Két napja, hogy befejeztem a vizsgáimat, és mikor betévedtem a könyvesboltba, megvettem egy könyvet, ami lehet, hogy kötelező lesz, lehet, hogy csak ajánlott, de lényegtelen, mert az volt a szempont, hogy érdekes, és féláron adták. Beleolvastam az elejébe, és csak akkor tettem le, amikor el kellett mennem Fecóért a suliba. Pedig szakkönyv, nincsenek benne vámpírok se vérfarkasok. Amiért egyébként kár. Szívesen olvasnék, de ha nem, hát egyszer írnék vérszomjas halhatatlanokkal teli oktatási anyagot. A lényeg, hogy végeztem a félévemmel, már nem muszáj, erre mit csinálok? Tankönyvet olvasok.
Épp szégyellni kezdtem volna magam, mikor belegondoltam, hogy miért is ne. Elvégre engem ez érdekel. Habár hülye egy világban élünk, ahol a tudást értéknek tekintjük, de a tanulás az ciki dolog. Persze egyetemistának lenni az nem olyan gáz, de órára járni, vizsgára tanulni, különösen bulizás és kocsmalátogatás helyett, az tré. Pedig ez nem sült galamb, nem repül a szánkba. Tanulni kell a tudásért. Néha kifejezetten biflázni a könyvet. Mondjuk a memorizálós rész az annyira nem izgat, de amikor meg kell érteni, felfedezni benne a rendszert, az összefüggéseket, kapcsolatokat, az nagyon is. Belepirulok, de kimondom, én szeretek tanulni.
Végiggondolva, nem is nagyon értek máshoz. Mi lenne az, amiben kiemelkednék? Nem vagyok jó semmilyen sportban. Nem tudok szépen énekelni, rajzolni, festeni, fotózni, faragni vagy hímezni. Nem értek az agyagozáshoz, lószőrfonáshoz. Az ikebana, origami jelentését tudom csak. Nem vagyok kiemelkedő szakács, a süteményeket kifejezetten hanyagolom. Nem tudok lovagolni, sárkányrepülni, ejtőernyőzést, bungee-jumpingot nem próbáltam sosem. A számítógép programozása az ment, de már régóta nem foglalkozom vele. Szóval a tevékenységek tekintetében, amit "csinálni" kell, nem jeleskedem.
Mondják is, aki tudja csinálja, aki nem, az tanítja. (Aki meg tanítani se tud, abból lesz a tornatanár.) Szóval az én képességeim az elmélet területére koncentrálódnak. Képes vagyok viszonylag gyorsan összeszedni és megemészteni információkat olyan dolgokról, melyek érdekelnek. Egyszerűbben szólva, szívesen és gyorsan tanulok, könnyen megértek dolgokat. Mindez nem tűnik valami hasznosnak, de elég sok élvezetet okoz. Persze a bungee-jumping is csupán élvezet és nem sok hasznot hajt, valamint sokkal kevésbé biztonságos, és jóval drágább mulatság. Mondjuk azt, hogy a tanulás az én csendes és magányos, otthon is űzhető, viszonylag kis költségvetésből finanszírozható hobbim.
11 megjegyzés:
Csak az zavaró, hogy az oktatás arról szól, hogy minél többet magolj be minél rövidebb idő alatt és az nagyon kevés tanárt érdekel, hogy mit értettél meg az egészből. Ez a sok magolás kiválóan leterheli az agyat és elveszi a kapacitást a kreatív gondolkodástól. Azt szeretem a netben, hogy se perc meg lehet rajta minden információt találni - ennek köszönhetően egyszer majd talán tényleg annak lesz értéke, ha használni tudjuk a tudást és nem gyűjteni.
Oktatása válogatja, és bizonyos szintig szükség van a magolásra is. Ha differenciálegyenleteket akarsz megoldani, akkor nem ér kikeresgélni a képletgyűjteményből az alapintegrálokat, mert lassú, és nem nagyon tudsz mit kezdeni vele. A fejedben kell legyen, és kell rutin, amivel ránézel, és beugrik valami, hogy nagyjából mivel érdemes próbálkozni.
Talán afelé kéne elmozdulni, hogy a tanítás középpontjába tevékenységeket helyezzünk. Történelemből mondjuk ne évszámokat tanítsunk direktben, hanem kelljen elemezni egy adott időszakot, hogy bizonyos politikai döntések hátterében mi lehetett. Ehhez végig kell gondolni, hogy a környező államokban abban az időben kik uralkodtak, mit lehet tudni róluk, milyen nagyobb események történtek a szomszédoknál. Ez persze tiszta kronológia, de mennyivel másabb, mintha gépiesen a dátumokat kéne memorizálni.
Hát ez a töris dolog elég sikamlós téma. Hisz kb. négy évente máshonnan fúj a szél. Még, ha a töri tanárok nem is fordulnak Pált rendszeresen, azért ők is csak egy bizonyos szemszögből bírják szemlélni a dolgokat. Tisztelet a kivételnek, de kevés az a tanár ember, aki képes rá, hogy mások véleményét tiszteletben tartsa - főleg egy taknyos kölyökét. Pedig érdekes és izgalmas töri órák lehetnének.
Egyszer voltam a csodák palotájában és egy csapat tátott szájjal kerek szemmel ámuló kiccsávó közé beálltam és csodálkozva hallgattam egy lelkes fiatal ember fizikai előadását, amit különböző tök hétköznapi szemléltető eszközökkel színesített - pl: műanyag vonalzó. A reál tantárgyakat kicsit könnyebb lenne emészthetőbben tálalni, mivel azokat nem zavarja a politika.
Törit szerintem egy emberöltőnyire visszamenőleg még nem szabadna tanítani. Mondjuk 1945-ig bezárólag, ami meg utána volt, az nem a "történelem", hanem a "jelenkori tanulmányok" vagy valami hasonló nevű tárgy része lehetne.
A fizika az tényleg király dolog, vittük is Fecót a "Kutatók éjszakájá"-n a fizika tanszékre, teljesen odáig volt a vákuumos meg folyékony nitrogénes kísérletekért.
Van egy olyan probléma is, amit itthon már sokszor megbeszéltünk, valamennyire illik ide, azért merem megemlíteni. A tanítás mellett hagyni kéne szabadon gondolkodni is a nebulókat. Ijesztően kevés azon tanárok száma, akik nem fojtják el diákjaik sajátságos, nem teljesen a témához kötődő, de ahhoz lazán kapcsolódó gondolatait - a tanórán. Tudom, szigorú a tanterv és vaskos, masszív a tananyag, amit le kell vezényelni, de ha a tanulás öröme elvész korán, mert letörik szerencsétlen gyerek kedvét, akkor kevés olyan felnőtt lesz, aki pusztán a tudás miatt szeretne tanulni. Nem akarom élesen kritizálni a magyar tanítási módszereket, mert ha ennyi koponyát sikerül szétszórnunk a világban, akkor valamit mégis jól csinálnak a tanárok. ;)
Ám, ha vannak, lesznek olyan emberek, mint pl. Te is, akkor a jó példák üdvös dolgokat szülhetnek. Szóval, nagyon helyes, ha nem locsolod le ezt a tüzet magadban. :)
Az a sok híres koponya szerintem jórészt még a II. világháború előtt szóródott szét. Persze nem néztem statisztikákat, hogy az utóbbi 50 évben mennyi eredményt értek el a Magyarországon felnőtt tudósok, művészek, de ha szép számmal vannak is ilyen eredmények, akkor meggyőződésem, hogy azok nem az oktatási rendszernek köszönhetőek, hanem a családi háttérnek vagy egy-egy kiemelkedő tanárnak.
A képzés a "normálisoknak", az átlagnak szól. A kiemelkedő tehetségekkel ugyanúgy nem tud mit kezdeni, mint a korlátozott képességűekkel. Ha bekerül a rendszerbe egy rendkívüli képességekkel megáldott gyerek, arra nincs módszerünk, nincs megfelelő eljárás, a rendszer nem tudja őket kezelni. Nincs kinek jelezni, hogy haló, van itt egy kölyök, akire figyelmet kéne fordítani, mert még akármi is lehet belőle. A maximum amit tehetünk, hogy mosolygunk rá, és igyekszünk nem elb...ni. Mert mondjuk mi lett volna, ha Mozarttal megutáltatják a zenét, vagy Eulernek egy életre elveszik a kedvét a matematikától?
Meg kellett néznem ki az az Euler, mert a matek és én a végtelenben sem találkozunk. :) Nagyon cuki ez a "tökéletes számok" és "barátságos számok" izé... elmélet vagy mi, nem tudom, hogyan hívják. Mondjuk a barátságos számok definíciójából egy kukkot nem értettem, de miután megmutogatták, nagyon helyesnek találtam.
Euler az egyik kedvenc matematikusom. Sokat agyalt a gráfokon is. Pl. a königsbergi hidak problémáján. ugyanis ott élt a városban. (Ma Kalinyingrád.) Szeretett sétálni, és közben gondolkodott mindenféle feladat megoldásán. Egyszer az jutott eszébe, hogy tud-e olyan útvonalat találni, hogy minden hídon pontosan egyszer keljen át. Akkoriban a megoldás fontos eredménynek számított, manapság meg nem is "bizonyítjuk", csupán "belátjuk" a magyarázat alapján.
Köszi, maga a probléma nagyon érdekes volt! Még az én agyam nem túl barázdált matematika részlegének is. Azt nem mondom, hogy a megoldás magával ragadott, mert ahhoz értenem is kéne. Ha van még hasonló, nyugodtan linkelheted. ;) Lehet, hogy butaságot mondok, de akkor majd kijavítasz: erről eszembe jutott egy e-mailen terjedő játék, amit párszor már megkaptam. A feladat ott annyi, hogy rabokat és rendőröket kell átvinned csónakkal egy folyó egyik partjáról a másikra, de közben ügyelned kell arra, hogy sose utazhasson rabló pandúr nélkül. Nem valami hasonló ez is (már ha ismered a játékot)?
Gondolom erre gondoltál. :) Ez tényleg nagyon jó. Van pár matekos postom, ha jobbra fent a keresőben, próbálkozol a matek, matematika, fejtörő, stb. szavakkal, biztos kidob valamit.
Igen, ilyesmi volt. :) Köszi a tippeket. Amikor sudoku túltengésem lesz, akkor bepislogok oda. :)
Megjegyzés küldése