Az osztrák alkotmánybíróság úgy döntött, hogy a hatályos alkotmányból levezethető a férfi-nő hagyományos felosztásba be nem sorolható nemi identitással rendelkezők azon igényének jogossága, hogy ezt az identitásukat az anyakönyvben is rögzíttethessék. Azaz Ausztriában bevezetik a harmadik nemet. A tavaly novemberi, hasonló német döntés után már Ausztriában is lehetőség lesz rá, hogy az alternatív nemi identitás hivatalosan is elismertethető legyen. Hogy mit írnak majd a kérelmezők személyi igazolványába, arról még a parlamentnek döntenie kell, az alkotmámybírák csak javaslatot tettek az "eltérő", "köztes" vagy "nyitott" kifejezésekre.
Az interszexualitás eredendően biológiai jelenség. Az emberek 0,5-1,7%-a úgy születik, hogy nem sorolható be a tipikus fiú vagy lány kategóriába, vagy pedig mindkettőnek megfelel. Ez lehet hogy csak a kromoszómák szintjén nyilvánul meg, külsőre teljesen normális férfi vagy nő lesz valaki, de nem XY vagy XX a nemi kromoszómaképlete (hanem XXY, XYY, XXX, X, XX/XY stb.). Lehet, hogy az eltérés hormonális, sőt akár a nemi szervek szintjén is megjelenhet, aminek legismertebb formája, a hermafroditizmus. De ez csak a biológiai nem, ettől meg kell különböztetnünk a nemi identitást és a szexuális irányultságot, ezek pszichológiai jellemzők.
A legegyszerűbb eset, amikor valaki XY vagy XX kromoszómákkal rendelkezik, a környezete egyértelműen fiúnak vagy lánynak azonosítja, és ő is ugyanígy látja saját magát, plusz kizárólag az ellenkező nem tagjai iránt érez szexuális vonzalmat. Ez a normális, a szónak az átlagos, szokásos jelentésében, nem pedig kizárolagosan elfogadható értelemben. De előfordul, hogy valaki felnőve nem ahhoz a nemhez tartozónak látja önmagát, ahová születésekor sorolták (ciszneműség), ekkor azt mondjuk, hogy ő transznemű. Ezen belül, ha az ellenkező nemhez tartozónak érzi magát, akkor transzszexuális, ha nem tudja magát besorolni a két nem egyikéhez sem, akkor interszexuális. (A transzvesztita olyan ember, akinek nincs baja a születéskor hozzárendelt nemével, azaz cisznemű, csak az ellenkező nem ruháit szereti viselni.)
Megesik az is, hogy valaki nem kizárólagosan az ellenkező neműek iránt érez szexuális vonzalmat. Ha egyébként azon nemhez tartozónak látja önmagát, ahová születésekor sorolták (cisznemű), és a saját neméhez vonzódik, az a homoszexualitás, ha mindkét nem vágyat kelt benne, az biszexualitás. Ha minden nemi identitás vonzza, beleértve a nem ciszneműeket, az pánszexualitás vagy omniszexualitás. Aki nemtől függetlenül, senki iránt nem érez szexuális vonzalmat, az aszexuális. Az autoszexuálisnak vannak testi vágyai, de elvan a maszturbálásal, partnert nem kíván a szexhez.
Ha azt hiszed, hogy ez bonyolult, akkor figyelj! A szexuális, testi vonzalomtól meg kell különböztetnünk az érzelmi vonzódást, a romantikus vágyakat. Lehet, hogy valaki sohasem kívánja a szexet, de attól még képes szerelemre lobbanni. Ha kizárólag ellenkező nemű partnerbe szeret bele, akkor ő heteroromantikus aszexuális. (Vagy ha csak ritkán, bizonyos körülmények közt érez szexuális vágyat, akkor szürke aszexuális is lehet, semiszexuális, demiszexuális, de ezt most nem részletezem, olvasd el a linket.) Gyakorlatilag amilyen ...szexuális csak létezik, mindnek megtaláljuk a romantikus párját (homoromantikus, biromantikus, pánromantikus stb.).
De a java még csak most jön! Képzelj el egy transzszexuálist, aki nőnek született, de felnőve férfinak érzi magát, ugyanakkor (nőies) férfiak iránt vonzódik. Vagyis a saját szempontjából homoszexuális de heteroromantikus transzférfi, a környezete pedig hajlamos lesz fiúsan öltözködő, heteroszexuális de homoromantikus nőként azonosítani, akinek az a perverziója, hogy homoszexuális férfiak (valójában transzférfiak iránt érdeklődő heteroszexuális transznők) iránt vonzódik. Azt hiszed, hogy ez valami vicc? Akkor még nem hallottál El Kazovszkijról, aki így írta le az identitását: „Egy számomra furcsa női testben élő férfi vagyok, s hogy még bonyolultabb legyen, olyan homoszexuális férfiember vagyok, aki számára a vonzerőt a nagyon lányos, fiatal fiúk jelentik, akiket én tulajdonképpen nőnek látok, és mint nőket szeretem őket.”
Ez már olyan szinten bonyolult, hogy még az LGBTQIAPWXYZ+ közöségen belül sincsen rá megnevezés. Ezért szeretem az egyelőre magyaríthatatlan queer szót, amibe beleértendő minden nem ciszheteró (vagyis az u.n. normálistól eltérő) identitás. De a lényeg, hogy a paletta borzasztóan színes (nem véletlen a szivárvány a queer mozgalmak jelképe), rengeteg különböző identitás létezik, amihez képest az osztrák törvények most lehetővé teszik a nemi identitásra utaló férfi, és nő meghatározás melett egy inter (vagy valami hasonló) bejegyzését is. Ha ezt nézem, akkor ez egy nagyon szűk gyűjtőfogalom az összes nem-bináris (genderqueer) identitás számára, ha azt nézem, hogy a lakosság 1%-ának sem áll majd ez a személyi igazolványában, akkor ez egy igen nyitott és elfogadó hozzáállás.
Ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni a jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) véleményét sem, miszerint a szabadon megválasztható nemi identitás számos problémát felvet, például a hadkötelezettség vagy a nyugdíjkorhatár tekintetében. Amire természetesen nem az lehet a megfelelő válasz, hogy ne lehessen nemi identitást választani, hanem férfiak, nők (és interek) számára egyenlő elbánást és jogokat kell biztosítani. Magyarországon alapvetően egyforma a nyugdíjkorhatár (eltekintve a nők 40-től), és pl. Izraelben a hadkötelezettség kiterjed a nőkre is.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése