Zöld - Fehér

Annyira bele vagyok töppedve a fordításba, hogy muszáj kikapcsolódásként valami egész mást elővennem, így érdekes, de mostanában valahogy nem olvasok zsánert. Vagy írástechnika, irodalomelmélet, vagy szépirodalom lapul a táskámban, amit buszozás közben előveszek. Így került a kezembe Umberto Eco: Hat séta a fikció erdejében című kötete, benne hat, a Harvardon tartott irodalomelméleti előadásának összefoglalójával. Nem mondom, hogy pontosan értettem az empirikus olvasó - mintaolvasó, és empirikus szerző - mintaszerző fogalompárosokat, és szegény Gérard De Nervalt az ő Sylvie c. regényével egyetemben, így olvasatlanul is megutáltam, csupán annak köszönhetően, amit Eco írt róla. (Az egész egy átláthatatlan visszaemlékezés-halmaz, egy színésznő szeretőről, meg a régi falusi lányka iránti beteljesületlen szerelemről, akinek az emlékét kergeti ma is, mindez úgy összekavarva, hogy sokadik olvasásra is grafikont kell rajzolni hozzá, hogy melyik fejezetben mikor, hol járunk a történetben és a visszaemlékezésekben.)

Didik és dédik

Ez a post majdnem nem íródott meg, mert pillanatnyilag a politika érdekesebbnek tűnt. De ha már emlegettem (és egy hűséges olvasó kérte), akkor legyen. Az eredeti tervekhez képest azonban kissé kevesebb lett benne a néprajz (nem sikerült még megnéznem a Szerelempatak című filmet) és a divat, viszont jóval több az evolúcióbiológia. Erről persze nem csak a remek időjárás, a ragyogó napsütés, hanem az én tudományos témák iránti perverz érdeklődésem is tehet. Hogy itt a tavasz, az már nem kétséges. A kertünkben mindenütt kék, fehér, nagyon sárga, halványsárga, lilás, rózsaszínes stb. "gazok" virítanak. Kék nefelejcs, jácint, nárcisz, hortenzia meg ilyenek. Hogy melyik melyik, azt ne kérdezze senki, a kék nefelejcset gyanítom a színe alapján, ezen kívül csak a rózsát ismerem fel a tüskéiről meg hogy rózsaillata van, mert a botanikai érdeklődésem az ehető növényekre korlátozódik.

Választék

Dübörög a kampány. A jobb és bal oldal politikusai éppen csak nem anyázzák egymást, ha összejönnek egy vitaműsorban. A múltkor egy baloldali, ex közvélemény-kutató a műsorvezetővel is hajba kapott, mikor az mindenáron rá akarta venni, hogy kommentálja a friss közvélemény-kutatási eredményeket, melyek a baloldal visszaesését mutatták a választási együttműködés kibővítését követően. Megmondta, hogy nem fűzne hozzá semmit az eredményhez, mert volt aki 10 és volt aki 2 százaléknyi csökkenést mért, és ez nem sokat mond, ha a baloldali szavazók nagy része jellemzően nem mer véleményt nyilvánítani, és 100 telefonos megkeresésből csak 8 felmérés lesz. A rádiós csaj erőltette a dolgot, gondolom műsort akart, a fickó meg beszólt, neki hogy ne folytasson már ilyen nyíltan KORMÁNYpropagandát, a KÖZszolgálati adásban.

Kríminális

Nem nagyon érek rá blogolni mostanában, sok a munka, hétvégeken tanítok (most is órán vagyok, feladatot oldanak meg gép előtt a tanítványok, így lopok egy kis időt magamnak), hét közben délutánonként is tanítok meg fordítok meg fát metszek meg kertet ások... Először arról akartam postolni, hogy a tavaszias időjárás milyen hatással van a szexuális fantáziánkra és az öltözködésünkre, nemtől és kortól függetlenül, és a bejegyzésnek az lett volna a címe, hogy "Didik és dédik", de ha csak ilyen ritkán írok, akkor talán kerülnöm kéne az ennyire léha témákat, és valami komolyabbat előszedni. Volt mostanában pár dolog a hírekben, ami foglalkoztatott, így inkább ezekről lesz szó.

5 év

2009 március 7-én, pontosan öt évvel ezelőtt írtam az első bejegyzést erre a blogra. (Küldtem magamnak egy emlékeztető levelet a google calendar alkalmazással, hogy ne feledkezzek el a jubileumról.) A címe az volt, hogy Szűzbeszéd, ami egyszerre utalt a születési csillagjegyemre, és arra, hogy ez az első posztom a blogon. Visszaolvasva látom, nem sokat változott azóta sem a helyzet, Kata a mai napig az agyamra tud menni, ami két dolgot jelent, mi sem sokat változtunk, illetve azt, hogy még mindig együtt vagyunk. Valahogy ezzel a bloggal is úgy vagyok, mint ővele. Néha a terhemre van, bosszankodom miatta, elegem van belőle, de az idők során hozzám nőtt, a részemmé vált, és nehéz lenne nélküle elképzelnem az életemet.

Megdönteni Hajnal Viktort

Egyelőre a verkfilmbe néztem bele, a Megdönteni Hajnal Tímeát valószínűleg kap majd egy önálló posztot, esetleg a Coming Outtal hasonlítom majd össze. Elvégre mindkettőben előkerül egy valós probléma (homofóbia, nők tárgyiasítása), és bár még nem láttam egyiket sem, vannak kétségeim, hogy mennyire sikerül ezeket a helyén kezelnie. De nem ezért kerültek bele a mai poszt első bekezdésébe, hanem egy másik közös motívum miatt. Orbán Viktorról olvasok cikkeket, melyekben úgy tűnik, nemszeretett miniszterelnökünket óhajtják megdönteni, és jó alaposan se*ggbe k*rni. (Most első ízben sikerül kiblogolnom olyan szót, amibe két csillag is szükséges. Tényleg morcos vagyok.)