Évakosztüm

Állítólag ma enyhült a kánikula, de én nem vettem észre. Délután négyre másodszor is sikerült a bugyimba olvadnom, de egyszer sem szexuálisan, hanem meteorológiailag. Fecó a mamánál, Kata oda ment érte, tudtam, nem jönnek, csak estére. Lezuhanyoztam, és évakosztümben mászkáltam a házban. Sőt, a kertben is. Bíztam benne, hogy a diófa sűrű lombja eltakar. Persze ha nem, legfeljebb szerzek egy jó napot a szomszédoknak. De legalább így elviselhető volt a hőség. Csak azt sajnáltam, hogy Kata nem volt itthon. Lett volna pár ötletem. Nem tudom, másra hogyan hat az extrém meleg, engem beindít.

Nem csak engem, Katát is. A hétvégén, amikor biztosak lehettünk benne, hogy Fecó a tévé elé ragadva bámulja a teljes 3. évadot (Totál Dráma Világturné) az egyik kedvenc rajzfilmsorozatából (bírja még a Phineas és Ferb c. izét, meg látott egy epizód Ugly Americans-t, mielőtt letiltottam, és könyörög a South Park-ért), szóval egy viszonylag gyerekmentesnek gyanítható pillanatot kihasználva belezuhantunk a hintaágyba. Szerintem nem voltunk teljesen magunknál, mert napközben, ha itthon van a gyerek, és a szabad ég alatt nem szoktunk huncutkodni. A gerjedelmünk mértékét jelzi, hogy kb. 2 percig tartott az egész aktus. Ruhaigazítással együtt. Utána meg egész nap vigyorogtunk egymásra. És persze az éjszaka kicsit több időt is szántunk az együttlétre, mert az úgy mégiscsak.

A pénteki nap jól ment a deviza biznisz, az eredendő 520 dolcsim újabb 9 $-ral gyarapodott. Mondtam is, minek vacakoljak én az árfolyamgörbékkel, ha az automatikus kereskedés ilyen jól hoz. De nincs kegyelem, magolhatok mindenféle indikátorokat. Még szerencse, hogy valamennyi matematika van benne, bár szerintem inkább mágikusak az összefüggések. Jobban szeretném, ha fán teremne a pénz. De nagyon nem tiltakozom, népünk bölcs vezére is megmondta, "az ősz nehéz, a szuverenitásért folytatott küzdelemmel teli időszak lesz". Mert a spekulánsok az ország szuverenitására törnek. Hála az égnek, sikerült külső ellenséget találni a belső helyett. A szoci kártya helyett most a nemzetközi tőke kártyát játsszák ki. És kicsit sem zavar senkit a marxista ízű ideológia. De az is lehet, hogy ez egy külpolitikai üzenet, most, hogy közeledni próbálunk Kínához, Oroszországhoz meg az arab világhoz.

Az egérkénk nem volt egyedül. Pár nap múlva a másik csapdába is belesétált egy kis cincogó. Igaz, sokat nem cincogott már. Sajnos ez most durvára sikeredett. Normál esetben az egérfogó eltöri az egér nyakát, de ez ravaszkodott valamit, másik két csalit már sikerrel kilopott a csapdából, hogy az meg se moccant, de most ez szétcsapja a fejét. "Ó, mily hebehurgya, véres munka ez!" Egyébként némelyik példány kifejezetten zseni. Hallottam olyan történetet, hogy a ragacsos izének a közepére helyezett diót is kizabálta egy. Apró papírfecniket rágott le egy újság sarkából, és azokat a ragacsra pakolgatva "hidat" épített magának a csalétekhez, amin biztonságban tudott közlekedni.

Újabb epizódot sikerült megnéznem a koreai doramából. A lány, aki fiúnak öltözött, hogy festészetet tanuljon, beszökött egy parkba, hogy meglesse a nőket, akik ott ruháiktól megszabadulva vigadtak, játszottak. Ehhez természetesen nőnek álcázta magát. A múltkori gésa felismerte, de nem árulta el. Aztán a nőnek öltözött, fiúnak álcázott, vagy fiúnak öltözött, de magát nőnek álcázó, már elvesztem lassan a fonalat, főszereplő elment a gésához, hogy lefesse. Megkérte, hogy dobja le a ruháit, amit az meg is tett, és határozottan izzott köztük a levegő. Ezek a koreaiak nem is olyan bénák.