Titkos háború?

Afelől már nem sokaknak van kétsége, hogy a világ irányításában a kormányok mögött álló árnyékhatalmaknak van a legnagyobb szerepe. A pénzügyi mechanizmusok és a média segítségével irányítanak mindent. Egy-egy hír kiszivárogtatásával, eladási hullámmal ma szinte bármelyik állam vezetését képesek lennének megbuktatni. Ez a hatalom óriási, viszont az eszközei igen durvák. Ahogy az öntvénymegmunkáló gőzkalapáccsal sem lehet kárpitosszeget beverni, ezen a módon is csak az egész földgolyóval lehet golfozni, esetleg egy-egy pénzügyi régiót tolni felfelé vagy lefelé. Persze, ahol megérintik, ott lesz a legnagyobb a nyomás. Lásd Görögországot az Európai Unión belül.

Ami engem aggaszt, hogy meglehetősen kaotikusnak tűnik a világ. Nem tudom, hogy a felfordulás valamiféle terv része, ami az ellenőrzés még szorosabbá, globálissá tételét, egyfajta pénzügyi és politikai világkormányzat kialakítását célozza, vagy pedig kezd kicsúszni az irányítás a háttérhatalom kezéből, esetleg nem egyetlen hatalmi centrum van, hanem több, és azok között, a kulisszák mögött, öldöklő küzdelem zajlik, melynek polgári áldozatai lehetünk. Ami biztos, hogy furcsa dolgok történnek. Erős államokat, Olaszországot, az USA-t, pénzügyi, spekulációs támadások érnek, és nemzetközi pénzügyi szervezetek és vezetőik ellen indulnak hatósági eljárások. Az egész olyan gyerekes pofozkodásnak tűnik, de vajon mi lehet az események mögött. Mert valami van.

Úgy tűnik Izlandon történt valami meglepő, miután a bankok kapzsisága csődbe vitte az országot. Egyes írások szerint valóságos polgári forradalom zajlott az országban, aminek során a népharag elsöpörte a politikai vezető réteget, és az emberek megtagadták, hogy velük fizettessék vissza azokat a kölcsönöket, amelyek mások zsebét hizlalták. Politikusokat és bankvezetőket állítottak bíróság elé, és ítéltek el. Izland nem egy jelentős pont a térképen, van vagy 320.000 lakosa. De ha tényleg sikerrel lerázták magukról a pénzoligarchia kamatbéklyóit, akkor ez követésre érdemes példa lehet máshol is. Hogy ezt a kormányok vagy a pénztőkések kívánságára hallgatja agyon a nemzetközi sajtó, azt nem tudom, de valószínű mindkettő érdekelt benne, mert együtt buknának.

De az sem kizárt, hogy a kormányok kezdenek ráébredni, hogy őket is fojtogatják a tőkepénzek urai, és azoknak ugyan óriási gazdasági hatalmuk van, de valójában csak igen kisszámú személyről van szó, akik csak közvetett hatalmat tudnak gyakorolni a pénz segítségével. És mondjuk ha a közvetett meg a közvetlen hatalom ütközik... képzeljük el, amint egy bankjegyet helyez valaki egy pisztolygolyó útjába. Például az IMF élén álló személy igen nagy hatalommal rendelkezik, de egy egyszerű ügyészségi határozattal rendőröket lehet küldeni érte, hogy tartóztassák le, ami után persze óvadék ellenében majd szabadlábra kerül, de a posztjáról le kell mondania, és jókora nyomást lehet rá gyakorolni egy esetleges börtönbüntetés fenyegetésével. Sőt, az utódjának a golyóit is meg lehet szorongatni, még akkor is, ha nő az illető.

Az árfolyamokra, államkötvények árfolyamára, és ezen keresztül az egyes országok anyagi helyzetére, de a tőzsdék és a devizapiac árfolyamaira is, a legnagyobb hatással a hitelminősítők értékelései hatnak. Jelenleg három nagy ilyen minősítő van, a Moody's Investor Service, a Standard & Poor's és a Fitch Ratings. Ez a "szentháromság" az egész nemzetközi piacot képes befolyásolni, miközben  mindhárom amerikai érdekeltségű. Persze ez nem jelenti azt, hogy az USA-val nem babrálnak ki szemrebbenés nélkül, amint arról már szó esett. Az EU már ébredezik, és felvetették, hogy kéne egy saját, megbízható, európai hitelminősítő intézetet létrehozni. És szerintem Kína is gondolkodik hasonlóban. Az USA két legnagyobb hitelezője Kína és Japán. Ha további leminősítések nyomán az általuk birtokolt nagy mennyiségű amerikai államkötvény veszít az értékéből, annak nem fognak örülni. És senki más, aki dollárban tartja a megtakarításait.

Az USA gazdaságát nem kicsit lendíti, hogy a dollárjuk jelenleg a világszerte, általánosan használt tartalékvaluta. Amit nem akarnak most elkölteni, jobbára ebbe teszik az államok és a cégek. Mivel megingott a bizalom, részben kezdték a dollárt átmenteni svájci frankba. Ezért az iszonyatos árfolyam emelkedés. Kína persze kezdi emlegetni, hogy jó lenne egy új, stabil tartalékvalutára áttérni. Mivel a világ gazdasági erőközpontja a tengerentúlról Kínába vándorol, ez idővel akár lehetne a kínai Jüan is. Onnantól kezdve nem Kína tartaná dollárban a tartalékait, hanem az USA jüanban. El lehet képzelni ennek a hatását a gazdasági erőviszonyokra.

Szóval a világgazdaságban nagymérvű változásokat sejtek, és biztos vagyok benne, hogy mi kisemberek fogjuk ezeknek megfizetni az árát. Hogy úgy mondjam, megingott a bizalmam a Forintban, és a hosszútávra lekötött 100e Ft vésztartalékomat felbontottam és átadtam tesómnak, hogy a sajátjával együtt forgassa meg a nemzetközi devizapiacon. Önmagában ezzel az összeggel nem tudtam voltam beszállni a játékba, de talán így én is részesülök a haszonból. Ebben is van persze kockázat, de az árfolyammozgásokat látva a magyar fizetőeszközben kevesebb fantáziát látok. Szóval ezentúl majd árfolyamokat fogok nézegetni, meg grafikonokat összevetni, és ha lezárt tranzakciókról, bruttó hozamrátákról meg hózárást követő nettó nyereségekről hablatyolok, ne lepődjetek meg.