Blogexpert

Kaptam egy kedves felkérést, hogy nézzek meg egy nem rég indult blogot, és mondjak róla véleményt. A hiúságomnak persze jólesik, meg hízik a májam tőle, (nem dagad, azok az alkeszok,) de ez eléggé felesleges dolognak tűnik. Mert mondjuk valaki megkér, hogy mondjak véleményt arról, hogyan énekeljen. Már most vagy profi énekesnek készül, és akkor hogy jövök én ahhoz, hogy megmondjak bármit is, hiszen én nem értek hozzá, inkább vicces mint szép a hangom, a szövegeket meg folyton elfelejtem, ezért mindenfélét összeimprovizálok, és néhány embernek ez tetszik, akik szokták hallgatni a kornyikálásomat. Vagy pedig a saját szórakoztatására akar énekelni az illető, akkor meg egy tanács létezik csak, énekeljen, ahogy jólesik.

Ez egész bölcsen hangzik, akár el is küldhetném válaszlevélként, de a bölcs tanácsok a legritkább esetben szokták kielégíteni azokat, akik kérik őket. Ezért összekapirgálom minden sejtésemet a témakörben, hátha valami használhatót találsz majd benne. Persze továbbra is az általánosságok szintjén kívánok mozogni, elvégre ez egy blogbejegyzés. Meg annak semmi értelme, hogy megírjak öt kijavítandó helyesírási hibát, mert nem ezt célozta a kérés. Viszont ami konkrétumot írni mernék, az csak ennyi, mert ez az, amiben biztos vagyok. Hogy milyen stílusban, szóhasználattal, külalakkal postol valaki, abba én miért szóljak bele? Elmondhatom, hogy én nem szívesen írok le durva szavakat- Ha nem tudom/akarom kikerülni, akkor egy @ karakterrel vagy *-gal k*rvára f@szául eltorzítom őket, mert mégiscsak. No de hát én én vagyok, te meg te. Ha én bal kézzel vakarom a seggem, attól más még jó blogger lesz, akkor is, ha jobbal vakargatja.

Ráadásul én csak egy alkalmi látogató vagyok, a saját szempontjaimmal. Akkor mit számít az én ízlésem? A rendszeres olvasók véleménye a mérvadó. Őket meg vagy nem érdekli valami, akkor kár is szót vesztegetni rá, vagy igen, de akkor meg majd megírják azt kommentben. Megint odajutottunk, hogy hogy jövök én ahhoz, hogy megmondjak bármit is. Újabb hülye hasonlattal ez olyan, mint hogy hogyan kell járni. Van rá tanfolyam, de csak annak ajánlom, aki mondjuk divatmodell akar lenni. Mert közönséges halandó a járást abból a célból űzi, hogy eljusson egyik helyről a másikra. Lehet, hogy valaki borzalmasan csáléra teszi a lábait, de azt észreveszik a családtagjai, és elküldik ortopédorvoshoz. Egyébként meg, hogy járás közben jobbra-balra billegsz? Kifelé áll a lábfejed? O lábad van, vagy X? Mit érdekel? Ha gondolod, vegyél másik cipőt, fűzd át a fűzőjét, húzz csíkos helyett kockás zoknit bele. A lényeg nem ez, hanem, hogy eljuss egyik helyről a másikra.

A blogolásnak is az a lényege, hogy írj. Esetleg, hogy mások olvassanak, de ez már fakultatív. Csináld úgy, hogy neked jó legyen! Ha belefér, legyen jó másoknak is, de amíg nem professzionálisan blogolsz, ez csak másodlagos. (A professzionálisan az nem azt jelenti, hogy magas színvonalon, hanem, hogy üzletszerűen. Nem feltétlen pénzért, de... inkább mondok példát. Profi blog a vállalkozások blogjai mellett, minden reklámbevételt termelő vagy információszolgáltató blog is, pl. a mátraguzsalyasi református tekekör közösségi eseményeit bemutató blog.)

Amit induláskor érdemes eldönteni, hogy miféle blogot akarsz csinálni. Csábító az énblog, az exhibicionista nyilvános webes napló, ahol közzéteheted akár azt is, mit vacsoráztál, és másnap reggel milyet pottyantottál tőle. (Azt hiszed viccelek, de találkoztam egyszer egy bloggal, ahol valaki napi rendszerességgel beszámolt a székletéről, érzékletes leírással, fotókkal, stb.) Szóval szólhat rólad is a blog, de az viszonylag keveseket fog érdekelni, a közeli ismerősök, rokonok, barátok kedvéért csinál leginkább ilyet az ember. Vagy, hogy jól beolvasson, beszóljon, olyanokat és olyanoknak, amilyeneket és akiknek élőszóban nem mer. Főbátrak szokták ezt anonim módon, amit le lehet tagadni. Énblog nem lesz híres, illetve kevéssé valószínű. Ahhoz vagy eleve híresnek kell lennie annak aki írja, vagy pedig eszméletlenül jól kell csinálni. Hogy aki látja, találgassa, melyik közismert irodalmár írja anonim módon. :) De ez nem az én blogom kategóriája, ne kérdezd, hogyan kell ilyet.

A tematikus blog az sokkal nyerőbb lehet. Persze itt is van verseny. A 32987. keresztszemes hímzéssel foglalkozó blogot elindítani csak akkor érdemes, ha A) mindössze a saját munkáid fotóit akarod dokumentálás és az ismerősökkel való megosztás céljából közzétenni, vagy B) a többi 32986 blogból hiányolsz valamit, amit a sajátodban pótolni igyekszel, C) Mátraguzslyason laksz, és speciálisan a mátraguzsalyasi keresztszemes hímzőknek csinálsz blogot. A legjobb az, ha valami eléggé speciális dolgod van, amiben jó vagy, ami érdekel. Pl. a vasútikocsikerék-hajítás a kedvenc sportod. Eleve kevesen vagytok még az országban, és még kevesebben blogolnak ebben a témában. Azok is jobbára az eredményeikről, meg az edzés utáni sörözésekről írnak.

Csinálhatsz egy blogot, ahol bemutatod az EU-szabvány szerinti, a volt szovjet tagállamok területén használatos, és a bányász csillére való kerekek eltérő gyártástechnológiáját, és azok hatását az ideális dobásmódszerre. Nyomon követheted, hogy a csillekerék-hajítás mint olimpiai sportág bevezetésére indult Costa Rica-i aláírásgyűjtés hol tart. Közölhetsz bemutató írásokat a sportág nemzetközi nagyjairól. Azaz megpróbálhatod a témát minél teljesebben lefedni, hogy az érdeklődők elsőként a te blogodat keressék fel, ha szeretnének ezzel a sportággal megismerkedni. Hogy aki csak a saját eredményeit (dobásban és az edzések utáni sörözésben) blogolja ki, azok mind linkeljenek téged, mint a téma hiteles és érdekes forrását.

Most hirtelen ennyi jutott eszembe. Persze valószínű, ez nem sokat segít neked. De nem tudom igazából mit szeretnél kezdeni a blogoddal, nem ismerlek. Elolvastam lelkiismeretesen a bejegyzéseidet, volt ami érdekelt, volt ami kevésbé. (A Star Wars-os nyelvészetről szólót imádtam, a vuki meg a droid nyelv szépségei megragadtak engem is.) Ami esetleg hasznos tanács tellett volna tőlem, a blogillem témaköre, az hamvába holt. Elkezdtük többen, egy külön helyen, aztán nem folytattuk. De ez nagyjából józan ész, meg udvariasság. Például én most nyílt levélben válaszolok egy teljesen privát e-mailre. Természetes, hogy nem linkelek a blogodra. De ha hozzájárulsz, (e-mailben, ha kérhetem, mert kommentet bárki hamisíthat,) akkor szívesen elirányítanék másokat is a galaktikus birodalmi nyelvvizsga leírásához. :)