2013. március 6., szerda

A Dal 2013

Namármost én direkt nem néztem, és voltam olyan mázlista, hogy még csak véletlenül sem hallottam meg egyik dal sem sehol, de tesóm azt mondta, hogy hülye vagyok, mert egyrészt ez része a mai magyar valóságnak, és az ismerőseim 99%-át ez foglalkoztatja, és nem fogom érteni miről beszélnek, ha nem szánok tíz percet a tájékozódásra. Másrészt meg van, amit érdemes lenne meghallgatnom, mert igenis, hogy jó. Szóval rávettem magam, megkerestem a Jutyúbon a döntősöket, és meghallgattam őket. Hát ööö... érdekes. Végül is, nem bánom, hogy megnéztem. Tényleg érdekes. (A döntőbe nem jutottakra nem áldoztam időt, pedig lehet, hogy kiestek jó dolgok, de majd kommentben belinkelitek, akit érdemes lenne megnézni.)
Volt mondjuk, akit nem értettem, hogy került a döntőbe, szegény Gergőnek szerintem nem volt ott helye, gyenge volt a dal és az előadás is. Tamás jobb volt, de ő meg mintha műfajt tévesztett volna. Volt régebben tehetségkutató verseny, ahol zenés színpadi produkcióhoz válogattak szereplőket, egy ilyenbe inkább el tudtam volna képzelni. Aztán volt egy duett, Szilvia és Dénes, ami nekem szintén nem tetszett, mondjuk ez színtisztán szubjektív alapon, és a döntő pörgetése közben (meghaltam volna, ha az egészet végig kell nézni, de így csak negyed óra volt), belefutottam egy beszélgetős jelenetbe, ahol a leány felnevet, és az annyira mesterkéltnek, megjátszottnak tűnt, hogy azzal részemről le is írtam őket.
Innentől kezdve a többi produkció egészen profi volt. Nekem a kedvencem, mármint előadó, Keresztes Ildikó volt. A dala történetesen nem tetszett, de az előadása, a személyisége megragadott. Mint nő is vonzó, és ettől nehéz elvonatkoztatni, de szerintem ő a legjobb, legkiforrottabb, legprofibb ebben a mezőnyben. Cserpes Laura tisztességes, szép munkát végzett. Vagy a csapata. Nem tudom, hányan dolgoztak rajta, de ez európai színvonal  Gyönyörű nő, észvesztő szőke hajjal, jó hanggal, technikás dallal, minden nagyon a helyén van. Engem nem fogott meg, de felismerem a minőségi munkát. Ez az.
A műsor felfedezettje kétség kívül Radics Gigi. Mármint az én számomra, mert én nem néztem Megasztárt. Mások már rég felfedezték, és futtatják is. A dalához videó is készült. A produkció kétségkívül megállná a helyét a nemzetközi mezőnyben is. Ha rajtam múlik, Malmőben ő képviseli Magyarországot. De még csak 16 éves (bakker, vannak volt tanítványaim, akik idősebbek nála), ezzel nem zárult le semmi, hanem még csak most kezdődik neki. Remélhetőleg. Néztem a zsűriben Rúzsa Magdit. Neki bejöttek a dolgok. Illetve a sminkje az nem igazán. De lehet, hogy csak nekem nem jött be.
A zsűri elsőnek hozta ki Kállay-Saunders Andrást. Én már azt sem értem, hogy került a döntőbe. Illetve sejtem. A problémám vele nem minőségi, bár rohadtul idegesített, hogy nem értem mit énekel. Egy dalnak a szövege is fontos, ezért illik úgy énekelni, hogy meg lehessen érteni. Amit előadott, az elég retró, de még ez se volna akkora gáz, hanem olyan "amerikás". A címe My Baby, és a stílusa is, különösen, ha a videoklipjét is nézzük, a háború előtti Amerikát idézi. Ezzel akarta a mai Magyarországot képviselni??? Hát miről szól ez az egész, ha nem erről? Persze, ő is régi motoros, apuka-anyuka színpadon dolgozik, igyekeznek befuttatni a gyereket, költik rá a pénzt. És nem biztos, hogy csak a stylist meg a videoklipp készítői kaptak belőle.
A végére hagytam Alexet. Nem igazán tudom, hogy mit gondoljak róla. Mint egy népmesében, mikor az esélytelen legkisebb fiú legyőzi a sárkányt, és megszerzi a királylány kezét. Alex mögött kétségtelenül felsorakozik majd az ország nagy része. A zsűri többször is kishíján kiejtette, és a közönség, az emberek juttatták fel a csúcsra. Csak a kicsi híja, az azért ott van, és talán paranoiás vagyok (ok, nem talán, biztosan), de nekem ez gyanús. És a dala is. Olyan kis egyszerű, tizenkettő egy tucat hang, egyetlen egy szál gitárral. Meg persze némi igen eltalált kiegészítéssel. A dob finom diszkrécióval adja az ütemet, szintetizátoreffektek, szigorúan csak amikor kell, nem tolakodóan, sőt, még egy pillanatnyi csend (!) is van benne.
Aztán az imázs. Az a borzalmas szemüveg. Szerintem semmi baja a szemének, csak jót tesz a karakternek. Mint a hülyegyerek sapka, a kinőtt nadrág, a béna zokni. A háttérben a móricka rajzok. Az internetes popkultúra kajolja az ilyesmit. És basszus, még engem is megvettek! A háttérben vokálozó szőke csaj kockás inget (!) visel, és a már-már gyanúsan egyszerű dalszövegből egyetlen szó küzdi magát emlékezetünk felszínére: a kedvesem. Zseniális! És tudat alatt ott lebeg a farkasok nevelte lány, a rozmaring, a délibáb, a tücsök, kócos haj lobog a szélben az égen táncoló felhők közt, s hét kontinenssel ölelkezünk. Nem tudom, más országokból milyen produkciók mennek, de talán még esélyünk is lesz, ezzel a médiahackkel.

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

Szerintem nagyon jól tetted, hogy nem nézted live. Túl sok volt az érdekes kategóriás "produkció".
Nem kimondottan egy Eurovizió esélyes dal, de a hangulata miatt nekem azért -akkor és ott-bejött:
http://youtu.be/F85d0SUO5GA

Anne C Oakwood írta...

Annyi időm nincs, és igazából nem is érdekel. A dalok se nagyon, de főként nem a zsűri süketelése. :)
Ez az Odett kedves, aranyos, ahogy a dala is. Több keresnivalója lett volna a döntőben, mint némelyiknek, amelyik odajutott.

Megjegyzés küldése