Hurrá, nyaralunk!

Néhány napja kitört nálunk a vakáció. Kata még bejár dolgozni, de Fecóval ketten lazázunk. Strandra járunk, sétálunk, mesefilmeket nézünk, mesét olvasunk, legózunk, rajzolunk, főzünk, dőzsölünk. Persze azért egy kis korlátfestést be kellett iktassak, nehogy túl pihenősre vegyem a figurát.

Tegnap már kihagytuk a strandolást, mert aggaszt az UV szint. Helyette a Ligetbe mentünk, piknikeltünk a fák árnyékában. Megettük a tízórait és mesekönyvből olvastunk. Fecónak retró korszaka van, és elő kellett vegyük a Pöttyös Panni könyveket, amiket 3 éve olvasgattunk. Bár kinőtte az ovit, leköti az óvodás gyerekek története. Mondjuk én is elolvastam az Alkony-t, ami tinikről szóló vámpírmese. Sőt Harry Pottert is, ami még fiatalabb korosztályról és korosztálynak íródott. De az is lehet, nosztalgiázik a gyermek. Hamarosan 8 éves. Ha én 25 évesen írhatom az emlékirataim, neki is szabad merengeni az elmúlt szép időkön.

Persze ez neki jobban megy, én nem nagyon haladok az írással. Mindig elhatározom, hogy ha majd nyár lesz, meg ráérek, akkor ez lesz, meg az lesz. Aztán jön a nyár, szabadidő, én meg nem haladok a kitűzött dologgal. Kata szerint egyszerűen lusta vagyok. Ő viszont képtelen a semmittevésre. (Neki az is egy teendő lenne, csak sose tudná eldönteni, mikor készült el vele.) Vagy csinál valami szerintem értelmetlen és haszontalan dolgot, vagy kidől, és akkor elalszik napközben. Aztán felébred és nekiáll intenzíven az értelmetlennek és haszontalannak.

A szex tudja csak kicsit lelassítani. De napközben, hiába nincs itthon Fecó, nem egyszerű rávenni ilyesmire, mert "annyi dolga van, nem ér rá". Ha sikerül ágyba csalogatni (vagy dönteni), akkor hamar belemelegszik a témába. Az előjátékot könnyedén átugorja, ("térjünk a lényegre"), majd valami poszt orgazmikus zsibbadtságba süllyed. Az elő- helyett az utójátékra van lehetőségem, ilyenkor van helye némi öncélú gyengédségnek. Hozzámbújik, feje a karomon vagy a melleim közt, símogatom a haját és a hátát. Csak finoman, nehogy felriadjon és nyüzsögni kezdjen. Így akár fél órát is kibír, anélkül, hogy "csináljon valamit". Ha néha elalszik rajtam, akkor többet is.

A nagy rohanás közepette csodálkozik, hogy esténként 9-10 órára "hulla". Rám azt mondja, bagoly vagyok, mert bírom az éjszakázást. Ebben benne van a jóga is, a gyakorlás ad némi energia többletet, de inkább az lehet, hogy ő egész nap ezerrel hajtja magát, és hamar kidől, én meg komótosan teszem a dolgom, és tovább bírom. Végeredményben ugyanannyit végzünk mindketten, csak más tempóban.

Ma mindenki teszi a szokott dolgát, Katám buzoghat bent a melóban, én meg majd Fecóval szép nyugodtan megreggelizem, sétálgatok a vadasparkban vagy a füvészkertben, amelyikhez kedvünk lesz. Könnyű ebéd után ejtőzünk, megnézünk valami klassz rajzfilmet, (Star Wars - Clone Wars sorozat már a könyökömön jön ki,) kimegyünk a kertbe, megnézzük maradt-e meggy a fán, én befejezem az erkély korlátjának festését. Aztán főzünk valami tartalmasabbat vacsorára, hazajön Kati és már evés közben elkezdi mesélni, mennyi dolga volt, amíg mi itthon nem csináltunk semmit.