Szellemi tulajdon

Ma van a szellemi tulajdon világnapja. Ez alkalomból elgondolkodtam a témáról. Alapvetően két fundamentalista álláspont létezik. Az egyik szerint a szellemi tulajdon pont ugyanolyan dolog, mint az anyagi tulajdon. Az eltulajdonítása közönséges lopás. A másik szerint, bármi, amit kitalál valaki, csak újragondolása, továbbfejlesztése annak a szellemi kincsnek, ismereteknek, kultúrának, tradíciónak, nyelvnek, gondolkodásmódnak, vagyis mások gondolatainak, szellemi termékeinek, amit az illető születése óta magába szívott. Ezért aztán milyen alapon formálhatna kizárólagos jogot az ő "saját" szellemi alkotásaira?

Hazel Grace

Fecó szedte le, nála találtam a filmet. (Csillagainkban a hiba) Kíváncsiságból belelestem, aztán elkezdtem az elejétől, és végignéztem. Mikor megjelent, a könyvet is kihagytam, és a film sem igazán érdekelt, mert az ismertetők alapján eléggé nyálasnak tűnt. És semmi kedvem nem volt rákos betegekről olvasni, miután apa rákban halt meg, és én is átestem már pár kellemetlen vizsgálaton. Végül aztán egész jónak találtam a filmet. OK, kicsit szirupos volt, meg minden, de nem olyan borzasztóan, és nem volt totálisan lehangoló sem. Vagy az én ízlésem változik. A múltkor a Ha maradnék is tetszett, pedig az ilyen haldoklós történetek sosem voltak a kedvenceim.