Öntet a gombócra

Elszaladt velem a ló. Egy korábbi bejegyzéshez túl hosszú kommentet írtam. Ezért aztán csináltam belőle egy új bejegyzést. Nem volt mögötte koncepció, tervezés, egyszerűen csak így sikerült. Gyanús, hogy kereken 20 pontig jutottam, biztos a tudatalattim, a matekos agyam tehet róla, hogy nem 17 vagy 22 lett. Pontosabban 20+1. Ha misztikus hangulatban még egyet hozzáteszek, akkor a tarot hatását emlegethettem volna. Persze ahhoz bele kéne keverni a lapok jelentéseit, de az elég munkás dolog. Amire most tuti nem szántam volna időt. Ezt sem nézem át, csak bekopizom, mert nincs energiám mojolni vele. Majd egyszer írok valami összeszedettebbet is.

Egy szakítás kiheverésének lépései

0) Vége Felfogtad, hogy vége. Ez olyan, mint egy univerzum halála, mikor a teljes világegyetemed egyetlen óriási fekete lyukba omlik össze. Minden megszűnik, teljes nihil. Ugyanakkor a kegyelem állapota is. Annyira semmi vagy, hogy szenvedni sem tudsz, mert nincsenek hozzá viszonyítási pontjaid, hisz azok is megsemmisültek.

1) Homály A totális sokk állapota. Alapvető életfenntartó funkcióid nem működnek. Szakadékba hajthatsz, bemászhatsz a rácson át az oroszlánhoz, vagy huzamosabb ideig elfelejthetsz ételt-italt magadhoz venni. Még mindig nem fáj, egyszerűen csak nem működsz megfelelően.

2) Agónia Haldokolsz, de nem halsz meg. Az istennek se. Pedig szeretnél. Mert az is jobb volna ennél. Mert most már fáj. Nagyon.

3) Fásultság Rájössz, hogy nem fogsz meghalni. Megy tovább az élet. Ez kellemetlen gondolat, mert valamit csinálni kéne. Érzed, hogy kéne, de képtelen vagy.

4) Eszmélés Tudatosulnak az életfunkcióid. Feltűnik, hogy képes vagy levegőt venni. Beszívni a levegőt kínzó fájdalom nélkül. Kifújni, anélkül, hogy zokogásban törnél ki.

5) Robot Rutinteendőket képes vagy ellátni. A kreativitás még zérus, de már embernek tűnsz. Kávét főzöl, bevásárolsz, sürgős levelekre válaszolsz, elvégzed a munkád.

6) Romeltakarítás Megemelkedik az igényszinted. Bekapcsolod a mobilod, kikapcsolod a tévét, összeszeded az ágy és a fotel körül mind az ezer használt papír zsebkendőt, elmosogatsz, szellőztetsz, porszívózol, lecseréled a csokimaszatos ágyneműt.

7) Kommképesség Eszedbe jut, hogy léteznek emberek, akikkel a múltban valamiféle információcserét folytattál. Rövid válasz e-maileket küldesz, és sms-eket. Életjeleket adsz.

8) Visszailleszkedés Önszántadból találkozol emberekkel. Még nem tudsz beszélni „a dologról”, de meghallgatod a másikat, és elmondod, mi történik veled mostanában. Szigorúan csak az „azóta” történt dolgok, és csak az események, semmi belső megélés.

9) Bulizás Megjelensz társaságban, szórakozóhelyeken. Állítólag valaki már látott mosolyogni is. Egyelőre még zárkózott vagy, de látszik az igyekezet, hogy nyissál.

10) Megnyílás Beszélsz „Róla”. Arról, hogy mi történt, és, hogy élted meg. Egyelőre csak tömören, vázlatosan, szemérmesen és visszafogottan.

11) Kitálalás Egy bizalmasodnak. Mondhatni ráöntöd, rázúdítod. Nyomdafestéket nem tűrő szóhasználattal. Mondasz „Rá” kígyót is és békát is. Megkönnyebbülsz.

12) Öntudat Rájössz, hogy te „áldozat” vagy, és nem „vesztes” vagy „vétkes”. Neked jogod van a létezéshez, a boldogsághoz, ahhoz, hogy élvezd az életed. Aki ezt megpróbálta elvenni tőled, az dögöljön meg. De legalább is kapja be. Egy lóét.

13) Tombolás Lehet botrányos lerészegedés, vagy kényszeres vásárlás. (Átmeneti alkoholizmus vagy shopaholizmus.) Utána mindig megbánod, rosszul érzed magad. Fáj a fejed, bűzlik a szád, vagy hányingered van a rikító, ízléstelen és kényelmetlen daraboktól, amiket hordanod kéne, ha már megvetted őket. De inkább csinálsz egy egynapos léböjtkúrát, elrejted az összes új cuccot a szekrény mélyére.

14) Bizonyításkényszer Magadnak, (és másoknak, (főképp „Neki”)) megmutatnád, hogy „túl vagy”, és kész vagy egy újabb kapcsolatra. Persze ez nem így van. Ezért rutinosan elszúrod. Mentséged van, kijöttél a gyakorlatból. Ha nem sikerül, mert a másik is benne van, (és vak és süket a jelekre,) és összejön valami, akkor mindkét részről, rövid úton dühös csalódás a vége. Egyikőtök sem azt kapta, amit remélt. Te nem „Őt” kaptad vissza, ő meg nem „vágyott ajándék” volt, hanem „akciós helyettesítő termék”.

15) Közömbösség Beleunsz, belefáradsz, nem érdekel. Viszont eszedbe jut, vannak az életben más, érdekes dolgok is. Elolvasol egy könyvet. Ami régen tetszett. Most új szemmel nézel rá. És más dolgokra is. Vagy egy olyat, amit rég szerettél volna, de nem volt időd. Közben érdekes dolgok jutnak eszedbe. Kicsit fel vagy villanyozva, de aztán a napi rohanás, az áradat lenyomja a fejed a víz alá.

16) Szépérzék Azért időnként kibukkan a fejed, levegőhöz jutsz, és észreveszed, süt a nap. Meg ilyenek. Képes vagy örömödet lelni dolgokban. Érdekelni kezd a Zen filozófiája. Tetszenek az egyszerű és szép dolgok. Ilyen tárgyakkal veszed körül magad, így öltözködsz. Immáron ízléssel és mértékkel.

17) Keresés Hiányérzeted van. Lenyugodtál, élvezed az apróságokat, jól érzed magad a bőrödben. De a sok szépet, amit észreveszel a világban és magadban, szeretnéd időnként megosztani valakivel. Gyakrabban jössz össze a barátaiddal, de érzed, nem elég. Időnként elmélázol, ismeretleneken felejted a pillantásod. Eleinte zavarba jössz, mikor kérdőn rád néznek, de aztán inkább rájuk mosolyogsz.

18) Tapogatózás Társaságba jársz, nyilvános helyekre. Szóba elegyedsz félig idegenekkel, akiket az ismerőseid mutatnak be. Jókat beszélgetsz, többségüket szimpatikusnak találod. Téged is nagyon kedvesnek tartanak. Keresik a társaságod. Népszerű vagy, jól érzed magad. Esténként azért kicsit szomorúan fekszel le. Egyedül. De ez inkább nosztalgia, mint bánat.

19) Remény Közös programot beszélsz meg valakivel. Csak ti ketten. Még nem igazán randi. Csak jól érzitek magatokat együtt, van miről beszélgetnetek. Miközben az egyikőtök mondja, a másik bólogat. Átveszi a szót és folytatja. Néha befejezitek egymás mondatait, ha a másik keresi a szavakat. Gyakran összemosolyogtok. Mikor elbúcsúztok, dúdolva mész hazafelé. Tánclépésben. Azt mondod, nincs rá okod, de azért boldognak érzed magad.

20) Új kezdet Azt veszed észre, ha együtt vagytok, az is jólesik, ha csak hallgattok. És ez egyre gyakrabban esik meg. Ha véletlenül egymáshoz értek, az jól esik, bár kissé zavarba is jöttök. Egyre gyakoribb a szándékos kontaktus. Kézbe adtok valamit, nevetéskor egymás térdét csapkodjátok, oldalba bökitek a másikat, „te, nézd már!”, a padon összeér a karotok, de nem bánjátok. Aztán egy este, félhomályban vagy sötétben beszélgettek. Egyre közelebb kerültök egymáshoz. Beszéltek valamit, de a szavak mintha nem hordoznának jelentést. Legalább is nem fogsz fel belőlük semmit. Egyre közelebb vagytok, és egyikőtök sem húzódik el. Ki tudja hogy történik, de valahogy megcsókoljátok egymást.