Hétpettyes titok

Fecó berohangált a szobámba, kérdezgetni, hogy lehet-e már tölteni a Life (Életfogytig zsaru) 2. évad 5-6. részeket, meg az USB kulcsáért, meg azért, hogy megölelgessen. Én meg ilyenkor csukogattam le a Word ablakot. Aztán már inkább én mentem ki hozzájuk, mikor elindultak, hogy még átnézik a holnapi leckét. Közben valami mozgást láttunk a falon, a plafonon. Egy apró árny mozgott ide-oda. Néztük, hogy milyen repülő szörnyeteg lehet, és meg is pillantottunk egy katicát. Mondtam, hogy nagyon jó idő van, hogy ez ilyen élénk, de Fecó azt mondta, most tanulták környezetből, hogy a katicák télen is járnak, bírják a klímát. Okos ez a gyerek. És végre elmentek tanulni.

A Wordöt azért dugdosom előle, mert éppen egy szexjelenetet próbálok meg összehozni. Nagyon kínlódom vele, mert egyszerre szeretném izgatónak és kissé blazírtnak a leírást. Ahogy az Szájmonhoz illik. Az nem okoz semmi nehézséget, hogy hetero szexjelenetet fantáziáljak össze, de ez a stílus nem akar összejönni. Egyébként arra jöttem rá, így írás közben, hogy az előjáték az előjáték. Talán két pasiról kicsit nehezebben tudnék írni, de ha legalább az egyik szereplőnek van cicije, akkor egészen jól el tudom képzelni a szituációt. Hol az egyik, hol a másik figura szemével nézve a jelenetet. Persze, ez csak a mozi, leírni nehezebb.

Fészbukon emlegettük a Védett férfiakat. Gondoltam, hogy belelapozok némi ihletért, de aztán elvetettem, mert többségében bírósági jegyzőkönyvek, újságcikkek vannak benne a szexről, illetve olyan jelenetek, ahol a hangulat egészen más, mint amit én akarok összehozni. De nem kizárt, hogy mostanában elővegyem ezt a könyvet, mert Merle írásaiból érdemes tanulni. Azt csodálom ahogyan az elzártság atmoszféráját megteremti, és a nézőpont karakter érzelem- és gondolatvilágát kibontja. És mindezt képes egy viszonylag tárgyilagos stílusban elővezetni. Zseniális.

Most szünetelek kicsit, le kellett állnom, mert azt vettem észre, a leírásban a szexről áttértem a geometriára. Persze lehet, a végén mégis ez lesz a megoldás, ennél blazírtabb dolog most nem jut az eszembe, de talán az agyműködésemben mégis valami rendellenességet jelez a dolog. Ilyenkor nem árt kissé távolabb lépni a témától, és átgondolni, sőt elemezni a problémát. Szintén a fészbukos társasággal olvasgatjuk Orson Scott Cardnak a "Characters and Viewpoint" c. könyvecskéjéből fordított anyagot. Én valami mélyebbet vártam, de azért az sem utolsó, hogy a problémának valamiféle összefoglalását adja. Ezt én is megtehetem a szexjelenettel.

Ilyet írni alapvetően két szempontból okozhat gondot. Egyik a használandó nyelvezet, hogy milyen néven nevezzük az egyes szerveket. A másik meg a cselekmény, hogy mi történjen, és az milyen részletesen kerüljön leírásra. Az első pont szokott a zűrösebb lenni. A forrón lüktető rések és nyílások meg a meredező erekciók emlegetése eleinte mulatságos, aztán inkább idegesítő. Ha meg nem modoros, akkor vulgáris lesz, ha az erektől duzzadó göcsörtös rúd a lucskosan tátongó lyukba hatol. Punci, farok, esetleg pénisz tökéletesen megteszi. Nem kell felvonultatni a szinonimaszótárból a teljes cikkelyt. És a cselekmény. Nem kell egy pornófilm szokásos forgatókönyvét végigvenni, néhány pózt és testnyílást nyugodtan ki lehet hagyni. És elég jelezni bizonyos dolgokat, utalni rájuk. Nem kell a cuppogó, nedves hangok leírásával és a behatolás pontos szögével szöszmögni. Szerintem.