
A cím ellenére nem a szakdolgozatomról akarok panaszkodni. Azzal úgy ahogy, haladok. Rátértem az adatelemzésre, és egyelőre hagyom a rizsát. Az nem az én műfajom, kreatív írásban jobban ki tudnék bontakozni, de sajnos vámpíros, vérfarkasos, zombis mesére nem adnak diplomát. Tegnap estére jól kifárasztottam magam, azért jutalomból megnéztem a Mission Impossible - Ghost Protocol c. filmet. Hát, hm... izé. Lehet, hogy többet ért volna alvással jutalmazni magamat. OK, a látvány időnként nem volt rossz, különösen mikor Carter ügynöknő kitette a cickóit az indiai médiamogulnak, meg persze a nézőknek. Csak a történet... olyan klisékből összetákolt. Gyerünk, menjünk, mentsük meg a világot az őrült tudóstól! És persze a bombát természetesen a legutolsó pillanatban fogjuk leállítani. Aminek ugye már rég fel kellett volna robbannia, több kilométer magasságban. Ja, és egy ballisztikus rakéta hajtóműve addig üzemel, amíg eléri a röppálya csúcspontját. Utána már szabadon esik. Tehát lefelé jövet nem lángol a farka.