Oldalak

2019-01-30

Online biztonság és szexting

Kaptam egy levelet, hogy egy régebbi posztomban linkeltem a Labrisz oldalát, így feltehetően támogatom az LMBT+ ügyeket. Ezért megoszthatnék egy internetbiztonságról szóló cikket is, ami a hagyományostól eltérő szexuális irányultságú és nemi identitású embereket érő online zaklatások kivédésével kapcsolatos tippeket közöl. Az oldal természetesen alapvetően a reklámról szól, ahol különböző VPN-szolgáltatásokat kínálgatnak, és az innen érkező vásárlók után az oldal fenntartója részesedik a bevételből. Már majdnem töröltem a levelet, de azért körülnéztem egy kicsit. Mint kiderült, van ott több más írás is, sőt még magyarul is találunk olvasnivalót. Sajnos az összes írást nem fordították le, legalábbis a kérdéses posztnak nem találtam meg a magyar változatát.
Természetesen a felmerülő problémákra az egyik legtutibb megoldás minden esetben valamelyik fizetős VPN szolgáltatás igénybevétele, elvégre ez hozza a pénzt a konyhára, de ha ezen az apróságon túltesszük magunkat, akkor azért érdemes olvasgatni egy kicsit. Ha a javaslatokkal nem is értek teljesen egyet, már az is nagyon hasznos, ha egyáltalán szóba kerülnek ezek a veszélyek. Persze, akit komolyan érdekel a téma, az talál részletesebb és összeszedettebb írást is, pl. a The Smart Girl's Guide to Privacy című könyvet, amire a gugli még egy letölthető PDF verziót is kiadott. (Nem tudom meddig lesz elérhető, én letöltöttem offline olvasgatásra.) Nem értek egyet a melegekre (querekre), vagy nőkre kihegyezett címekkel, szerintem mindenkire ráfér, hogy végiggondolja az online biztonsági helyzetét, de megértem a marketingszempontokat.
A cikk először statisztikákat közöl, hogy az online térben a LMBT emberek mennyi támadásnak, zaklatásnak vannak kitéve. Nem újdonság, offline sincs ez másképp. A hálózaton viszont van több olyan lehetőség is, ami a való világban nem áll a rendelkezésünkre. Az egyes közösségi oldalakon elnémíthatjuk, letilthatjuk a kellemetlen embereket (pontosabban a profiljukat), és kitörölhetjük a nekünk nem tetsző megjegyzéseket, valamint, ha feljelentünk valakit (a profilját), akkor nagyobb valószínűséggel fogják szankcionálni (megint csak nem az illetőt, hanem a profilját, de azért az is megelégedéssel tölti el az embert). És korlátozhatjuk a közzétett információk hozzáférhetőségét, hogy első körben ki láthatja őket, de azért ezt a fajta titkosságot ne becsüljük túl. Ezeket a lehetőségeket érdemes és fontos megismerni azokon a közösségi oldalakon, ahol jelen vagyunk.
Aztán előkerül, hogy vannak, akik nem bújtak elő, ők fokozott kockázatnak teszik ki magukat. Zsarolásnak vagy hogy rosszindulatúan nyilvánosságra hozzák, amit titkolni szándékoztak. Szerintem ez ellen egyetlen hatásos ellenszer van, ha nem a valódi nevünkön regisztrálunk, és nem osztunk meg magunkról olyasmit, ami alapján könnyű ránk ismerni. És persze ne legyen kapcsolat az igazi és a valódi profilunk között, célszerűen ne legyenek közös ismerősök, és a legjobb, ha az égvilágon senki sincs, aki tudja, hogy a két profil mögött ugyanaz az a személy van. Ezt persze nehéz megoldani, de az sokat segít, ha a két identitásunknak nincs ugyanazon a közösségi oldalon profilja. És alaposan válogassuk meg, hogy kire bízzuk rá a titkainkat.
Kapunk tanácsokat a biztonságos szextinghez. Ami szerintem félrevezető. A szexting sok minden lehet, csak nem biztonságos. Ha elküldök valakinek egy olyan képet magamról, amit nem szívesen mutatnék meg ország-világnak, azzal mindenképpen kockázatot vállalok. Zsarolhatnak, bánthatnak vele. Ez nem jut eszünkbe, amikor egy számunkra kedves embernek elküldjük a fotónkat, de ha megromlik velük a kapcsolatunk, akkor már jellemzően nem olyan kedvesek az emberek. Leggyakrabban pasik kérnek ilyen képeket nőktől. Hogy a nők ezzel bizonyítsák a... nem is tudom mit. Elköteleződésüket? Hajlandóságukat? Alávetettségüket? No de miért is kéne bizonyítani bármit? És szerintem inkább butaságról, meggondolatlanságról, kétségbeesett megfelelni akarásról tesz tanúbizonyságot, ha valaki így kiszolgáltatja magát.
Egy egészséges kapcsolat a bizalomról is szól, de annak kölcsönösnek kell lennie. Mielőtt ilyen fotót kér valaki tőlem, igazán bizonyíthatná, hogy mennyire megbízik bennem, mondjuk megadhatná az internetes belépési adatatait a bankszámlájához, a emailfiókjához meg a közösségi oldalához. Ja, hogy ez elvi alapon helytelen, mert pont az a lényege az online biztonságnak, hogy a hozzáféréseinket titokban tartjuk? Hát a zavarbaejtő képek küldése magunkról szintén elvi alapon helytelen, mert pont ez a lényege a szeméremnek, hogy a testünket nem mutogatjuk csak úgy. Minek azt képen megörökíteni? Ha bízom az illetőben, és ennyire intim kapcsolatba akarok kerülni vele, akkor megnézheti élőben is, ha meg nem ez a helyzet, akkor pont hogy nem akarom, hogy lássa. Csak gondoljunk bele a lehetőségbe! Akarjuk, hogy majd miután szakítottunk valakivel, az illető továbbra is nézegesse a testünket, ha csak képen is?
Szóval nem, pucér képet soha nem küldünk magunkról. De még csak nem is készítünk! Ha ott van a telefonunkon, számítógépünkön, ellophatják. Persze ellophatnak mást is, ezért védjük az eszközeinket, antivírusprogrammal, csak biztonságos helyről letöltött, megbízható programok telepítésével, a programok rendszeres frissítésével, bejelentkezéskor kétfaktoros azonosítás használatával. És igen, akár VPN-nel is, amiből persze van ingyenes megoldás, bár ahogy mondják, ha nem fizetünk egy termékért, szolgáltatásért, akkor valójában mi vagyunk a termék. De ha nem akarunk költeni rá, vannak böngészők beépített VPN-nel: az Opera, az Epic, vagy Androidra a Tenta.
A legfontosabb, hogy észnél legyünk. Ne tegyük ki magunkat támadásnak butaságból, figyelmetlenségből, meggondolatlanul! Ha valaki olyasmit tesz, mond, ír, küld stb., ami számunkra kellemetlen, amit nem akarunk, és azután is folytatja, hogy ezt közöltük vele, az zaklatás. Az online zaklatókat viszonylag könnyű kizárni az életünkből, és segítséget is kérhetünk, az internetes szolgáltatások, közösségi oldalak biztosítják ezt a lehetőséget. Szükség esetén éljük vele!

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése