobbantó terrorista már túlzás, de ha valaki csak leönti benzinnel, és felgyújtja magát, akkor az a tiltakozás legitim módja.
Meddig mehet el a véleménnyilvánítás? Az világos, ha valakivel nem egyeznek a nézeteink, és én ezt kinyilvánítom, akkor az őt zavarni fogja. De amíg ezt én a fészbukra írom ki, az illető megteheti, hogy máshová kattint. Ha kiplakátolják, hogy XY politikus lop, akkor aki ezt nem akarja látni, elfordíthatja a fejét. Persze ilyenkor is vannak törvények, hogy mit lehet nagy nyílványosság előtt állítani, és ha ez valakinek a becsületét sérti, akkor helye van jogorvoslatnak. És ha valami még nem ütközik a törvény betűjébe, az is sértheti a jó ízlést. Vagyis ilyen esetben célszerű ésszel eljárni, és megfontoltan cselekedni. Felmérni, hogy mit szeretnék elérni, és arra mi a legcélravezetőbb módszer.
Ha a Paks2 beruházás ellen akarok érvelni, akkor ismernem kell a körülményeket, tényeket, és értenem kell hozzá valamilyen szinten, és logikus magyarázatot kell adnom rá, hogy hogyan jutottam eltérő következtetésre. Természetesen ehhez ismerni kéne a döntést megalapozó tényeket. Ha a problémám az, hogy miért titkos egy kormányhatározat, akkor azzal szemben kell érvelnem. Módszertanilag, lásd fent. Ha médiafigyelmet akarok, ha dühös vagyok, ha csinálni akarok valamit, hogy mit az szinte mindegy, ha balhét akarok, akkor persze mindez sztornó, oda kell menni, és durr bele, hadd szóljon! Ez a különbség a reformerek és a futballhuligánok közt. A forradalmárok? Forradalmárnak a győztes futballhuligánokat nevezzük.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése