Remegő lábbal álltam a falnak támaszkodva, talán össze is esem, ha Zsuzsi nem támogat el az ágyig. Mondtam, hogy kicsit később vallathatna is, mire kész volt azonnal megbilincselni, de mondtam, hogy az sajnos nem fog összejönni. Biztos nem emlékszik rá, de nyolcadikban egyszer mulasztottam egy napot a suliból, mert reggel játékból a radiátorhoz bilincseltem magam, és nem volt meg a kulcs. Anyának be kellett mennie érte a munkahelyére, aztán hazaszaladnia, hogy kiszabadítson, de akkorra már a második óra is elkezdődött, így inkább igazolást írt nekem. Azóta a bilincset bent tartja a fiókjában, és szerzett hozzá két tartalék kulcsot is. Ami jól jött, mikor három éve az enyhén spicces osztályos főorvost valaki a székhez bilincselte, és eldugta a kulcsot.
Közben kissé magamhoz tértem, és könyörögni kezdtem neki, hogy ne vigyen be, nem akarom, hogy lecsukjanak, bármire hajlandó vagyok. Meg is ismételtem, hogy "bármire", jelentőségteljes pillantással a sliccére, és megnyaltam a szám szélét. Megállt az ágy mellett, én felültem. Kikapcsolta a nadrágon az övet, egyik kezével lehúzta a cipzárat, a másikkal belenyúlt fent, és kidugta a mutatóujját a sliccén. Lefelé tartotta, majd miután puszilgatni kezdtem, szép lassan kinyújtotta, és vízszintesig emelte. Már ekkor nagyon nevettünk, de aztán még a hajamba is markolt, és magához húzta a fejem. Én tövig bekaptam az ujját, kicsit szopogattam, aztán megharaptam. Jajgatott, és könyörgött, hogy ne harapjam le, nem tartóztat le, csak kíméljem meg a férfiasságát.
Dőltünk végig az ágyon, a végén én kínomban már vinnyogtam, Zsuzsi a könnyeit törülgette. Mikor sikerült abbahagynunk, felemeltem a mutatóujjam, és megmozgattam. Ismét kibuggyant belőlünk a röhögés. Ezt még párszor előadta valamelyikőnk, a végére nekem már fájt a hasam, ő meg majdnem bepisilt. Le is izzadtunk rendesen, így kibújtunk a jelmezekből, és elmentünk, hogy lezuhanyzunk. Amíg elment vécére, behoztam anyától a cédésmagnót meg a gyertyatartót. Valami newage zene volt benne, tengerhullámzás, pánsíp és fuvola, gondoltam, jó is lesz. Meggyújtottam két gyertyát, lekapcsoltam a lámpát, és épp megengedtem a vizet, mikor belépett Zsuzsi. Gyanakodva nézett, hogy mire készülök, de mondtam, hogy irány a kád, és lazítson.
Adtam neki pár csatot, hogy feltűzhesse a haját, aztán beleült a kádba. Illatos fürdősót szórtam a vízbe, majd a vállánál fogva finoman hátranyomtam. Kértem, hogy hunyja le a szemét. Elzártam a hideget, csak meleget engedtem, óvatosan a kád oldalára, nehogy leforrázzam. Körbe mozgattam a zuhanyfejet, hogy mindenütt egyformán meleg legyen a víz. Csak addig engedtem, hogy félig lepje el, de a combja, a hasa és a melle kint legyen a vízből. Azután masszázsolajat öntöttem a tenyeremre, szétkentem, és nekiálltam finoman simogatni, ahol nem lepte el a víz.
Egy idő után mélyet sóhajtott, és ereztem, ahogy ellazul a tenyerem alatt. Csöpögtettem egy kis olajat a combjára, a hasára, majd felfelé, a két mellére. Óvatosan szétkentem rajta, először csak egy ujjal, majd az ujjaim hegyével, végül a tenyeremmel. Mikor a nyakához, majd az állához értem, oldalt hajtotta a fejét, és a tenyerembe simította az arcát. Végighúztam a mutatóujjam hegyét a vállán, a kulcscsontján, majd le a két melle közt a köldökéig. Sóhajtott és megnyalta az ajkát. Körberajzoltam a két mellét, egyre szűkülő nyolcasokat írva a mellbimbói köré. Megcsodáltam telt kebleit, a kerek bimbóudvart, ami akkora, mint egy 25 centes. (Tudom, mert néhány héttel később rátettem egyet, tényleg pont akkora.)
A hasán és a combján folytattam a simogatást. Körberajzoltam a köldökét, a két térdét. Aztán vissza felfelé a combjain, a hasán át a melléhez és a nyakához. A teste időnként finoman megrándult, a víz hullámzásából lehetett látni. Akkor teljes tenyérrel kezdtem simogatni. Előbb éppen csak érintve, aztán egyre erősebben, szinte már inkább masszírozva, mint simogatva. Most már nem hagytam ki a mellbimbóit sem. A víz egyre jobban hullámzott, Zsuzsi lélegzete szabálytalanná vált. Időnként levegő után kapott, máskor meg mélyet sóhajtott. A bőre kipirosodott, a mellbimbói ágaskodtak.
Ismét elindult lefelé a kezem, de ezúttal nem hagytam ki az ölét sem. A tenyerem helyett újra csak egyetlen ujjal simogattam. Végigsimítottam a combja tövén. Megremegett az egész teste, a víz halkan loccsant egyet. Fogtam az olajat, és lassan csepegtettem belőle az ágyékára. Cirógattam, körberajzoltam a láthatatlan bikinivonalát. Nemrég szőrteleníthetett, mert sima volt mint egy márványgolyó. Egy ujjal, finoman szétkentem az olajat, majd egyik kezem a szeméremdombjára borítottam, a másikat meg a mellére tettem. Éreztem, ahogy a tenyeremnek feszíti magát fent és lent is. Megmarkoltam, és enyhén megszorítottam. Meglepett hörgés volt a jutalmam.
Összeszorított ujjaim hegyével körkörösen masszírozni kezdtem a köldöke alatt, majd lassan elindultam lefelé. A szeméremdombjánál a körökről átváltottam az egyenes mozdulatokra.Szétnyitott ujjaim közé fogtam a nagyajkait, majd finoman összeszorítottam. Ezt addig csináltam, míg a víz halkan locsogni kezdett, és a hullámok is simogatták körben a testét. Akkor becsúsztattam a középső ujjam a szeméremajkai közé. Felkiáltott, és összeszorította a combjait, satuba fogva a kezem. Megmarkolta a karom, így aztán végképp leszűkült a mozgásterem, csak az ujjam utolsó percét tudtam behajlítani. De ennél többre nem is volt szükség. A csípője hullámzott, a víz hangosan locsogott, nagyokat csobbant, és kicsapott a kádból.
13 megjegyzés:
Egyre izgalmasabb és mozgalmasabb ez az óév-búcsúztató (^_~)
Remélem jól haladsz a fordítással. Egészen érdekesnek találtam a Legenda elejét, ha befejezem a mostani olvasmányaimat, azt hiszem nekiállok, hogy jobban is megismerjem June és Day történetét :)
R
Hát ööö... úgy érzem, kezd kissé egysíkú lenni a történet, a szexjelenetek közé kéne valami cselekmény is. :) Azt hiszem Clara főnővér anyukáját össze kéne boronálnom egy szülész orvossal, és Zsuzsi családjával is megismerkedhetnénk, plusz Clarának az unokatesói... bár abból megint csak szex lenne. :)
A Legendából kicsit hiányoltam a történelmi hátteret, hogy hogyan alakult ki ez a furcsa világ. A Prodigyben most kaptam pár választ, és tovább bonyolódnak a dolgok. Izgatott vagyok én is, mert csak egy-egy fejezettel olvasok előrébb, mint ahol a fordításban járok.
Gondolatban el is játszottam vele, hogy mi történne, ha a kedves mama hirtelen hazajönne (a dokival karöltve), az uncsitesók meg telefonálnak, hogy hamarosan felugranának, mert annyira uncsi a buli, ahol éppen vannak ... :))
Lehet, hogy érdemes lenne a Prodigy-t is megvárnom és akkor az egészet folyamatában is olvashatom. :)
R
Mama ügyeletben van, onnan nem szokás csak úgy elszaladni, uncsitesók meg pár állammal arrébb, és szeretnék olyan részeket is, ahol nem a szex dominál. :) Mondjuk, ez nem tudom mennyire találkozik az olvasói igényekkel. :D
Már pont azon morfondíroztam, hogy mostanában elég éhes lehetsz. :P
Én szinte mindig. :) Bár nem mondom, hogy csillapíthatatlan az "éhségem", fogalmazzunk úgy, hogy "jó étvágyam van". :)
A történetet meg a visszajelzések terelgetik. A családi viszonyok ismertetésénél megkaptam, hogy "húzom mint a rétestésztát", azt viszont senki nem írta, hogy "ezek már megint csak dugnak?". :P
Majd úgy jársz, mint a nagypapa meg az unoka a szamárral.:)
Azt hiszem, inkább kötök egy csomó szalmát a szamár farkára, meggyújtom, és hagyom, hogy arra szaladjon, amerre akar. :)
Nem félsz az állatvédőktől?
Most jöttünk meg a húsvéti nagybevásárlásból, sík ideg vagyok, az nekem mindig akkora stressz, ha Katával kell boltba mennem, szóval most nem ajánlott bekopogni hozzánk egy harcos állatvédőnek se, mert egyszer csak az is azt veszi észre, hogy egy lángoló szalmabála lóg a farkán. :) (Igazi szamárral csak egy hasonlatban tennék ilyet, de ez a védelem nem illeti meg azt, aki most még jobban felcseszi az agyam.)
Értettem
Mikor jön a következő rész? :)
Már elkezdtem, de közben fordítok, meg php ismertetést tartok a fészbukon. :)
Megjegyzés küldése