Imádom, mikor egy kolléga, akinek elméletileg az is dolga, hogy szűrje a világ eseményeit, és a gyerekek számára befogadható formában tálalja azokat a tanítványai elé, rápillant egy internetes hírre, és aztán vad mendemondákat terjeszt. Szerencsére sikerült időben megállítani. Felismerte mekkora égés így mellényúlni a dolgoknak, gyorsan elhallgatott. Egyetlen esetből nehéz leszűrni, hogy pusztán figyelmetlen volt, szégyellni valóan műveletlen vagy ez a rasszista gyűlöletkeltés vaksága. De egyik sem mentség arra, hogy valaki összekeverje a szezont a bozonnal. Szóval elmondanám, hogy az Ákos az nem az Imre. Mentségül nem, de magyarázatul szolgál, hogy ők ketten nagyjából egyidősek, mind a kettő zsidó, mind a kettő író, és mind a kettő Kertész. (Az író a foglalkozásuk, a Kertész meg a nevük. Nehogy ezt is sikerüljön összekeverni.) Csak az egyik a "Sorstalanság"-os Kertész, a másik meg a "Sikátor"-os, "Makra"-s, "Családi ház manzárddal"-os, "Zakariás"-os Kertész.
Ha ezt rendbe tettük, utána beszélhetünk arról, hogy mit írt az Ákos:
„A magyar genetikusan alattvaló. József Attila talált mentséget: „ezer éve magával kötve, mint a kéve sunyít, vagy parancsot követ.” De ez nem mentség arra, hogy a magyar a legsúlyosabb történelmi bűnökért sem érez egy szikrányi lelkiismeret furdalást, hogy mindent másra hárít, hogy mindig másra mutogat, hogy boldogan dagonyázik a diktatúra pocsolyájában, röfög és zabálja a moslékot, és nem akar tudni róla, hogy le fogják szúrni. Hogy se tanulni, se dolgozni nem tud és nem akar, csak irigyelni, és ha módja van legyilkolni azt, aki munkával, tanulással, innovációval viszi valamire.
Ma már a második világháború borzalmaiért, a Holocaustért egyedül a magyar a felelős, mert a magyar nép az (a német néppel ellentétben), amelyik se be nem vallotta, meg nem gyónta a bűneit, se töredelmes bűnbánatot nem tanúsított, se meg nem fogadta, hogy soha többé, se bűnbocsánatért nem esdekelt.”
Ma már a második világháború borzalmaiért, a Holocaustért egyedül a magyar a felelős, mert a magyar nép az (a német néppel ellentétben), amelyik se be nem vallotta, meg nem gyónta a bűneit, se töredelmes bűnbánatot nem tanúsított, se meg nem fogadta, hogy soha többé, se bűnbocsánatért nem esdekelt.”
– Kertész Ákos. Nepszava.com, 2011. augusztus 29.
Nos, a szöveg érthető módon kicsapta a biztosítékot néhány embernél, de azért mielőtt nagyon nekirontanánk, érdemes volna elolvasni az egész írást. Egyes állításaival lehet vitatkozni, egyet nem érteni, de ha megvizsgáljuk az egésznek a szellemiségét, akkor messze nem "magyargyalázás", "hazaárulás" van benne, hanem az országért és a népért dühös elkeseredettséggel haragvó író keresetlen szavai. Lehetett volna óvatosabban, politikusabban megfogalmazni mindezt? Persze, lehetett volna. De ez úgy mond csak a "casus belli", az ürügy a támadásra. Nem ezzel került az író sokaknak a "bögyébe". Aki ilyeneket ír, az mindenképpen "kihúzta volna a gyufát" előbb vagy utóbb. Ha van rajta sapka, akkor azért, ha nincs rajta, akkor meg azért.
Ez az egész ügy kísértetiesen emlékeztet engem az "Őszödi beszéd"-re. Egy kiragadott részletet, a szövegösszefüggések nélkül nagyon másképp is lehet magyarázni. És akinek ez érdeke, az meg is teszi. És van egy jókora birka tömeg, amely talán csak tunya utánajárni a teljes igazságnak, és megy a vezérkosok után. Kíváncsi vagyok, mit csinál a vezérürü és a nyáj, miután nyilvánosságra került a WikiLeaksen egy érdekes orbáni szöveg, melyből kiragadunk egy részletet: "ne figyeljenek arra, amit a megválasztásomért mondok" [pay no attention to what I say to get elected] Itt aztán nézegethetjük a kontextust! Ezt azt jelenti, amit. Ha Gyurcsányt elítélik azért, mert azt mondta, hogy a múltban hazudott, de megbánta, és úgy véli nem szabadna tovább hazudozni, vajon mit érdemel Orbán, aki azt mondta, hogy hazudni fog a jövőben is, de ez rendjén van, nem kell vele foglalkozni, de persze ezt majd újabb hazudozással letagadja. Szóval mi van a bagollyal meg a verébbel, a szálkával meg a gerendával?
A "Kertész ügy" kapcsán jelentek meg gondolatok pro és kontra. Ez helyes. Aki tájékozódni szeretne, lásson szempontokat innen is, onnan is. Aztán alakítsa ki a saját véleményét. De ha csak az egyik oldal véleményét ismerjük meg, aztán kritikátlanul egyetértünk vele, akkor pont olyanok leszünk, mint akikről Kertész Ákos ír. Hogy ez az írás is "része írói munkásságának"? Nos ez így van, de szerintem erre nem lehet büszke. A szöveg érzelmekkel átszőtt, de nem igazán tanító jellegű. Viszont megosztó, és politikai ideológiáktól terhes. A holokauszt témát sem igazán értem, hogy hogyan kerül bele, ráadásul az állítása cáfolható. Magyarország "bűnbánatot gyakorolt", emlékhelyeket hozott létre, emlékműveket, Terrorházát stb. és tudtommal jóvátételt, kárpótlást is fizetett a háború után meg később is, államoknak is meg a hozzátartozóknak is.
Hogy ismételjem magam, mentségül nem, de magyarázatul szolgál erre Kertész Ákos zsidó volta. Ugyanakkor, ha részleteiben nem is értek egyet az írásával, az egészből kicsendülő aggodalmával, felháborodásával igencsak tudok azonosulni. Aki pedig a díszpolgári címét, a Kossuth-díját akarná visszavonni, az kapja be! Akármit is írna, néhány bekezdés nem törölhet el köteteket. Kertész Ákos írói nagyságát nem lehet csorbítani ilyesfajta perpatvarral. Uff, én beszéltem.
6 megjegyzés:
Kedves AncsaT!
„A zsidó genetikusan alattvaló. Nincs mentség arra, hogy a zsidó a legsúlyosabb bűnökért sem érzett soha egy szikrányi lelkiismeret-furdalást, hogy mindig minden őt ért hátrányt az őt befogadó nemzetre hárított, hogy mindig másra mutogatott, hogy boldogan dagonyázott a kiváltságok nyújtotta előnyökben (ha kapott ilyeneket), és átkozta a "zsidóellenességet", ha nem. Hogy se beilleszkedni, a befogadó ország törvényeit magára nézve kötelező érvényűnek tekinteni, se tisztességes földműves, iparos módjára dolgozni soha nem tudott és nem akart, csak irigykedni, haszont lesni, a más javaiból pénzváltás, kölcsönök, csavaros kereskedelmi ügyeskedések révén minél nagyobb darabot kikanyarítani, és ha módja volt legyilkolni, de legalábbis ellehetetleníteni azt, aki akarva-akaratlanul, közvetve-közvetlenül keresztbe tett az érdekeinek, és teszi ezt ma is, pénzt, hatalmat, erőszak alkalmazását nem kímélve.
Ma már látható, hogy a palesztin kisgyermek és felnőtt civilek halomra öléséért, a kórházak, iskolák porig rombolásáért, a Közel-Kelet háborús övezetté való alakításáért, a palesztin nép hazájától való megfosztásáért és ott másodrendű állampolgárként való kezeléséért egyedül a zsidóság felelős, mert a zsidóság az, amelyik ezeket a bűnöket el nem ismeri, be sem vallja, a felelősséget kődobáló fiatalokra és segíteni szándékozó humanitárius küldöttségekre hárítja, és eszébe sem jut megfogadni, hogy a kialakult helyzeten kicsit is változtat, egyszóval pontosan úgy, sőt úgyabbul viselkedik egy általa nála alacsonyabb rendűnek tartott néppel szemben, ahogy annak idején vele szemben viselkedtek."
Ha eléred, hogy ez a kis írás holnapután héberül vagy angolul megjelenjék a Haaretz-ben, akkor visszatérhetünk mindarra, amit az idézeten kívül írtál. Addig pedig uff, jobban tetted volna, ha inkább nem beszélsz.
Előbb kulturáltan:
Kedves Névtelen!
Elköveted te is Kertész Ákos hibáját. Egy kalap alá veszel minden zsidót, ahogy ő a magyarokat. A "magyar" nem szellemileg tunya, magalkuvó. Vannak, nem is kevesen, akiket elbolondít a propaganda, és politikailag félrevezetve egy áldemokratikus rendszert tartanak életben. A "zsidó" sem gyilkol palesztinokat. Igen kis számú zsidó katona és még kevesebb elmebeteg polgári személy lövöldöz rájuk. Persze ennél többen gondolják félelmükben, hogy jogos a kemény fellépés, de saját kezűleg nem bántanának senkit. És vannak sokan olyanok is, akik szeretnének békében élni az arabokkal.
Egyébként meg amit írsz, semmi köze a mi témánkhoz. Ennyi erővel a keresztény boszorkányüldözéseket elítélő íráshoz kommentelhetnél arról, hogy előbb beszéljük meg, a sátánisták milyen szörnyű gyilkosságokat követtek el. Ez is két külön téma abból a szempontból, hogy az egyik semmiképp sem adhat felmentést a másikra.
Most jön az agyam elborul rész:
És hogy jön ide a Hárec? Teljességgel értelmetlen a kommented, mert a) az általam írottakra érdemben nem reflektálsz, b) teljesen másról írsz, c) feltételeket támasztasz nekem, hogy mikor beszélhetek valamiről.
Ennyi erővel én válaszolhatnám azt neked, hogy ha holnap délben, újságírók és a vezető tévécsatornák kameráinak jelenlétében, piros-fehér-zöldre festett hajjal, egyébiránt meg anyaszült meztelenül, kézen állva körbejárod a Hősök terét, akkor majd visszatérhetünk rád, addig meg jobb, ha meghúzod magad.
Hát nehogy már te akarj elhallgattatni a saját blogomon! Tudjad, hány kilót nyomsz! Mert amíg nem vagy képzett hacker, vagy a blogspot adminisztrátora, addig kettőnk közül én tudom beléd fojtani itt a szót, és nem fordítva!
Kissé lehiggadva:
Nem törlöm a fenti hozzászólásodat, mert nem tekintem "zsidózásnak", csak az "irodalmi munkásságod részének", de megköszönöm, ha a továbbiakban legalább vázlatosan kapcsolódsz a bejegyzés témájához. (Gy.k. K.Á. nyílt levele, méghozzá az egész. Kéretik előzetesen végig elolvasni.) Nem kell egyetérteni velem, sőt kifejezetten örülök a vitázó álláspontnak, de légy szíves ezt kulturáltan. A véleménnyel vitázva, nem annak gazdáját minősítve, vagy feltételekhez kötve mások véleménynyilvánítási szabadságát. Uff!
Jobban érezném magam ebben a világban, ha többen vennék a fáradtságot és utána néznének dolgoknak meg persze gondolkoznának is, mint Te, nem pedig mások véleményét szajkóznák elborult aggyal. Jellemző, hogy névtelen
Igénytelenség, lustaság, néha meg sűrű homály, eszébe nem jut, hogy talán nincs a teljes igazság birtokában. Nem a névtelenség gáz, más is elfelejti néha aláírni, hanem a stílus. A friss ötödikesek szoktak néha nagyon "bátrak" lenni, amíg helyre nem rakom őket. :)
:)
Az ilyeneket vajon ki rakja helyre?
A saját blogján bármelyik blogger, aki harap a trollkodásra. Mindegyik komment mellett látok egy kis kuka alakú ikont. Végső megoldásként eltakarítható a szemét. :)
Megjegyzés küldése