Terveim a nyárra

Hála az égnek, végre megkezdem a nyári lazítást.Tegnapelőtt leadtam a fordításomat. Ami érdekes, hogy ez mostanában mindig a határidő lejártát megelőezően 2-3 perccel történik. Azóta, mióta bevezették, hogy csúszás esetén levesznek a díjazásból. Persze két magyarázat is elképzelhető a dologra. Vagy olyan zseniálisan tudom megbecsülni a több hónapos munkához szükséges idő mennyiségét, hogy csupán pár percet tévedek, vagy pedig bizonyságot szolgáltatok rá, hogy a fordítás az gáz, legalább is abból a szempontból, hogy érvényes rá a gáztörvény, és kitölti a rendelkezésére álló teret. Persze az analógia nem tökéletes, mert a gázok szeretik egyenletesen kitölteni a teret, a fordítás meg valahogy mindig besűrűsödik a végére. Az viszont stimmelt, hogy amikor még meleg is lett, éreztem, hogy egyre jobban fokozódik rajtam a nyomás.

De már megkönnyebbültem. Nem kell bejárni a suliba, és anyám kezézéről is lekerült a gipsz. Mert elesett és eltörte. Ezt mondjuk ironikusnak is találhatnám, mert amíg durván ivott, soha nem törte össze magát, és amióta nem iszik, azóta szokott lemenni a vérnyomása, hogy időnként elszédül. Ez ilyen családi dolog lehet, mert amikor riogatott a doki, elkezdtem mérni, és kiderült, hogy reggelente 70/100 alatt szoktam indítani a napot, és ha Kata felcseszi az agyamat, és majd szétdurranok, akkor felpörög 95/135-re is a vérnyomásom. Azt mondjuk nem mértem, hogy mennyi volt, mikor kiderült, hogy anyám fél kézzel nem tud főzni, és nem, a menzakaja nem jó neki, sőt még a kurva kávéfőzőt se tudja összerakni egyedül.

Mondjuk a menzát meg tudom érteni, én is inkább azt eszem, amit itthon főzünk, mert legalább tudom, hogy mi van benne. De annak nem örültem, hogy 6 hétig nekem kellett főzzek anyámra. Igaz, hogy csak kétnaponta, mert annyira azért nem volt finnyás, hogy minden nap frisset kelljen főzni. De nekem kellett bevásárolnom is, és ami a legdurvább, kénytelen voltam megtanulni kávét főzni. Ez utóbbit mondjuk simán letagadom, ha bárki felhozza. Mert a melóban én vagyok "A nő, aki nem ért a kávéfőzőhöz". Tekintve, hogy én nem iszom kávét, felháborítónak tartanám, hogy mégis főznöm kelljen. Így viszont értekezletek előtt, bulikon stb. nem kérnek meg szívességből sem, hogy csináljak kávét. Bármit felrakok vagy leszedek, ha a számítógépükről van szó, és kinyitom a sört is az ajtófélfánál, de a kávéval hagyjanak békén.

A nyár hátralévő részét úgy szándékozom tölteni, hogy nem főzök több kávét, ellenben sűrűn fogok sört nyitni, meg számítógépet telepíteni. A sört gondolom nem kell magyaráznom ebben a forróságban. A számítógéppel meg az a helyzet, hogy tesóm rá van indulva a linuxokra, és mostanában folyton az egyes disztribúciók tulajdonságairól értekezünk. Azt már nagyon vágom, hogy mi a különbség display manager, window manager és desktop environment között, de még nem tudom, melyik számomra az ideális GUI (graphical user interface). Ennek kiderítése meg némi kísérletezgatéssel, telepítgetéssel fog járni. Szerintem egyébként ez egy elég felesleges dolgog, mert bármelyik felületet megtanulja használni az ember, és aztán az lesz neki a jó, csak tesóm így akar rávenni, hogy elmerüljek a linux oprendszerek rejtelmeiben.

Nem akarok kötelező érvényű ígéreteket tenni, de nem kizárt, hogy blogolni is fogok kicsit, amit ugye az utóbbi időben nem kicsit hanyagoltam el. De hat heti anyázás közepette nem volt rá érkezésem, különösen, mivel a fordításommal is nagyon el voltam maradva. A végére olyan napi oldalszámokat produkáltam, hogy magamat is megleptem vele. Viszont ez azzal járt, hogy éjt nappallá téve ültem a monitor előtt, amitől igencsak "megizmosodott" a seggem. Szóval nyári program lesz a fogyókúra is. Tekintve, hogy az evésről nem akarnék lemondani, ez a tervem a szokásosnál nagyságrendekkel több mozgást igényel majd. Még nem tudom, mi lesz a megoldás, de gondolkodni fogok rajta a következő napokban.

Mert holnap elmegyünk nyaralni a Balatonhoz. A Balatonnal együtt jár a halzabálás, mivel abban itthon nem sok részem van, mert bár imádom a halat, élőlényeket egyikünk sem igazán szeret trancsírozni, akkor sem, ha már nem élnek, Kata anyukája meg csak karácsonykor csinál halat. Plusz van még egy szegedi halászléfesztivál a nyár végén. Szerencsére a Balaton az úszást meg túrázást is jelent, így a mozgásban nem lesz hiány. A szokásos helyre megyünk, egy ismerős nyaralójába az északi parton, így felmászunk majd a Tihanyi-félsziget és a Badacsony tetejére is.

Ez jó lesz bemelegítésnek, aztán majd itthon is tornázok meg kocogok vagy valami. Reményeim szerint. Mert elsősorban sok olvasást terveztem a nyárra. És a várható hőségben, valljuk be, ledőlni az árnyékba és olvasni, sokkal vonzóbb elfoglaltságnak tűnik a szaladgálásnál. De majd valahogy beosztom, hogy este, amikor már hűvösebb van, és nem látják a járókelők, hogy 50 méterenként megállok lihegni, elmegyek futni, napközben meg majd olvasok. A melegre való tekintettel valószínűleg pucéran, ha Fecó épp táborozni lesz. Találtam is egy ilyen dátumot, hogy július 5. a pucéran olvasás világnapja.